Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az ukrán hadsereg nem számít 500 ezer ember azonnali mozgósítására, és ez a szám egy általános becslés, amelyet a front helyzetétől függően módosítanak – közölte a védelmi minisztérium egy, a Financial Times-ban (FT) megjelent íráshoz szerdán fűzött kommentárjában.
2024. március 14., 08:292024. március 14., 08:29
2024. március 14., 08:332024. március 14., 08:33
Mint arról beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij elnök 2023 decemberében azt mondta, hogy Ukrajna katonai vezetése 450 000-500 000 új sorköteles mozgósítását javasolja.
Ukrajna akkori főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij akkor tagadta, hogy a hadsereg hivatalos kérelmet nyújtott volna ennyi további sorkatona mozgósítására.
„Biztonsági okokból nem nyilatkozhatunk arról, hogy pontosan hány emberre van szüksége” a hadseregnek – közölte a védelmi minisztérium az FT-vel.
– tette hozzá.
A védelmi minisztérium közölte, hogy az FT cikke „jelentős közérdeklődést” váltott ki, ennek nyomán tette közzé az interneten teljes terjedelmében az észrevételeit.
„Ukrajnát egy háromszor nagyobb lakosságú állam támadta meg”, ezért a civilek mozgósítása az „egyetlen mechanizmus”, amely lehetővé teszi az ország védelmét – közölte a védelmi minisztérium.
A védelmi minisztérium azonban tagadta, hogy ez a „félreértés” minden ukránra vonatkozna, utalva a nemrég indított toborzási kampányra.
A kampány „máris bebizonyította, hogy nincs általános félreértés” – mondta a védelmi minisztérium, mivel jelenleg „több mint 90 000 jelentkezés érkezett a közel 8000 nyitott állásra”.
Az ukrán kormány célja, hogy 2024-ben fokozza a mozgósítási erőfeszítéseket, és ígéretet tett arra, hogy megváltoztatja a katonai toborzás megközelítését, több választási lehetőséget adva a potenciális sorkatonáknak.
A parlament most a mozgósítási törvény új tervezetét tárgyalja, miután az eredeti, vitatott változatot visszavonták.
Eközben
Mint arról beszámoltunk, az Oroszország Szabadsága Légió és egy másik milícia, a Szibériai Zászlóalj kedden-én lépte át a határt Ukrajnából Oroszországba, hogy harci műveleteket folytasson a Belgorodi és a Kurszki területen.
Mind az Oroszország Szabadsága Légió, mind a Szibériai Zászlóalj videókat tett közzé a közösségi médiafelületein, amelyek állítólag azt mutatják, hogy a csoportok Oroszországban tevékenykednek.
A légió 2023 májusában egyszer már betört a Belgorodi területre. Baranovszkij szerint az orosz hadsereg jól felkészült az újabb behatolásra a régióban, mivel „további erődítések jelentek meg ott, és különböző árkokat ástak”.
A bejelentésről beszámoló Kyiv Independent nem tudta ellenőrizni Baranovszkij állításait.
Baranovszkij beszélt a március 16-án és 17-én esedékes oroszországi elnökválasztásról is, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalmi pozícióját hivatott megszilárdítani.
„Mi, Oroszország gondoskodó polgárai így döntöttünk politikai akaratunk kifejezéséről, a hozzáállásunkról ezekhez a választásokhoz és Vlagyimir Putyin rendszeréhez” - hangoztatta.
Közben az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége közölte:
A katonai hírszerzés kiemelte, hogy Oroszország katonai célokra használja ezt a létesítményt.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte: dróncsapásokat mértek három másik oroszországi olajfinomító üzemre: Rjazanban, a Nyizsnyij Novgorod környékén lévő Ksztovóban és a Leningrádi területen található Kirisiben. A finomítók elleni támadások a titkosszolgálat által indított különleges hadműveletek sorozatába illeszkednek.
