Ukrán hadsereg: nem azonnal kell 500 ezer tartalékost mozgósítani – Még harcolnak a Moszkva-ellenes orosz egységek

Ukrán hadsereg: nem azonnal kell 500 ezer tartalékost mozgósítani – Még harcolnak a Moszkva-ellenes orosz egységek

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az ukrán hadsereg nem számít 500 ezer ember azonnali mozgósítására, és ez a szám egy általános becslés, amelyet a front helyzetétől függően módosítanak – közölte a védelmi minisztérium egy, a Financial Times-ban (FT) megjelent íráshoz szerdán fűzött kommentárjában.

Hírösszefoglaló

2024. március 14., 08:292024. március 14., 08:29

2024. március 14., 08:332024. március 14., 08:33

Mint arról beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij elnök 2023 decemberében azt mondta, hogy Ukrajna katonai vezetése 450 000-500 000 új sorköteles mozgósítását javasolja.

Ukrajna akkori főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij akkor tagadta, hogy a hadsereg hivatalos kérelmet nyújtott volna ennyi további sorkatona mozgósítására.

„Biztonsági okokból nem nyilatkozhatunk arról, hogy pontosan hány emberre van szüksége” a hadseregnek – közölte a védelmi minisztérium az FT-vel.

Idézet
Ugyanakkor a 400 000-es, 500 000-es szám általános becslések, amelyeket a hadszíntéren zajló események alakulásától függően módosítanak, és amelyeket nem lehet azonnal teljesíteni”

– tette hozzá.

A védelmi minisztérium közölte, hogy az FT cikke „jelentős közérdeklődést” váltott ki, ennek nyomán tette közzé az interneten teljes terjedelmében az észrevételeit.

„Ukrajnát egy háromszor nagyobb lakosságú állam támadta meg”, ezért a civilek mozgósítása az „egyetlen mechanizmus”, amely lehetővé teszi az ország védelmét – közölte a védelmi minisztérium.

A tárca szerint egyes ukrán férfiak megpróbálják elkerülni a mozgósítást, mivel „nem értik” az olyan kérdéseket, mint a kiképzés, az egységek kiválasztása és a szolgálati feltételek.

A védelmi minisztérium azonban tagadta, hogy ez a „félreértés” minden ukránra vonatkozna, utalva a nemrég indított toborzási kampányra.

A kampány „máris bebizonyította, hogy nincs általános félreértés” – mondta a védelmi minisztérium, mivel jelenleg „több mint 90 000 jelentkezés érkezett a közel 8000 nyitott állásra”.

Az ukrán kormány célja, hogy 2024-ben fokozza a mozgósítási erőfeszítéseket, és ígéretet tett arra, hogy megváltoztatja a katonai toborzás megközelítését, több választási lehetőséget adva a potenciális sorkatonáknak.

A parlament most a mozgósítási törvény új tervezetét tárgyalja, miután az eredeti, vitatott változatot visszavonták.

Eközben

Olekszij Baranovszkij, az Oroszország Szabadsága Légió harcosa szerdán azt nyilatkozta: öt, az ukrán határhoz közeli településen zajlanak harcok a Kreml-ellenes milíciák és az orosz hadsereg között.

Mint arról beszámoltunk, az Oroszország Szabadsága Légió és egy másik milícia, a Szibériai Zászlóalj kedden-én lépte át a határt Ukrajnából Oroszországba, hogy harci műveleteket folytasson a Belgorodi és a Kurszki területen.

Mind az Oroszország Szabadsága Légió, mind a Szibériai Zászlóalj videókat tett közzé a közösségi médiafelületein, amelyek állítólag azt mutatják, hogy a csoportok Oroszországban tevékenykednek.

Az Oroszország Szabadsága Légió ezután azt állította, hogy ellenőrzése alá vonta a Kurszki területen található Tyotkino falut.

A légió 2023 májusában egyszer már betört a Belgorodi területre. Baranovszkij szerint az orosz hadsereg jól felkészült az újabb behatolásra a régióban, mivel „további erődítések jelentek meg ott, és különböző árkokat ástak”.

A bejelentésről beszámoló Kyiv Independent nem tudta ellenőrizni Baranovszkij állításait.

