Könyvajánló

Koinónia Kiadó

Berszán István: Terepkönyv

A szerző alapkutatásainak eredményeit gyakorlókönyv formájában mutatja be, amely mellékletként tartalmazza a kortárs elméleti iskolákkal folytatott párbeszédből születő tanulmányokat. Az irodalom- és kultúrakutatás egy új gyakorlatának kidolgozásával kísérletezik, melyet gyakorláskutatásnak nevez. A Terepkönyvet irodalomkedvelőknek és szakmabelieknek egyaránt ajánljuk.

Borbély Szilárd: Fény a magasból

Borbély Szilárd elbeszélése gyönyörűséges olvasmány, amely a karácsonyi történet közvetlen előzményeit meséli el. A verses betétekkel gazdagított elbeszélés mind a gyermek, mind pedig a felnőtt olvasó számára élményekben gazdag találkozás forrása. Egy olyan sorozat második könyveként jelent meg, amely a klasszikus bibliai történetek mai átírását adja közre.

Georges Banu: A felügyelt színpad

Georges Banu A felügyelt színpad című kötete 2006-ban jelent meg Párizsban, nemrégiben Bukarestben mutatták be a mű román fordítását, és ezúttal Koros Fekete Sándor munkájaként magyarul is megjelent a színházelméleti munkákat tartalmazó kötet.

Demény Péter: A fél flakon

versek

Dirk Jan Groot: Az egyház kincsei

Dirk Jan Groot 1980-ban alapította a Dorcas Hulp Nederland nevű segélyszervezetet. Több mint negyedszázados működése alatt alapítója irányításával a szervezet a világ összes szegény országában és válságövezetében jelen van. A szétosztott anyagi javak, valamint a közösségfejlesztő programok mellett a Dorcas munkatársai személyes kapcsolatok ápolására is törekszenek. Ezekből a találkozásokból születtek a könyv egyszerre megrázó és felemelő történetei, a lehető legszemélyesebb közelségbe hozva az olvasót távol eső országok és kultúrák mindennapi szenvedéseivel és megküzdött örömeivel. A könyv címe Szent Lőrinc mártíriumát idézi. Lőrinc diakónust arra szólítják fel a késő antik pogány Róma hatalmasságai, hogy adja át nekik az egyház kincseit. Lőrinc habozás nélkül engedelmeskedik a felszólításnak, és rövid időn belül Róma utcáinak szegényeivel zsúfolt szekérrel jelenik meg a város vezetői előtt. „Íme, itt vannak az egyház kincsei” – mondta.

Kovács András Ferenc: Időmadárkönyv (69 haiku)

„A kötetben szereplő verseket nem jó egymás után olvasni. Az igazi befogadáshoz halk, lazító zene szükséges, és az sem árt, ha elmélyedés közben kinézünk az ablakon egy szál virágra” – ajánlja a szerző.

Láng Zsolt: Játék a kriptában

A jól ismert, kiváló szerző színpadi játékai újszerűen közelítenek a színpad lehetőségeihez, mindig éles, olykor kifejezetten kegyetlen humorú történetekben részesítve nézőit és olvasóit. A színpadi szituációk noha olykor végletesen abszurdak, mégis mindegyre ismerősöknek tűnnek fel előttünk, hiszen egy szemünk előtt és velünk letűnni látszó világról hoznak hírt. Láng Zsolt darabjai nemcsak színpadi előadások alapanyagaként, hanem olvasmányokként is lebilincselően izgalmas művek.

Lovas András: Mozdulj rá:ez MÁS!

A szerző a János evangéliumából kiválasztott négy szövegrészlethez fűz magyarázatokat. Egészen másképp, mint ahogy a szószékről szokás. Lovas András budapesti missziós lelkipásztor igazán tud a mai kor embere nyelvén beszélni.

Helmut Stürmer: Scenografii. Bühnenbilder. Stage design

A temesvári származású díszlettervező színpadképeiből összegyűjtött album.

Erdélyi Híradó Kiadó

György Attila: Harcosok könyve. A boszorkányok feltámadása

„A sárban lépő lovak lába. A farkasok figyelő tekintete. A hegyek és a nők gerince. A markolaton nyugvó kéz. Ha ezeket látod, harcos vagy, gondolj erről bármit is”. „Veszedelemmel teljes mámor az ők ölelésük, koponyákkal szegélyezett kincsesbarlangok öleik, s bódító méreg az ők szerelmük, melyet gyönyörűséggel teljes kiinni aranyserleghez hasonlatos testükből.” Az ikerkönyv György Attila prózájának egyik legizgalmasabb képviselője.

Murányi Sándor Olivér: Felnyomták szentnek

Murányi Sándor prózakötete egyben a szerző műfajteremtési kísérlete is. Pornóprédikációi szókimondó, szándékkal alulstilizált reflexiók. A változatos, többféle megközelítésben is érvényes novellák hősei magasztos eszmék után vágyódó, de a hétköznapok őrlőmalmainak kövei közé szorult egyéniségek.

Muszka Sándor: Mi nem lóg, ha áll

A költő első, Ennyi ha történt című kötete után vegyes műfajú könyvvel jelentkezik. A Mi nem lóg, ha áll Muscariculum nevet viselő prózafejezete egy punkzenész félig fiktív, félig reális önéletrajza. A szókimondó, lecsupaszító regiszterekben keletkezett írás mintegy a villoni ihletésű világba mutató versek felvezetője.

