A harmadik világháború kitörésével fenyegetett Sztálin és Joszip Broz Tito viszálya, mivel Washington kész volt akár atomfegyverrel is megvédeni a jugoszláv vezért, a koreai háború kitörése azonban megváltoztatta a dolgok menetét – derül ki az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által közzétett dokumentumokból.
2013. augusztus 26., 16:192013. augusztus 26., 16:19
A szerb tömegtájékoztatási eszközök ezekben a napokban foglalkoznak az említett dokumentumokkal, amelyek titkosítását nemrég oldották fel. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség az egyik anyagból idézett, amely szerint a szovjet diktátor mindenáron el akarta távolítani a hatalomból Titót, mert nem tűrte túlzott „önállóságát\". Állítólag az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy Belgrádban úgy döntöttek: tízezer önkéntest küldenek Görögországba az ottani kommunisták megsegítésére, mit sem törődve azzal, hogy a Szovjetunió ellenezte ezt.
Mivel meghiúsult Moszkvának az a terve, hogy Titót „feltűnés nélkül\" félreállítsa, Sztálin fontolóra vette a fegyveres beavatkozást Jugoszlávia ellen. Az ITAR-TASZSZ beszámolója szerint a dokumentumokban Király Béla tesz erről említést. Király – egyebek mellett a Nemzetőrség egykori, az 1956-os forradalom leverése után Nyugatra távozott főparancsnoka – úgy tudta: Moszkvában kidolgoztak egy tervet, amely szerint a magyar néphadsereg áttörné a jugoszláv védelmi vonalat a Vajdaságban, folyosót nyitva Belgrád felé a szovjet csapatok számára. Ezután a konfliktus a Nyugat figyelmének középpontjába került, mivel stratégiai partnerként, jövendő NATO-tagként tekintett a délszláv államra.
A CIA korabeli értékelése szerint 1950-ben a jugoszláv hadsereg képes lett volna visszaverni Románia, Magyarország és Bulgária részéről egy katonai támadást, de Tito erőit szétverték volna a szovjet hadosztályok. Ennek alapján Washingtonban arra következtettek, hogy a szovjetekkel szembeni jugoszláv ellenállás sikere a nyugati katonai segítség hatékonyságától és gyorsaságától függ. A dokumentumok szerint az ötvenes évek közepére a Jugoszláviának szánt amerikai támogatás értéke félmilliárd dollárt tett ki.
Washingtonban és Londonban 1951-ben „rendkívül nagy esélyét\" látták egy szovjet támadásnak, e két fővárosban már arról beszéltek, hogy az egy újabb világháború kezdetét jelentette volna. „Az Egyesült Államok kész volt akár atomfegyvert is bevetni Jugoszlávia megvédése érdekében, ez a lépés viszont válaszcsapásra késztette volna a Szovjetuniót. Nukleáris apokalipszis réme fenyegette a világot\" – írta az orosz hírügynökség. Csakhogy a szovjet támadásra nem került sor, mivel kezdetét vette a koreai háború, annak váratlan fejleményei miatt pedig – mint Király Béla megállapította – Moszkva meggondolta magát. Jugoszlávia lerohanásának terve a fiókba került, később pedig végleg feledésbe merült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió új károsanyag-kibocsátási normája véget vethet a fapados repüléseknek, ugyanis 2026-tól a légitársaságoknak is fizetniük kell a kibocsátási kvótáért, aminek az árát várhatóan rá fogják terhelni a fogyasztókra.
Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes szerint nem lehetetlen, hogy Kína béketeremtőként lép fel az ukrajnai háborúban.
Ferenc pápa hivatalos búcsúztatás után vasárnap elutazott Budapestről, gépe nem sokkal délután hat óra után szállt fel a Liszt Ferenc-repülőtérről. A katolikus egyházfő háromnapos apostoli látogatást tett Magyarországon.
A kommunizmus veszélyeit váltó konzumizmus veszélyeire figyelmeztetett Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) információs technológiai és bionikai karán mondott beszédében vasárnap délután.
Magyarország magatartása és Oroszországgal való kapcsolata nem felel meg NATO-szövetséges státusának – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök finn, svéd, dán és norvég újságíróknak a hétvégén adott interjújában.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint ,,szerencsére” nem az ukrán elnök dönti el, hogy Magyarország viselkedése NATO-tagországként megfelelő-e.
Öt szomszédja lelövésével gyanúsított férfi után kutatnak a hatóságok az Egyesült Államok Texas államában.
Árokba borul Kiskunhalas térségében szombat reggel egy szerbai autóbusz. A magyarországi balesetnek kilenc sérültje van.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság igyekszik megnyugtatni az embereket, hogy nem került közfogyasztásba szennyezett ukrán gabona. Ezzel szemben Szlovákiában 1500 tonnás tételben koboztak el súlyosan szennyezett búzát.
Magyar bank ügyfeleinek a banszámláit fosztotta ki két ukrán férfi, akik telefonos adathalászással szerezték meg az áldozatok adatait. A magyar rendőrség által őrizetbe vett bűnözök több ezer megtévesztő sms-t küldtek szét az országba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!