Baranovszkij beszélt a március 16-án és 17-én esedékes oroszországi elnökválasztásról is, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalmi pozícióját hivatott megszilárdítani.

A támadásokat „az úgynevezett választásokra időzítették” – mondta Baranovszkij, és a harcokat „szavazási módszernek” nevezte.

„Mi, Oroszország gondoskodó polgárai így döntöttünk politikai akaratunk kifejezéséről, a hozzáállásunkról ezekhez a választásokhoz és Vlagyimir Putyin rendszeréhez” - hangoztatta.

Közben az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége közölte:

az ukrán katonai hírszerzés drónjai csapást mértek szerdán az Oroszország rosztovi régiójában található Novosahtyinszk olajfinomítójára, a gyár működését leállították.

A katonai hírszerzés kiemelte, hogy Oroszország katonai célokra használja ezt a létesítményt.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte: dróncsapásokat mértek három másik oroszországi olajfinomító üzemre: Rjazanban, a Nyizsnyij Novgorod környékén lévő Ksztovóban és a Leningrádi területen található Kirisiben. A finomítók elleni támadások a titkosszolgálat által indított különleges hadműveletek sorozatába illeszkednek.

Idézet
Szisztematikusan valósítunk meg egy részletes stratégiát az Oroszországi Föderáció gazdasági potenciáljának csökkentésére. Feladatunk, hogy megfosszuk az ellenséget az erőforrásoktól, és csökkentsük az olajból származó bevételét, valamint akadályozzuk az üzemanyag-utánpótlást, amelyet az agresszor ország közvetlenül a háborúba irányít ukrán állampolgárok legyilkolására”

– írta az SZBU. Hozzátette, hogy más alakulatokkal közösen hajtottak végre dróntámadást az orosz légierő buturlinovkai légibázisa és egy voronyezsi katonai repülőtér ellen.

Eközben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán Kijevben, a Mihai Popsoi moldovai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette:

az ukrán hadsereg hamarosan érzékelni fogja a lőszerszállítmányok növekedését, Csehország nemrégiben tett kezdeményezésének köszönhetően.

Az ukrán tárcavezető szavai szerint az újabb lőszerszállítmányokra az ukrán fegyveres erőknek már nem kell hónapokat várniuk. Elmondta, hogy a héten a cseh fél részletesen bemutatja a lőszerszállítási tervet. Hozzátette: Kijev e téren készen áll a teljes körű együttműködésre és segítségnyújtásra.

„A cseh kezdeményezést úgy tervezték, hogy egész évben megvalósítható legyen. Az első lövedékek belátható időn belül megérkeznek. Utána az év során folyamatosan jönnek az újabb tételek” – fejtette ki Kuleba.

Petr Fiala cseh miniszterelnök kedden jelentette be, hogy a cseh kezdeményezésre

Ukrajna számára vásárolt 300 ezer tüzérségi lőszer beszerzése mellett Prága további 200 ezer lövedék vásárlására kapott előzetes hozzájárulást.

Petr Pavel cseh elnök a múlt hónap közepén rendezett müncheni biztonságpolitikai konferencián közölte, hogy Csehország akár 800 ezer megvásárolható lövedéket is talált, amelyeket néhány héten belül Ukrajnába küldhetnek, ha a vásárláshoz összegyűjtik a szükséges összeget.

A múlt héten a cseh miniszterelnök bejelentette, hogy mostanra elegendő pénz gyűlt össze az első, 300 ezer darab tüzérségi lövedék megvásárlásához. Fiala szavai szerint eddig 18 ország – köztük Kanada, Németország, Hollandia és Lengyelország – csatlakozott a cseh kezdeményezéshez, hogy harmadik országokból vásároljanak lőszert Ukrajnának.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 17., péntek

Megindultak a tengeren szállított segélyek Gázába, közben a spanyolok nem engedtek kikötni egy Izraelnek fegyvert szállító hajót

Pénteken megindultak a Gázai övezetbe a tengeren szállított segélyek az amerikai hadsereg által kiépített móló segítségével.