Mentor Kiadó

Balás Árpád: A kínai nagy faltól a Cukorsüveg-hegyig

A szerző, szerény lehetőségei ellenére, keletről nyugatra átszeli a világot. Tárgyi ismeretei egyértelműek, ezért nem rácsodálkozik a látottakra, hanem inkább számba veszi, hogy minden ott és úgy található, ahogyan azt különböző leírásokból megtudhatjuk. És közben enged együtt örülni a látottak ürügyén.

Nicolae Balotă: Romániai magyar írók (1920–1980)

A szerző a kortárs irodalomművészet kiváló szakértője, irodalomtudós és filozófus, tanulmányaiban, esszéiben a művészi alkotás és filozófiai gondolkodás dialektikus kapcsolatát, a művészetfelfogás bonyolult viszonyrendszerét vizsgálja. Ezt a gondolkodásmódot vetíti át, a romániai magyar írók művének elemzése kapcsán, egy jellegzetes irodalom egészére. Vallasek Júlia fordítása kiváló, a szövegeket a szerzővel készült interjú egészíti ki.

Bogdán László: Hutera Béla utolsó utazása

Hutera Béla a szerző visszatérő hőse, egy képzeletbeli székely falu borbélya, aki faluról városra költözött, hajótörött székely ruhás öregemberekkel sörözött, aki átélte a második világháborút, a hadifogságot, a kollektivizálás sanyarú éveit, s akit a szerző e könyvében utazásokkal ajándékozott meg, mintegy esélyt adva, hogy megszülethessen a székely Odüsszeusz. A halál eltünteti a képből, de lehet, hogy csak látszólag.

Dsida Jenő: Azrael árnyékában – válogatott versek

A költő születésének 100. évfordulójára Kovács András Ferenc válogatta ki az életmű legszebb verseit. A még életében megjelent A leselkedő magány (1928) és a Nagycsütörtök (1933) című kötetek, valamint a hagyatékban maradt versek jó része, a posztumusz Angyalok citeráján (1938) című kötet teljes egészében bekerült a válogatásba, amelyhez KAF meghatóan szép lírai utóhangot is költött.

Fazakas Attila: Őszi halrajok

A szerző második kötete. Haikui és haikuszerű rövidversei a világ földi és égi eseményei előtti tiszteletadás miniatűr képei. Kísérletek az örökkévaló és az időbeni találkoztatására egyetlen pillanatban – vágyakozó, cseresznyevirágra bambuló kelet-európai ember módjára.

Gagyi József: Földosztók, önellátók, gyarapodók – szociográfia

A dekollektivizáció az 1989 utáni fordulat fontos társadalmi és politikai folyamata volt, mert általa nem csak az egyének, de a faluhoz kötődő egész társadalom sorsa változott meg. A „földéhség” újra létkérdéssé vált, esetenként csak a szimbólumok, de legtöbbször a valós gyarapodási vágy szintjén. E tanulmány az ok-okozati összefüggésekre keresi a választ.

Józsa István: Orth István – Mentor Művészeti Monográfiák 13.

Egy képzőművész szakmai sikerekben gazdag életútjának felmérése. Művészete a komplex metaforák világa. Ez a metaforikus módszer a biológiai létezésen való túllépést jelenti, annak jelekké való képszerűsítését. Formavilága és motívumkincse úgy árnyalt és gazdag, hogy folyamatosan az emberi létezés határain jár, ezért mindenki által befogadható.

Haller I. József: A sárkány palotája – mesék

Mesét szomjazó világunkban a tudós oázisa a képzelet. A biológus szerző kiváló mesélő. Alakjai, a sárkány, az oroszlán, a világszép békakirálylány, a királyfi, aki remek építőmester volt, az apó és a nagy farkas, a rózsaszín nyúl élő jellemekként töltik be a varázslatok játszóterét. A könyvet Haller József színes illusztrációi gazdagítják.

Kincses Elemér: Soha – regény

A drámaíró prózát ír. És jót. A Soha egy önéletrajzi jellegű trilógia első darabja. A „gondtalan” ötvenes évek gyermeke lát, hall, megél. Mindent, ami körülötte, vele, az övéivel történik. Van, amit komolyan kell venni belőle, van, amit nem lehet komolyan venni. Kivétel az első szerelem, az egészen más.

Király Kinga Júlia: P. Lujza: Útvesztő alig eltévedt kislányoknak – regény

Király Kinga Júlia első hosszabb prózai műve – fejlődésregény, amely az összemosható szellemi és lelki alvilágjárásból bontakozik ki. Cselekménye négy síkon fut, egy időben családtörténet, kalandtörténet, képzelt riport és vallomás, vetülete annak, amit a 21. század kezdetén egy nyughatatlan lélek és egy érzékelhető szellem megélhet.

Kozma Béla: A két Bolyai alakja a magyar szépirodalomban

Bolyai Farkas és Bolyai János, a földön élő apa és a kozmikus szférákba látó fiú, a 19. század két erdélyi egyénisége, szinte valamennyi magyar írót megihlet. E műveket veszi számba és próbálja meg értelmezni sok évtizedes gyűjtő- és elemző munkája eredményeként az egykori marosvásárhelyi Református Kollégium volt tanára és igazgatója.

