Fotó: Pixabay.com
A magyar nyelv hivatalos használatának korlátozását és a még mindig burjánzó korrupciót is felrója az Egyesült Államok külügyminisztériuma által az emberi jogok 2022-es romániai helyzetéről összeállított, kedden közzétett jelentés.
2023. március 21., 15:562023. március 21., 15:56
2023. március 21., 16:562023. március 21., 16:56
A dokumentum szerint a magyar közösség tagjai arra panaszkodtak, hogy
Emellett arra is kitér, hogy a helyi hatóságok nem szereztek érvényt azon jogszabálynak, amely értelmében kétnyelvű közlekedési táblákat kell kihelyezni azokon a településeken, ahol az illető kisebbség aránya eléri a 20 százalékot.
A jelentés taglalja a korrupció helyzetét is. Eszerint
A tengerentúli jelentés rámutat, a közszférában, különösen az egészségügy terén még mindig gyakori a korrupció, de az európai uniós pénzekkel való visszaélésekről is említést tesz. A dokumentum szerint a hatályos törvények büntetőjogi szankciókat írnak elő a korrupt tisztviselők esetében, és a kormány általában hatékonyan végrehajtotta a törvényt. A korrupciós gyakorlatok azonban továbbra is széles körben elterjedtek, annak ellenére, hogy számos nagy visszhangot kiváltó büntetőeljárás indult.
A büntetőjogi felelősségről szóló alkotmánybírósági határozat eredményeként jelentős számú korrupciós és szervezett bűnözési ügy elévülési ideje csökkent, beleértve a korábbi minisztereket érintő nagy horderejű ügyeket is. Elismerve a korrupció elleni küzdelem terén Romániának az EU-hoz való 2007-es csatlakozása óta elért eredményeit, az Európai Bizottság az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusról szóló novemberi jelentésében azt javasolta, hogy szüntessék meg a román jogállamisági keretrendszer kötelező ellenőrzését.
Kitér ugyanakkor arra is, hogy korrupció miatt elítélték Elena Udrea volt idegenforgalmi minisztert és Cristian Popescu-Piedone volt bukaresti kerületi polgármestert is.
A diszkrimináció kapcsán a jelentés megemlíti: több emberi jogi aktivista arról számolt be, hogy egyes rendőrök megpróbálták eltántorítani a nemi erőszak vagy családon belüli erőszak áldozatait attól, hogy feljelentést tegyenek támadóik ellen, és egyes esetekben megtagadták az áldozatok által benyújtott büntetőfeljelentések nyilvántartásba vételét. Néhány esetben a rendőrség késlekedett a szexuális bűncselekmények elkövetőivel szembeni fellépéssel. A médiajelentések szerint, miután értesültek a családon belüli erőszak eseteiről, a rendőrség egyes tagjai figyelmen kívül hagyták a problémát, vagy megpróbáltak közvetíteni az áldozatok és az elkövetők között.
A dokumentum kitér a romák helyzetére is. Eszerint civil szervezetek arról számoltak be, hogy a romákat gyakran nem engedik be bizonyos nyilvános helyekre, vagy nem engedik őket bizonyos nyilvános helyeken igénybe venni a szolgáltatásokat. Júliusban egy veszélyeztetett gyermekekkel foglalkozó civil szervezet arról számolt be a médiának, hogy egy nagyszebeni uszoda alkalmazottai megtagadták a belépést egy roma gyermekcsoporttól.
A romákat az igazságszolgáltatási rendszerben is hátrányos megkülönböztetés érte. Egyes ügyvédek nem voltak hajlandóak romákat védeni, míg a rendőrség, az ügyészek és a bírák negatív sztereotípiákat tápláltak a romákról.
A szólásszabadság kapcsán a jelentés készítői felhívják a figyelmet arra, hogy a függetlennek mondott médiaszervezetek a média túlzott átpolitizáltságát, a korrupt finanszírozási mechanizmusokat, valamint a politikai pártoknak alárendelt szerkesztési politikát említették negatívumként.
Az újságírók és a civil társadalom képviselői elmondták, hogy
Az újságíróknak és a civil szervezeteknek gyakran be kellett perelniük a minisztériumokat, helyi intézményeket vagy hatóságokat, hogy hozzáférjenek a közérdekű információkhoz. Egyes újságírókat pedig a hatóságok zaklatnak, beperelnek vagy megfenyegetnek.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
szóljon hozzá!