– írta az SZBU. Hozzátette, hogy más alakulatokkal közösen hajtottak végre dróntámadást az orosz légierő buturlinovkai légibázisa és egy voronyezsi katonai repülőtér ellen.
Eközben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán Kijevben, a Mihai Popsoi moldovai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette:
Az ukrán tárcavezető szavai szerint az újabb lőszerszállítmányokra az ukrán fegyveres erőknek már nem kell hónapokat várniuk. Elmondta, hogy a héten a cseh fél részletesen bemutatja a lőszerszállítási tervet. Hozzátette: Kijev e téren készen áll a teljes körű együttműködésre és segítségnyújtásra.
„A cseh kezdeményezést úgy tervezték, hogy egész évben megvalósítható legyen. Az első lövedékek belátható időn belül megérkeznek. Utána az év során folyamatosan jönnek az újabb tételek” – fejtette ki Kuleba.
Petr Fiala cseh miniszterelnök kedden jelentette be, hogy a cseh kezdeményezésre
Petr Pavel cseh elnök a múlt hónap közepén rendezett müncheni biztonságpolitikai konferencián közölte, hogy Csehország akár 800 ezer megvásárolható lövedéket is talált, amelyeket néhány héten belül Ukrajnába küldhetnek, ha a vásárláshoz összegyűjtik a szükséges összeget.
A múlt héten a cseh miniszterelnök bejelentette, hogy mostanra elegendő pénz gyűlt össze az első, 300 ezer darab tüzérségi lövedék megvásárlásához. Fiala szavai szerint eddig 18 ország – köztük Kanada, Németország, Hollandia és Lengyelország – csatlakozott a cseh kezdeményezéshez, hogy harmadik országokból vásároljanak lőszert Ukrajnának.
Izraelben hétfőn újra megnyithatják kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után.
Elemzők szerint Irán Izrael elleni támadása a konfliktus eszkalálódásához vezethet, de sok múlik azon, hogyan reagál a zsidó állam, illetve a nemzetközi szereplők.
Az ukrán hadsereg parancsnoka szerint az orosz erők a szimbolikus jelentőséggel bíró május 9-ig el akarják foglalni Csasziv Jar városát – közölte vasárnap Olekszandr Szirszkij az ukrán hadsereg parancsnoka Telegram-oldalán.
Irán szombaton közvetlen tájékoztatást adott a Fehér Háznak az Izrael ellen indult légitámadásról – mondta az iráni külügyminiszter vasárnap, az üzenet tényét az amerikai kormányzat is megerősítette.
Az iráni támadásra adandó izraeli válaszról tárgyal az izraeli hadikabinet vasárnap délután – jelentette a miniszterelnöki hivatal. Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter súlyos válaszlépéseket követelt az iráni légitámadásra.
Hatalmas nemzetközi reakciót váltott ki a szombat éjszakai, iráni légitámadás Izrael ellen. A megszólaló politikusok kivétel nélkül a konfliktus eszkalációjától tartanak, és megfontolt lépésekre kérik a konfliktusban álló feleket.
Az orosz erők csapást mértek a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Veszele Lipecka falura szombat este, egy családi ház romba dőlt, a romok alól két holttestet emeltek ki – közölte a Harkiv megyei kormányzói hivatal vasárnap a Telegramon.
Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt vezetője szerint a Nyugat a legrosszabb forgatókönyvekre készül, miután a diplomáciai lehetőségek kimerültek.
Izrael vasárnap reggel megnyitotta légterét az éjszakai, sikeresen kivédett légitámadás után – jelentette a reptéri hatóság. A magyar és a román hivatalosságok is szolidaritásukat fejezték ki Izrael mellett.
A légvédelem ellenrakétái elfogták az Izraelre kilőtt több tucat iráni ballisztikus rakétát – jelentette az izraeli 12-es televízió magas rangú izraeli tisztségviselőkre hivatkozva.
szóljon hozzá!