Magyar Zoltán: Népmondák a Bekecsalján – néprajzi források

A szerző, aki már több régió mondavilágát összegyűjtötte és feldolgozta, e könyvében a Nyárád-mente településein, a többnyire idős adatközlőktől származó, a vidék nemzedékről nemzedékre fennmaradt mondáit, történeteit, meséit adja közre, egy átfogó tanulmány kíséretében.

Márton Áron: Keresztség, hit

A Márton Áron hagyaték 3. kötete, amelybe a keresztséggel és a keresztség szentségével kapcsolatos a Gyulafehérvári Érsekség könyvtárában és a Batthyáneumban hagyatékban maradt beszédeit gyűjtöttük egybe. Idesoroltuk a hagyatéknak azokat a töredékeit is, amelyek a rokon témákkal – kegyelem, ősbűn, hit, keresztény élet – foglalkoznak.

Marton József: A keresztény újkor – vallástörténet

Az ókor és a középkor vallástörténete után az újkort bemutató harmadik kötet ugyanazzal a történeti igényességgel és pontossággal, az elfogulatlanságra törekedve mutatja be a kereszténység fejlődésének állomásait, jelenségeit, következményeit.

Molnár József Károly: Misztótfalusi Kis Miklós bölcsőhelye

Molnár József Károly, az egykori misztótfalvi, majd magyarlapádi lelkipásztor munkájával a több mint 300 éve elhunyt „erdélyi Féniks”-nek, Kis Miklósnak, valamint bölcsőjének, Misztótfalunak állít emléket. Forrásmunkákra és levéltári adatokra alapozva bemutatja Misztótfalu történelmét, a misztótfalvi református egyháztörténész, valamint a tudós nyomdász, Kis Miklós életének legfontosabb mozzanatait. Adalékként, mintegy főhajtás jeléül bőven tárgyalja Misztótfalusi Kis Miklós emlékének ápolását, úgyszintén a saját lelkipásztori éveinek történetét.

Nagy Attila: Café Flamingo – versek

A szerző hetedik kötete, amelyben önmagáról, a világról, a létről, magáról a versről fogalmaz meg lírikusként olyan élményeket és gondolatokat, amelyek mindannyiunkat érintenek, amelyeknek elhordozói, szereplői vagy éppen szenvedő alanyai vagyunk, és csak néha felmutatói az azokban rejlő mégis-örömöknek. Ars poeticája a szó igazi értelmében használt hagyományos, nagybetűs Művészet és Szép.

Pomogáts Béla: A szellem stratégiája – irodalomtörténeti tanulmányok

A kötetbe összegyűjtött tanulmányok, amelyek a magyar irodalom európai küldetését, az erdélyi magyar irodalom jellegét, kiemelkedő képviselőinek munkásságát világítják meg, nélkülözhetetlenek ahhoz a folyamathoz, amelynek szükségessége nyilvánvaló: mielőbb megfogalmazni a magyarság szellemi stratégiáját.

Szekernyés János: Gallas Nándor – művészeti kismonográfia – Mentor Művészeti Monográfiák – 12

Gallas Nándor, az erdélyi, illetve a bánsági magyar képzőművészet egyik kimagasló alakja a két világháború között alkotta legjelentősebb műveit. Szekernyés János kismonográfiáját 49 oldal színes és fekete-fehér, a szobrokat és térplasztikákat bemutató melléklet egészíti ki.

Tófalvi Zoltán: 1956 erdélyi mártírjai I. – A Szoboszlai csoport

A háromkötetesre tervezett könyvünk első kötete az 1956-os magyarországi forradalomhoz kapcsolódó öt nagy romániai hazaárulási per egyikének, a tíz halálos ítélettel és azok végrehajtásával végződött Szoboszlai-pernek az eddig még nem közölt levéltári dokumentumokkal teljessé tett anyagát tartalmazza, amelyek révén ráláthatunk a kommunista megtorló gépezet ördögien megszervezett belső mechanizmusára.

Tófalvi Zoltán: 1956 erdélyi mártírjai II. – Az érmihályfalvi csoport

A megrázó dokumentumok, amelyek a második nagy „hazaárulási” pert, az érmihályfalvi csoport perét mutatják be, minden, a téma iránt érdeklődő szakembernek és laikusnak döbbenetes olvasmányként szolgálnak. Sass Kálmán és Hollós István, a pert követően kivégzett két értelmiségi élete és munkássága örök memento a szabadságot szerető és azért küzdő emberek számára.

Wass Albert: Amerikai emberek

Az emigrációban írt és hagyatékban maradt szövegekből szerkesztett kötet, amelynek témája a boldogulás, az önmegvalósítás lehetősége és valósága az újvilágban. Példája annak, hogy a rátermett emberek élni tudnak bárhol, ahol arra esély van.

Wass Albert: Életem: voltam… I–II.

