Fotó: Pixabay
Ostoba és alaptalan koholmányok azok a publikációk, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői minszki látogatása arra fogja kényszeríteni Fehéroroszországot, hogy vegyen részt az Ukrajna elleni orosz „különleges hadműveletben” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.
2022. december 19., 17:522022. december 19., 17:52
„Teljesen ostoba koholmányok, alaptalan fabrikációk” – válaszolt Peszkov arra a kérdésre, hogy mit gondol a minszki tárgyalásról megjelent azon publikációkról, amelyek szerint Putyin be akarja vonni a háborúba Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetőt.
Korábbi bejelentés szerint Lukasenka és Putyin hétfőn Minszkben a régió biztonságáról és a közös válaszlépésekről készül tárgyalni.
Orosz külügyi közlemény szerint hétfőn Szergej Lavrov orosz és Szjarhej Alejnyik fehérorosz külügyminiszter Minszkben nemzetközi és regionális kérdésekről, valamint az ukrán válságról tárgyalt.
A fehérorosz fővárosba érkezett Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Donyeck térségében az orosz offenzíva kedvezőbb pozíciók elfoglalásához vezetett. Az ukrán fegyveres erők vesztesége a tábornok szerint ebben az irányban több mint 130 ukrán katona, két harckocsi, három páncélozott harcjármű és három jármű, a donyecki régió déli részén mintegy nyolcvan halott és sebesült, két páncélozott harcjármű és három kisteherautó, Kupjanszk irányában több mint húsz katona, egy gyalogsági harcjármű és két jármű, Liman irányában pedig mintegy hetven katona, két páncélozott harcjármű és két kisteherautó volt.
Az orosz harcászati gépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők három ukrán vezetésipontra, 56 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 139 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Az orosz légvédelem a műveleti területen lelőtt nyolc ukrán drónt, hat HIMARS- és Uragan-drónt, továbbá négy amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát az oroszországi Belgorod megye légterében.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 344 repülőgépet, 184 helikoptert, 2684 drónt, 398 légvédelmi rakétarendszert, 7159 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 931 sorozatvetőt, 3691 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7264 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Oroszország az ukrajnai „különleges hadművelet” eredményeképpen megerősítette szuverenitását – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!