Fotó: Egészségügyi minisztérium
A szülők szeptember 10-éig megtudják, hogyan kezdik a gyerekek a tanévet – jelentette be hétfőn Monica Anisie oktatási miniszter. Jelezte: miután elkészült a fertőzöttségi szintet mutató térkép, az iskolák térfelén pattog a labda.
2020. szeptember 07., 12:492020. szeptember 07., 12:49
2020. szeptember 07., 16:442020. szeptember 07., 16:44
Az egészségügyi minisztérium ugyanis hétfőn délben hozta nyilvánosságra azt a térképet, ami megmutatja, hogy hány koronavírussal fertőzött személyt regisztráltak az elmúlt 14 napban az ország különböző településein.
Mint ismeretes, az egyes településeken – a járványhelyzet alakulásától függően – három forgatókönyvet alkalmazhatnak a szeptember 14-én kezdődő oktatás terén. Az első szerint (az ezer főre eső új megbetegedések számának átlaga legtöbb egyre tehető az előző 14 napban) valamennyi óvodás és diák bejár az oktatási intézményekbe a megfelelő óvintézkedések betartásával; a második értelmében (az ezer főre eső napi új esetszám 1–3 között alakul) csak az óvodások, az elemi, illetve a nyolcadik és tizenkettedik osztályosok járnak be folyamatosan a tanintézetekbe, a többiek pedig egy-kéthetes váltásban jelennek meg személyesen az órákon a kötelező óvintézkedések betartásával; a harmadik változatban (az ezer főre eső napi esetszám meghaladja a hármat) mindenki otthonról tanul online, a digitális tanrend szerint.
Szép számban találunk ugyanakkor sárga zónákat is, ami azzal járhat, hogy csak a diákok egy része térhet vissza az iskolába, a többiek pedig online oktatással kezdik meg a tanévet, és vörös települések is vannak, ahol a korábbi bejelentések szerint egyelőre csak online tanításról lehet szó. Utóbbi kategóriába jelen állás szerint összesen 43 település esik.
Erdélyből egy brassói városban (Vidombák), illetve nyolc aradi (Sistaróc, Peleskefalva, Menyháza, Dézna, Buttyin, Konop, Barza és Feltót), öt bihari (Csarnóháza, Biharpoklos, Tulka, Szászfalva, Cécke), egy krassó-szörényi (Bolvás), két kolozsi (Egeres, Magyarszarvaskend), egy hunyadi (Valisora), egy máramarosi (Karulyfalva), egy marosi (Mezőmadaras), három szebeni (Nagyludas, Alsóárpás, Szelindek) és egy temesi (Barafalva) községben kell vörös forgatókönyvet alkalmazni.
A megyeszékhelyek közül Bukarestre és további 15 városra a sárga forgatókönyv érvényes: Erdélyből Gyulafehérváron, Nagyváradon, Brassóban és Csíkszeredában egyes diákok online kezdik meg a tanévet, mások pedig elejétől fogva bejárnak majd az iskolába. A többi erdélyi megyeszékhelyre a zöld forgatókönyv érvényes.
Monica Anisie oktatási miniszter hétfőn az Edupedu.ro oktatási szakportálnak nyilatkozva emlékeztetett, arról, hogy végül milyen forgatókönyv szerint kezdik meg a tanévet, az iskolák igazgatótanácsa hozza meg a végleges döntést a közegészségügyi igazgatóság által közölt adatok mentén. A miniszter szerint az oktatási intézmények igazgatótanácsát legkésőbb keddre össze kellene hívni, hogy döntsenek a tanévkezdés mikéntjéről.
– mondta az oktatási miniszter. Nelu Tătaru egészségügyi tárcavezető hangsúlyozta, a tanintézeteknek a közegészségügyi igazgatóság, a tanfelügyelőség és a vészhelyzeti bizottság útmutatásai szerint kell alkalmazniuk a rájuk vonatkozó forgatókönyvet. A miniszter hozzátette, az egészségügyi hatóságok támogatják a tevékenységek megkezdését az iskolákban a megfelelő járványügyi óvintézkedések betartásával.
Ludovic Orban miniszterelnök hétfőn úgy nyilatkozott: szeptember 14-én elkezdődik a tanév. „Ezt mondtuk végig” – közölte a Nemzeti Liberális Párt kampányközpontjában tartott gyűlést követően a kormányfő, aki a napokban még azzal a kijelentésével fokozta a bizonytalanságot, hogy felmerült: a diákok online kezdjenek, majd októbertől járjanak iskolába. Orban most úgy fogalmazott,
„Nagyon fontos a szabályok betartása. Ahol problémák merülnek fel, megoldásokat keresünk és beavatkozunk. Figyelembe vettük a járványhelyzet jelenlegi állását, még egyeztetünk szakemberekkel, de az iskola egyértelműen elkezdődik” – közölte a kormányfő, aki szerint hivatalosan nem tárgyaltak az iskolakezdés elhalasztásáról, egyesek csak „véleményeket” fogalmaztak meg. „A forgatókönyvek egyértelműek, a DSP közölte az egyes településekre vonatkozó adatokat, az önkormányzatok tudják, hogyan rajtol a tanév” – szögezte le Ludovic Orban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!