A szerző önéletrajzi jellegű írásai, amelyek többnyire az emigráció éveiben születtek, s amelyeket a szerkesztő elsősorban tematikájuk szerint három nagy fejezetre tagolt. Az első kötetben, a szerző fiának, Wass Huba dandártábornoknak az apjáról szóló kiváló életrajza mellett az Erdélyről és Németföldről szóló, a második kötetben az Amerikával kapcsolatos, illetve az onnan hazagondoló, -látó írások kaptak helyet.

Wass Albert: Magyar szemmel I, II, III.

Emigrációjának éveiben Wass Albert élete legvégéig rendszeresen közlő munkatársa volt az amerikai magyar sajtónak. Színvonalas publicisztikai írásai éveken át sorozatban jelentek meg a Kanadai Magyarság hasábjain Magyar szemmel cím alatt. A három kötet a már megjelent és a hagyatékban megőrzött kéziratok közreadásával igyekszik teljessé tenni, a helyenkénti angol szövegeket magyar fordításban is közölve.

Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből – intézménytörténet

Az erdélyi magyar tanító- és óvóképzés évszázadai Aradtól Zilahig (1777-2000)

Összeállította, és sajtó alá rendezte Szabó K. Attila

Erdélyben, 22 helységben működött az elmúlt évszázadok során, illetve működik olyan oktatási intézmény, amelyben magyar tanító- és óvóképzés folyt vagy folyik. A bevezető tanulmány ezek jellemzőit, ezenkívül valamennyi intézmény történelmét külön fejezet tárgyalja.

Hétköznapok Kánaánban – karcolatok

A középiskolásoknak kiírt Irodalmi Kreativitás Verseny elmúlt tizenhárom évének (1994–2006) legjobb írásaiból válogatott és szerkesztett egy kötetre valót Szabó Róbert Csaba.

Kalotaszeg vázolata – néprajzi olvasókönyv

Képes olvasókönyv, Kalotaszeg felfedezésének krónikája, amely 1842-ben kelt írással kezdődik, és felölel hatvan évet az eltelt immár több mint százhatvanból. Gyűjtötte, válogatta, összeállította és a jegyzeteket írta Hála József.

Pallas–Akadémia Kiadó

Ady Endre: Levél a végekről – Erdélyi versek

Az idilltől a tragédiáig: ezen az elgondolkoztató és mindenképpen személyes drámákról tanúskodó íven helyezkednek el Ady Endre erdélyi versei. Ennek a személyes érzésnek az ívelését kívánja bemutatni jelen válogatás, amely a költő születésének százharmincadik évfordulója alkalmából kerül az olvasó kezébe.

Bangha Imre: Mítoszok és otthonok

India 2002–2003

A könyv három indiai út leírását tartalmazza. Írója ismert, nemzetközi hírű indológus, tanít az Oxfordi Egyetemen, valamint a csíkszeredai Sapientia-EMTE-n, a Kőrösi Csoma Sándor Kelet-kutató Központ vezetője. Útleírása azért szokatlan, mert tudatosan kerüli az adódó egzotikumot, de éppen ezért lesz vonzó és érzékletes. Különleges értéket képvisel az élmény közvetlensége, az emberekkel való kapcsolatok (tudósok, hivatalnokok, Teréz anya, közemberek stb.) megértő átélése és a szakavatott kutató páratlanul gazdag ismeretanyaga, amely a mindennapok valóságában egyre emberibbé nemesedik.

Banner Zoltán: Örvendjetek, némaság lovagjai! – Pódiumnapló + CD: Petőfi a hídon

Banner Zoltán művészettörténész, író, előadóművész Pódiumnaplója érdekes és sajátos beszámoló előadókörútjairól, de ezek kapcsán a szerző tulajdonképpen egész életpályájáról vall. Őszinte vallomás Banner Zoltán fellépéseiről (1964-ben tartja első önálló előadóestjét), a költészet érzelmi vonzatáról, művek átéléséről és azok előadói tolmácsolásáról, az eközben született barátságokról és a zajló magánéletről (házkutatástól és hivatalos megkérdezésektől előadói sikerekig, a szakma megbecsüléséig, a közönség szeretetéig), az évek múlásáról.

Benkő Levente, Papp Annamária: Magyar fogolysors a második világháborúban I–II.

A történelmi szociográfiának és oral historynak is nevezhető könyv abban különbözik az eddig megjelent fogolysorskönyvektől, hogy tudományos igénnyel közelíti meg a témát. A történészszerzők nemcsak a szovjet fogságba esett magyar katonák szenvedéseire, hanem a nyugati fogolytáborokra és Erdélyből csupán nemzetiségi hovatartozásuk miatt elhurcolt civilek romániai táborokba való internálására is kiterjesztik vizsgálódásukat.

Bogdán László: Szindbád a taligán

Bogdán László írói-költői habitusához nemcsak hozzátartozik, hanem egyik fő jellemzője is az irónia. Ez az ironikus rálátás teszi természetessé a különböző szerepcseréket, „álruhákat”: hol Arany János-apokrifot ír, hol Szilágyi Domokos, Bacovia, Borges vagy Don Quijote, Hamlet „ruhájába” öltözik, „a kultúra templomába űzötten”.

Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola: Kipróbált receptek

A recepteskönyv egy kis szegmentuma a történelem színteréről eltüntetett erdélyi arisztokrácia életének, nevezetesen étkezési kultúrájának. A neves irodalomtörténész, a kötethez előszót (illetve a második, bővített kiadáshoz utószót is) író Marosi Ildikó bukkant rá Szilvássy Karola kézzel írt füzeteire.

Daczó Árpád (P. Lukács O.F.M.): Csíksomlyó titka – Mária-tisztelet a néphagyományban

A gyimesi – kosteleki – néphitben Babba Mária azonos a csíksomlyói Szűz Máriával. Daczó Árpád Ferenc-rendi szerzetes pap (páter Lukács) több évtizedes kutatómunkája annak a kapcsolatnak a feltárása, amely a régi magyar mitológia Boldogasszonya, ősvallásunk Hold-istenasszonya, a keresztény Boldogságos Szűz Mária között létezhet, és amely mind a mai napig meghatározza keresztény világnézetünket. A nagy sikerű mű a 2000-ben megjelent kötet változatlan újrakiadása.

Deé Nagy Anikó: Gondolatok a marosvásárhelyi Teleki Tékából

Deé Nagy Anikó évtizedeket dolgozott könyvtárosként a Teleki–Bolyai Könyvtárban, régi könyvek kutatójaként. Kutatásainak egy részét teszi közzé e kötetben: a könyvtáralapító Teleki Sámuelről, a mai gyűjtemény kialakulásáról, nyomdászjelvényekről, 18. sz. könyvgyűjtő asszonyokról, ex librisekről, az értelmiségi lét jellemzőiről, könyvtárörökségünk jelentőségéről.

Dézsi Zoltán: A Nap és a Hold mesélte

Kisgyermekeknek szánt versek két láthatatlan főhőse a Nap és a Hold, akik jártukban-keltükben elmesélik, mit látnak erdőn, mezőn, tóparton, udvaron. A kötet érdekessége, hogy a verseket ún. Bence-rajzok illusztrálják. Így ismerik ugyanis a Kárpát-medence gyermekrajz-kiállítói a gyergyószentmiklósi Berszán Árus Bence munkáit, aki tizenévesként rajzaiért számos nagydíjat és kitüntetést kapott.

Mircea Dinescu: Szegek, ebek, szúró darazsak

A Szegek, ebek, szúró darazsak válogatás az utóbbi 2 évben, a Gândul és az Adevărul című napilapok állandó rovatában (Dinescu pasztillája, Dinescu mondása) megjelent napi aktualitású politikai szatírákból. Amint a címadó írás is sugallja a felelős értelmiségnek, az ellenzéknek az a szerepe, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel a hatalom visszaélései ellen küzdjön. A Dinescu-szatírák sebeznek mint a szegek, támadnak, mint az ebek, fullánkjuk mérget szúr, allergiát okoz.

Duka János: Székely anekdoták – Mikor hagyja el az ész az embert?

A kötet mintegy 200 székelyföldi adatközlőtől lejegyzett anekdotát tartalmaz. Duka János gyűjteménye rendkívül gazdag: adatközlői a legkülönbözőbb székelyföldi falvak lakói, ennélfogva az anekdoták tematikája, elbeszélői stílusa igen változatos. Az olvasó a humoros történeteken keresztül megismerheti a székely észjárást, annak sokféle színezetét, változatát, a székelység egészséges humorérzékét és világszemléletét, miközben kiválóan elszórakozhat.

Egyed Ákos: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig

A kiadó 400. könyve. A székelyek történetét vázolja fel a kezdetektől az 1918-as hatalomváltozásig. Szerzője abból indul ki, hogy a székely történelem szerves része az általános magyar históriának Erdélybe ágyazottan. És azt a kérdést feszegeti, hogy milyen tényezőknek tulajdonítható fennmaradásuk az ősi szállásterületen, hogyan őrizhették meg annak székely magyar jellegét napjainkig, miközben Erdélyben a megyei magyarság régen kisebbségi, sőt szórványhelyzetbe jutott. Célja elérése érdekében a szerző különös figyelmet fordított a székely történelem sajátosságaira, mert ezekben vélte megtalálni azokat a történelemalakító erőket, amelyek végső soron meghatározták sikeres helytállásukat, s lehetővé tették, hogy a szállásterületet Székelyfölddé, hazává alakítsák.

Egyed Péter: 23 buborék – Kurszk balladája

A 23 buborék egy valós történetből ihletődő „ballada”: a Kurszk nevű tengeralattjáró 2000-ben bekövetkezett tragédiájából indul ki. A híradások – és az egyik halott zsebében talált feljegyzések – szerint a tengeralattjáró száztizennyolc főnyi legénységéből huszonhárman túlélték azt a robbanást, amely a tengeralattjáró vesztét okozta, velük az oxigénhiány végzett, fokozatosan. A kötet címe a titokzatos eset körüljárását ígéri, a költészet eszközeivel, azoknak a nézőpontját választva kiindulópontul, akik első fázisban túlélték a katasztrófát, és tudatosan kellett szembenézniük a lassú halállal.

