Fotó: Pixabay.com
A magyar nyelv hivatalos használatának korlátozását és a még mindig burjánzó korrupciót is felrója az Egyesült Államok külügyminisztériuma által az emberi jogok 2022-es romániai helyzetéről összeállított, kedden közzétett jelentés.
2023. március 21., 15:562023. március 21., 15:56
2023. március 21., 16:562023. március 21., 16:56
A dokumentum szerint a magyar közösség tagjai arra panaszkodtak, hogy
Emellett arra is kitér, hogy a helyi hatóságok nem szereztek érvényt azon jogszabálynak, amely értelmében kétnyelvű közlekedési táblákat kell kihelyezni azokon a településeken, ahol az illető kisebbség aránya eléri a 20 százalékot.
A jelentés taglalja a korrupció helyzetét is. Eszerint
A tengerentúli jelentés rámutat, a közszférában, különösen az egészségügy terén még mindig gyakori a korrupció, de az európai uniós pénzekkel való visszaélésekről is említést tesz. A dokumentum szerint a hatályos törvények büntetőjogi szankciókat írnak elő a korrupt tisztviselők esetében, és a kormány általában hatékonyan végrehajtotta a törvényt. A korrupciós gyakorlatok azonban továbbra is széles körben elterjedtek, annak ellenére, hogy számos nagy visszhangot kiváltó büntetőeljárás indult.
A büntetőjogi felelősségről szóló alkotmánybírósági határozat eredményeként jelentős számú korrupciós és szervezett bűnözési ügy elévülési ideje csökkent, beleértve a korábbi minisztereket érintő nagy horderejű ügyeket is. Elismerve a korrupció elleni küzdelem terén Romániának az EU-hoz való 2007-es csatlakozása óta elért eredményeit, az Európai Bizottság az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusról szóló novemberi jelentésében azt javasolta, hogy szüntessék meg a román jogállamisági keretrendszer kötelező ellenőrzését.
Kitér ugyanakkor arra is, hogy korrupció miatt elítélték Elena Udrea volt idegenforgalmi minisztert és Cristian Popescu-Piedone volt bukaresti kerületi polgármestert is.
A diszkrimináció kapcsán a jelentés megemlíti: több emberi jogi aktivista arról számolt be, hogy egyes rendőrök megpróbálták eltántorítani a nemi erőszak vagy családon belüli erőszak áldozatait attól, hogy feljelentést tegyenek támadóik ellen, és egyes esetekben megtagadták az áldozatok által benyújtott büntetőfeljelentések nyilvántartásba vételét. Néhány esetben a rendőrség késlekedett a szexuális bűncselekmények elkövetőivel szembeni fellépéssel. A médiajelentések szerint, miután értesültek a családon belüli erőszak eseteiről, a rendőrség egyes tagjai figyelmen kívül hagyták a problémát, vagy megpróbáltak közvetíteni az áldozatok és az elkövetők között.
A dokumentum kitér a romák helyzetére is. Eszerint civil szervezetek arról számoltak be, hogy a romákat gyakran nem engedik be bizonyos nyilvános helyekre, vagy nem engedik őket bizonyos nyilvános helyeken igénybe venni a szolgáltatásokat. Júliusban egy veszélyeztetett gyermekekkel foglalkozó civil szervezet arról számolt be a médiának, hogy egy nagyszebeni uszoda alkalmazottai megtagadták a belépést egy roma gyermekcsoporttól.
A romákat az igazságszolgáltatási rendszerben is hátrányos megkülönböztetés érte. Egyes ügyvédek nem voltak hajlandóak romákat védeni, míg a rendőrség, az ügyészek és a bírák negatív sztereotípiákat tápláltak a romákról.
A szólásszabadság kapcsán a jelentés készítői felhívják a figyelmet arra, hogy a függetlennek mondott médiaszervezetek a média túlzott átpolitizáltságát, a korrupt finanszírozási mechanizmusokat, valamint a politikai pártoknak alárendelt szerkesztési politikát említették negatívumként.
Az újságírók és a civil társadalom képviselői elmondták, hogy
Az újságíróknak és a civil szervezeteknek gyakran be kellett perelniük a minisztériumokat, helyi intézményeket vagy hatóságokat, hogy hozzáférjenek a közérdekű információkhoz. Egyes újságírókat pedig a hatóságok zaklatnak, beperelnek vagy megfenyegetnek.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
szóljon hozzá!