Megindultak a tengeren szállított segélyek Gázába, közben a spanyolok nem engedtek kikötni egy Izraelnek fegyvert szállító hajót
2024. május 17., péntek

Népszavazáson dönthetnek Moldova polgárai, hogy EU-tagok akarnak lenni vagy sem

Október 20-án népszavazást tartanak Moldovában az Európai Unióhoz csatlakozásról – erről döntött csütörtökön az egykori szovjet köztársaság törvényhozása.

Népszavazáson dönthetnek Moldova polgárai, hogy EU-tagok akarnak lenni vagy sem
2024. május 17., péntek

Orbán Viktor: nem indokolatlan összefüggésbe hozni a szlovák miniszterelnök elleni merényletet a háborúval

Nem indokolatlan összefüggésbe hozni a szlovák miniszterelnök elleni merényletet a háborúval, erőteljes erőközpontok érdekeltek abban, hogy az orosz-ukrán háború folytatódjon – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök pénteken.

Orbán Viktor: nem indokolatlan összefüggésbe hozni a szlovák miniszterelnök elleni merényletet a háborúval
2024. május 17., péntek

Geoană: nem válna orosz célponttá Románia, ha Patriot légvédelmi rendszert adna Ukrajnának

Nem tenné orosz célponttá Romániát, ha Kijev kérésének engedve átadna egy Patriot légvédelmi rakétaüteget Ukrajnának vélekedik Mircea Geoană, a NATO román főtitkár-helyettese.

Geoană: nem válna orosz célponttá Románia, ha Patriot légvédelmi rendszert adna Ukrajnának
2024. május 17., péntek

Katonai kiképzőket vagy magán biztonsági cégeket küldene Ukrajnába több NATO-tagállam, orosz célpontokat támadtak az ukránok

Néhány NATO-tagállam tárgyalja annak lehetőségét, hogy katonai kiképzőket vagy magán biztonsági csoportokat küldjenek Ukrajnába az ukrán csapatok kiképzésére és a felszerelések javításában való segítségnyújtásra – jelentette a New York Times csütörtökön.

Katonai kiképzőket vagy magán biztonsági cégeket küldene Ukrajnába több NATO-tagállam, orosz célpontokat támadtak az ukránok
2024. május 17., péntek

Atomhatalmi biztonsági övezetet akar Oroszország és Kína

Oroszország és Kína atomhatalmi biztonsági övezetek kialakítását szorgalmazza a különböző katonai szövetségek között abban a nyilatkozatban, amelyet a két elnök csütörtökön tett közzé közösen.

Atomhatalmi biztonsági övezetet akar Oroszország és Kína
2024. május 17., péntek

Továbbra is súlyos Fico állapota, de képes kommunikálni

Továbbra is súlyos állapotban van Robert Fico szlovák miniszterelnök, akire szerdán délután, Nyitrabányán lőtt rá egy merénylő.

Továbbra is súlyos Fico állapota, de képes kommunikálni
2024. május 16., csütörtök

Több európai vezető kapott halálos fenyegetést a Fico elleni merénylet után

Donald Tusk lengyel miniszterelnök közzétette csütörtökön egy olyan közösségi médiás poszt másolatát, amely őt fenyegeti, miközben a szlovák hivatali kollégája, Robert Fico elleni merénylettel kapcsolatos.

Több európai vezető kapott halálos fenyegetést a Fico elleni merénylet után
2024. május 16., csütörtök

A kiskorúak védelmével kapcsolatban indít eljárást Brüsszel a Facebookot és az Instagramot üzemeltető Meta ellen

Brüsszel eljárást indított a Meta ellen – vizsgálják, hogy a közösségi platformokat üzemeltető vállalat a Facebook és az Instagram szolgáltatásai esetében megszegte-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály kiskorúak védelmére vonatkozó fejezeteit.

A kiskorúak védelmével kapcsolatban indít eljárást Brüsszel a Facebookot és az Instagramot üzemeltető Meta ellen
2024. május 16., csütörtök

Bár javult Fico állapota, további műtétek várnak rá

Az orvosoknak sikerült elállítaniuk a vérzést Robert Fico szlovák miniszterelnök hasüregében, azonban gondot okozhat a kormányfő által szedett vérhígító gyógyszer – közölte a pozsonyi Pravda hírportál.

Bár javult Fico állapota, további műtétek várnak rá