Fazakas István: Erdély nagy pedagógusai

Az évszázadok során Erdély számos nagy pedagógusegyéniséget adott az összmagyarságnak. Ez a kötet az első olyan gyűjtemény szakirodalmunkban, amely hét jeles erdélyi magyar pedagógus, Kereszturi Pál, Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Kovásznai Sándor, Köteles Sámuel, Bolyai Farkas és Brassai Sámuel legkiválóbb és legjellemzőbb alkotásaiból ad ízelítőt, s így eredeti források alapján mutatja be a nevelés történetének legfontosabb mozzanatait, mindazt, ami ma is él és hat.

Józsa István (szerk.): Jakobovits Miklós

A Nagyváradon élő Jakobovits Miklós festőművész alkotómunkájával, művészi pályafutásával azt példázza, hogy az élet értelmezésének intellektuális világa sokszoros áttételeken át, színek és formák felhasználásával, átértelmezésével új, egyéni, festői univerzumot kelthet életre. Az életművet elemző tanulmányt Józsa István írta.

Józsa István (szerk.): Sipos László

A Fehér megyei Felvincen élő festő, grafikus, könyvillusztrátor, díszlet-, báb- és plakáttervező Sipos László alkotópályája, képzőművészeti világa felöleli és ötvözi a népművészet ősi jelrendszerétől a modern reklámok formavilágáig mindazt, amit az erdélyi hagyományok megőrzése és tisztelete mellett a hétköznapi technoszféra nyújt. Gondolkodásra, sőt „ítéletmondásra” készteti és inspirálja a középkori névtelen mesterek színszimbolikája, a rajz és anatómia törvénye éppúgy, mint napjaink reklámözöne.

Kántor Lajos: Reményik Sándor – A mítosz és az erdélyi valóság

1990 után egyféle Reményik-kultusz alakult ki: a költő főszereplője lett iskolai és egyéb ünnepélyeknek. Az Ahogy lehet és a Templom és iskola című versek „divatja” szinte elhomályosítja az életmű egészét. Erre keresi a választ Kántor Lajos Reményikről szóló tanulmányaiban, ugyanakkor új elemeket hangsúlyozva a Reményik-olvasatban, a teljes életmű jelentőségét viszi be a köztudatba.

Lóránth László, Sümegi György: Nagy István

Lóránth Lászlónak 1952-ben készült, mindmáig kéziratban maradt, forrásértékű, Nagy Istvánról szóló életrajzi összeállítását egészíti ki a Sümegi György által válogatott gazdag dokumentumgyűjtemény. A csíkmindszenti származású festőművész halálának 70. évfordulójára megjelent könyv az eddig jobbára ismeretlen vagy csupán szűk körben publikált Nagy István-műveket hozza nyilvánosságra.

Páll Lajos: A csodák házában

Tradicionális kifejezési módjával Páll Lajos éppen a hagyományok megújítására vállalkozott, a konvencionális mű–befogadó viszonyokat tiszteletben tartva alakította ki sajátos művészi, alkotó nyelvezetét, módszereit, miközben ábrázolásigénye új utakat fedeztet fel vele.

Papp Kincses Emese: Ha meglebben a Függöny

1990 előtti életközeli téma és helyszín az elmegyógyintézet. A diktatúrákra jellemző módon a józan ész rácsok mögé bújt, rácsok mögött viszont nehéz megérteni a világot. Az író regényében nem szólal meg narrátorként, hanem kizárólag a szereplőit beszélteti, sorsukon keresztül próbálja meg ábrázolni a kisember kiszolgáltatottságát, mindennapi küzdelmét, „józan eszének” visszaszerzéséért, a túlélésért.

Székedi Ferenc: A nagy erdélyi játszma

Székedi népszerű, hírlapi cikkeinek gyűjteménye a nagypolitika kérdéskörét érinti, de a szerzőt mégis elsősorban az foglalkoztatja, hogy hogyan csapódik le mindez a székelyföldi mindennapokban, a közember életében. „Székedi publicisztikája – írja Bogdán László – lélekrombolásról is szól, de a táj megtartó erejéről is: dacosan, vonzón, felejthetetlenül.”

Tompa Gábor: A tatu hozománya

Ábel és Sára füzete

Visszaemlékezni, hogy milyen volt gyermekszemmel a világ, vagy felnőttként megfigyelni és nagy empátiával átélni, milyennek látják a gyermekek a környezetüket: a ház körül kertet, a madarakat… milyen álmokban szűrődik le az előző nap, s közben magyarázni a világot, tanítani életkedvre, szeretetre a gyermeket. Az ilyen hozomány – a szépség és a jóság – vértezi fel őt észrevétlenül a majdani nehézségek kivédésére, és talán arra is, hogy e „hozománnyal” ne csak éljen, hanem tovább is adja.

Ungvári László Zsolt: A költő nesztelen ecsetje

Versek (2001–2006)

Vámszer Géza: Csík vármegye településtörténete

Vámszer Géza 1929–1941 között tanítványaival együtt bejárta Csík, Gyergyó, Kászon és Gyimes településeit, ahol megszállottan rajzolt, fényképezett, és néprajzi tárgyakat gyűjtött. Pontosan felmérte a székely falvak művészettörténeti értékeit, településszerkezetét, lakáskultúráját, népművészetét, kézművességét és gazdálkodását. Hagyatékának nagy része 1997-ben a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári dokumentációs központjába került.

