A Krímbe vezető hidakra mért csapást az ukrán hadsereg

Eközben vasárnap a szaúdi állami hírszolgálat szerint a szaúd-arábiai Dzsiddában tartott ukrajnai békecsúcson részt vevő különböző országok és szervezetek küldöttségei megállapodtak abban, hogy folytatják a közös munkát „a térségben a tartós béke elérése érdekében”.

„A résztvevők egyetértettek a nemzetközi konzultációk és a véleménycsere folytatásának fontosságában annak érdekében, hogy olyan közös alapot teremtsenek, amely kikövezi az utat a béke felé. Azt is hangsúlyozták, hogy fontos konkretizálni a találkozón elhangzott nézeteket és pozitív javaslatokat” – áll a szaúdi sajtóügynökség közleményében.

Andrij Jermak, az ukrán elnök hivatalának vezetője szerint a tárgyalások nyomán erősödött Ukrajna helyzete. Jermak, aki a kijevi vezetést képviselte a találkozón, arról számolt be, hogy ugyan eltérő álláspontok fogalmazódtak meg, de a hozzávetőleg 40 részt vevő ország képviselői kiálltak az ENSZ Alapokmánya, a nemzetközi jog, valamint az államok szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartása mellett.

„Éppen ezeken az elveken alapul Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békejavaslata, amelyet részletesen ismertettünk” – hangsúlyozta Jermak. Mint mondta, az országok már fontolóra is vették, hogy milyen szerepet játszhatnának ennek megvalósításában.

A kétnapos találkozón a kijevi vezetést támogató nyugati nagyhatalmak, valamint a fejlődő országok, így India, Brazília, Dél-Afrika és Kína tisztségviselői vettek részt. Oroszországot nem hívták meg a tanácskozásra.

Szaúd-Arábia szombaton közölte: a tárgyalások megrendezése a Mohammed bin Szalmán trónörökös által tett humanitárius kezdeményezések és erőfeszítések folytatásába, illetve az orosz és az ukrán vezetéssel a válság első napjaitól folytatott kommunikációba illeszkedik.

Rijád mind Oroszországgal, mind Ukrajnával jó kapcsolatokat tart fent.

A The New York Times című amerikai lapban vasárnap megjelent interjújában leszögezte, hogy Moszkva nem kíván további ukrán területeket elfoglalni, mindössze azokat akarja ellenőrizni, amelyek alkotmánya szerint részét képezik. Ezek a térségek magukban foglalják a 2014-ben elcsatolt Krímet, valamint 2022 óta Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókat, amelyek területén továbbra is harcok folynak.