Guatemala történelmet írt

Ezt az ítéletet piros betűkkel írják majd be az emberi jogi krónikákba” – állítja Reed Brody, a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet jogi tanácsadója.  Egy országban, ahol a büntetlenség mindennapos jelenség volt, ez tisztelgés az áldozatok, az emberi jogi aktivisták és az ügyészek bátorsága és állhatatossága előtt.”  Ki gondolta volna, hogy egy mindenható diktátor, akit az Egyesült Államok is támogatott, egy nap majd börtönbe kerül a jogfosztott és marginalizált maja indiánokkal szemben elkövetett bűncselekmények miatt?” – tette hozzá Brody.

Mit jelent a népirtás Latin-Amerikában?

Az ítélet egyúttal felveti a kérdést: mit jelent a népirtás Latin-Amerikában? 1998-ban Baltasar Garzón spanyol bíró népirtásra hivatkozva nemzetközi körözést adott ki Augusto Pinochet ellen, azonban Nagy-Britannia végül úgy döntött, nem adja ki a területén tartózkodó egykori chilei diktátort. Mégis, ez volt az első alkalom, hogy egy volt államfőt letartóztattak a nemzetközi jog alapján.

A kérdésben az ENSZ 1948-ban elfogadott népirtással kapcsolatos konvenciója (Genocídium-egyezmény) számít hivatkozási alapnak. A nemzetközi jogi dokumentum azokra a bűncselekményekre vonatkozik, amelyeket valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából” követtek el. A szövegből a Szovjetunió kérésére végül kimaradtak a politikai és ideológiai okokból folytatott üldözések.

Bolíviát mindez nem zavarta abban, hogy 2011-ben két volt miniszterét és öt tábornokát elítélje a kormány gazdaságpolitikáját bíráló 2003-as tüntetések vérbe fojtásáért. Bár a tiltakozások „csupán” 67 halálos áldozatot követeltek, ráadásul az egésznek erősen politikai jellege volt, a történtek népirtásként való megfogalmazása lehetővé tette a bolíviai hatóságoknak, hogy joggal kérjék az Egyesült Államoktól Gonzalo Sánchez de Lozada volt elnök kiadatását.

Pontosan a két szovjet kivétel miatt nem számít népirtásnak az sem, ami Argentínában történt a katonai diktatúra (1976-1983) ideje alatt, holott a nemzeti nyilvántartás szerint 11 ezren tűntek el vagy haltak meg ebben a néhány évben.

Guatemalában sem egyszerűbb a helyzet. A polgárháború (1960-1996) alatt az ENSZ adatai szerint mintegy 200 ezren vesztették életüket vagy tűntek el, 80 százalékuk bennszülött volt. Reed Brody úgy véli, hogy a Rios Montt tábornok ellen felhozott, népirtásra hivatkozó vádak a Genocídium-egyezmény fényében is megállják a helyüket.  A bizonyítékok arra utalnak, hogy megpróbálták kiirtani az ixil maja közösséget” – állítja a HRW jogásza.  A hadsereg belső ellenségként tekintett rájuk, és 100 százalékban ez az etnikai csoport állt a célkeresztjükben, akkor is, ha civilekről, és nem harcoló alakulatokról volt szó” – tette hozzá.  1982 áprilisa és 1983 júliusa között, amíg Rios Montt volt hatalmon, az ixil maják 5,5 százalékát ölték meg.”

 Nem mindenki ért egyet a döntéssel

Ezt a nézetet azonban nem mindenki osztja. Bár Gilles Bataillon, a térség szakértője és egy párizsi egyetem oktatója szívből örül annak, hogy Rios Montt tábornok életének hátralevő részét börtönben fogja tölteni, úgy véli, kissé problémás népirtásként hivatkozni a szörnyűséges mészárlásokra. Bataillon szerint a probléma gyökere az, hogy mind a hadseregben, mind a gerillák között keveredtek az etnikumok, és a két tábort nem választotta el szigorú faji törésvonal.

„Guatemalában nem népirtás volt, hanem valami sokkal rosszabb” – hangoztatja Edelberto Torres-Rivas guatemalai szociológus, aki a bennszülöttek kivégzése mellett főleg a baloldal támogatóinak, valamint azok hozzátartozóinak halomra gyilkolását sérelmezi.  Azért ölni, mert valaki másként gondolkodik, az is a genocídium egy fajtája” – állítja a szociológus.