Veress Mária: Üzenet egy úszó jéghegyről

Novella

Zsidó Ferenc: Autóstoppal Európába(n)

A szerző két, Közép- és Nyugat-Európában történt autóstoppos utazási élményét írja le. Bemutatja az útjába kerülő, útját segítő vagy gáncsoló legkülönfélébb figurákat, pillanatfelvételekhez hasonló keresztmetszetét adja az európai társadalomnak s benne a Romániából érkezett, máról holnapra boldoguló, kevés pénzű vándornak. Az útirajz emberközelbe hozza a különböző európai városok: Prága, Késmárk, Kassa, Krakkó, Berlin, Amszterdam, Brüsszel és Párizs hangulatát. Az írás uralkodó jegye a „vándorszleng”, amely főként a diákok, fiatal értelmiségiek, a hobók beszédmódját jellemzi, jelenléte e kéziratban nem csupán hangulatfestő jelleggel bír, hanem az autóstopos utazás lényegének és közegének, az országutak ide-oda hányódó embereinek mindennapos létmegnyilvánulása is.

Kriterion Kiadó

Herczeg Ferenc: Pro Libertate

A II. Rákóczi Ferencről szóló érdekfeszítő, színes életregény egy felemelő és tragikus történelmi kort mutat be. Herczeg Ferenc mozgalmas, romantikus képet fest a kuruckorról, bemutatja a szabadságharc főszereplőit és a bukásban szerepet játszó politikai erők izgalmas és sokszor alattomos játékait.

Murádin Jenő: A Felsőbányai Művésztelep

A Felsőbányai Művésztelep hiánypótló, a kiváló művészek, alkotók méltatásának nagyszerű mesterművét juttatja a művészetkedvelők és a szakemberek könyvtárába. Murádin Jenő pontosan dokumentált sorokban mutatja be a nagybányai „ellentelep” kolóniájának életét és festészeti alkotásait.

111 vers Kolozsvárról

A Kriterion Könyvkiadó 111-es antológiáinak egyik legmegkapóbb kötete a sorozatot elindító Katona Éva, valamint Veress Erzsébet válogatásában. Klasszikusok és kortárs fiatal szerzők versei olvashatók egymás mellett a kötet oldalain, de a középnemzedék költőit, Szőcs Gézát, Egyed Pétert, Egyed Emesét is itt találjuk a sokarcú, sokhangulatú Kolozsvárt idéző verseikkel. A sorozat további kötetei közé tartozik a 111 vers a Székelyföldről, 111 vers erdélyi költőnőktől, 111 vers a szerelemről.

Irodalmi Jelen könyvek

Bence Erika: Családszótár

„Amiről e szótárban értekezem, az az én életem. Akikről beszélek benne, a szeretteim. Mindegyiküket nagyon szeretem. Még ha utálom is” – vallja a szerző az Irodalmi Jelen regénypályázatán különdíjat nyert könyvéről.

François Bréda: Golania Magna Secunda

„Megtörténhet és meglehet bizton, hogy eljövend és bekövetkezik az a Boldog és paradicsomi »litterátor-kritikusi« Aranykor, midőn fokos kötetekben kimutatják azon beálló idők filológusai és egyéb tudósai, hogy kicsoda hatott kire, hogy ki folyásolt be szellemileg, stilisztikailag, gondolkozástörténetileg kit, hogy ki nyomta (vagy sütötte, esetleg: ... égette?...) rá mentális vagy ideológiai (világnézeti) bélyegét kire...”

Czegő Zoltán: Időrianás

A szépséges hazugság szelleme ott lebeg a végedes végig azok fölött, akik a hazugságból nem húznak ugyan hasznot, ám tanúkká válnak egy föl nem vett perben, melyben nincs vádló, sem ügyész, és az (ön)védelmet maga az alperes végzi, ki bírájává válik önmagának is, az élet s a tisztaság nevében. A többi már csak por, hamu, betű.

Halász Margit: Éneklő folyó

„Én tényleg csak egy szórakoztató, mesés-legendás Tisza-parti szerelmi történetet szerettem volna írni, amolyan édesnemes hungarikummal fűszerezett Júlia-füzetet. De a történet felénél a szereplőim olyan makacsul és elszántan kezdtek rohanni a szakadék felé, hogy elállt a lélegzetem. Mit tehettem hát? Loholtam utánuk, és próbáltam őket jobb belátásra bírni. Természetesen nem hallgattak rám, így a regény végére nekem is az arcomra fagyott a vigyor.”

Kabdebó Tamás: Blackwell és a magyarok

A kalandregény izgalmassága és a történelmi dokumentumregény megbízhatósága: ez a Blackwell és a magyarok.

Lőrinczi László: Négylevelű vándorbot

Ezek az írások az elmúlt öt évtized során születtek. Van közöttük novellába burkolt emlékezés, útibeszámoló, történelmi esszé és alkotói vallomás. Színhelyeik, ahol megfogantak, Erdélytől Szardínia szigetéig terjednek, Bukarest és Dél-Olaszország érintésével. A válogatás tehát egy életút állomásait is bemutatja tükörcseppekben.

Siklósi Horváth Klára: Jezefat (az idő arcai)

A szerző mesterien bonyolítja az idősödő asszonyként „született” Jezefat történetét térben és időben, miközben fontos dolgokat mond el örök, ám végérvényesen bizonyára tisztázhatatlan kérdésekről, barátságról, szerelemről, boldogságról, csalódásról, kiállásról és meghunyászkodásról, gerincességről és elvtelenségről, szárnyalásról és földhözragadtságról, az emberi cselekvés mozgatórugóiról a Jezefat (az idő arcai) című, az Irodalmi Jelen regénypályázatán különdíjas művében.

Tar Károly: Szerenád dobra, cintányérra és más ütőhangszerekre

Ennek a regénynek azért groteszk már a címe is, mert a szerző sajnálja a régi szép idők divatjamúlt történéseit, azokat, amelyek csordultig töltötték az embereket életszeretettel. Külső könyv, amely az elődeinktől örökölt szókimondás, nyíltság, egyenesség és leplezetlenség szabályait kívánja különféle korszakok tiltásai ellenére követni, az olvasmányosságra éhes olvasó igényeit sem mellőzve. Ez a fajta sajátos szerkezetű regény a felgyorsult élet követelményeinek is eleget tesz, amikor az olvasót saját belső könyvének megfogalmazására biztatja.

Weiner Sennyey Tibor: Versek a kisházból

„A zsennyei ismét szerepverseket ír. Önmagát játssza benne. Igen jól (teszi). Őszinte kitárulkozása, naplószerű versei, érzéseinek és gondolatainak labirintusai hívogatóan meggyőzőek. Meggyőzően hívogatóak. Élvezettel engedtem neki, s bolyongtam vele…” – írja Jász Attila a Versek a kisházból című kötet hátoldalán.

A Corvina Könyvesház karácsonyi ajánlata

Böjte Csaba (O.F.M.): Hiszek a szeretet végső győzelmében!

„Mária példája nagyon sok nehéz konfliktusból kisegített már. Azt gondolom, hogy rengeteg családban veszekedéssel, cirkusszal, verekedéssel oldják meg a konfliktusokat. Ha lenne türelmünk megkérdezni a másiktól, hogy ő hogyan látja a dolgokat, ha tudnánk kimondani: nekem annyira fáj, hogy ez és ez történt, te hogy gondolod? – rengeteg félreértést elkerülhetnénk! Milyen jó lenne, ha én, mint kis Mária, segítője tudnék lenni embertársaimnak! Ha meglenne az a hitem, amibe a másik belekapaszkodva talpra tudna állni és tudna menni, továbbindulni. Mennyi szépség van ebben az egyszerű asszonyban!”

(Szent Gellért Kiadó és Nyomda, Budapest)

Kós Károly: Az országépítő

Az országépítő nem más, mint Szent István királyunk, akinek életét a nagy erdélyi író és polihisztor, Kós Károly drámai erejű regényben festette meg. Istvánt a sors nagy szerepre választotta ki: erős országot és erős hitet adni egy lázongó, törzsi hagyományokhoz kötődő népnek. A nagy feladathoz hozzánőtt a király. Kós Károly hitelessé tudja tenni a gyermekeit elveszítő, sorscsapások sújtotta embert is.

(Lazi Könyvkiadó, Szeged)

Joseph Ratzinger: A názáreti Jézus

A názáreti Jézus Krisztus nyilvános működését vizsgálja a Jordán folyóban történt megkeresztelkedésétől kezdve a színeváltozásáig. Nagy érdeklődés előzte meg a könyv megjelenését, hiszen a szentatya minden szabad percét e könyv megírására fordította, legbensőbb gondolatait osztva meg Jézus- Krisztus személyéről az olvasóval. Könyvében saját Jézus értelmezését írja le, emellett természetesen adottnak veszi a II. Vatikáni Zsinat eredményeit, azonban elsődleges megközelítésben azt a Jézust szándékozza bemutatni, akit az evangéliumokban ismerhetünk meg.

(Szent István Társulat, Budapest)

Istennel a semmiből a végtelen felé – Böjte Csabával beszélget Csengey Ágota

„Azt szeretném, hogy az emberiség megértse, jót tenni, irgalmasnak lenni másokhoz, ez Istenhez tesz hasonlóvá minket. Istennek a csodaszép vonásai akkor ragyognak fel bennünk, ha irgalmas szertetettel le tudunk egymáshoz hajolni. Nagy szeretet és hála van bennem azok iránt, kik vállukat vállam mellé téve vállalják a legkisebbeknek szolgálatát. Vállalják a munkát, akár mint nevelő vagy tanár, vagy mint a krónikás, ki elkísért útjaimon, és egy jobb világról szóló álmaimat feljegyezte, és elhozta Önöknek. Isten áldása legyen az Isten nevében végzett munkájukon, egész életükön, családjukon.”

Csaba testvér (Kairosz Kiadó)

Székely apokalipszis

A válogatás erdélyi születésű vagy erdélyivé lett írók novelláit tartalmazza. Az írások a hitről szólnak, az erdélyi néphittől, hiedelemvilágtól kezdve a természeti vallásokon, mitológiákon át a vallásos hitig, a három nemzet és négy vallás egyenjogúságán felépült Erdély történelmi keretében.

(Lazi Könyvkiadó, Szeged)