Fotó: Pinti Attila
Eredményesnek bizonyulhat a német lobbi: immár több uniós tagállam, köztük Románia és Magyarország is támogatja, hogy ne valósítsák meg az elképzelt formában a belső égésű motorok 2035-től tervezett fokozatos kivonását.
2023. március 14., 13:422023. március 14., 13:42
2023. március 14., 13:452023. március 14., 13:45
A témában hétfőn egyeztetett a német, az olasz, a cseh, a lengyel, a szlovák, a román és a magyar szállításügyi miniszter – közölte a szövetség létrejöttéről beszámoló Reuters hírügynökség.
„A javaslaton sürgősen változtatni kell” – nyilatkozta hétfőn Volker Wissing német közlekedési miniszter. A tárcavezető szerint a felsorolt országok csoportja azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió külön kategóriában kezelje a szintetikus, szén-dioxid-semleges üzemanyaggal működő belső égésű motoros járműveket, amelyeket 2035 után is szabadon lehessen értékesíteni.
– jelentette ki Volker Wissing.
Amint arról beszámoltunk, az Európai Parlament és a 27 uniós tagállam korábban megállapodásra jutott a belső égésű motorral hajtott új autók – benzines, dízel- illetve hibrid motorral ellátott személyautók és a kishaszongépjárművek – értékesítésének 2035-től való betiltásáról. Az egyezség részét képezi az unió azon törekvésének, hogy lehetőleg nullára csökkentsék a közlekedés károsanyag-kibocsátását az EU-ban. Az EU klímaváltozás elleni intézkedéscsomagja keretében a károsanyag-kibocsátást 2030-ig 55 százalékkal tervezik csökkenteni az 1990-es évek szintjéhez képest, míg a klímasemlegességet 2050-re érnék el.
Az Európai Parlament június 8-án szavazta meg, hogy a gyártók a következő évtized közepétől csakis olyan személygépkocsikat és kisteherautókat forgalmazzanak, amelyek nem bocsátanak ki klímakárosító üvegházhatású gázokat. A belső égésű motorral hajtott új autók értékesítésének tilalma azonban heves vitákat szült a jelentős autóiparral rendelkező Németországgal.
Az Európai Parlament és a 27 uniós tagállam megállapodásra jutott a belsőégésű motorral hajtott új autók értékesítésének 2035-től való betiltásáról – jelentette be csütörtökön a cseh uniós elnökség.
A német miniszter által emlegetett szintetikus vagy e-üzemanyag a benzin- vagy dízelmotorokhoz kifejlesztett szintetikus energiaforrás, amelynek az elégetésekor a fosszilis üzemanyagokhoz képest kevés, környezetre káros kipufogógáz keletkezik. E-üzemanyagot víz és szén-dioxid felhasználásával állítanak elő. A vizet elektrolízis útján oxigénre és hidrogénre bontják. A következő lépésben a hidrogén szén-dioxiddal egyesül, és létrejön a szintetikus üzemanyag.
Az e-üzemanyagok elégetésekor elméletileg csak annyi szén-dioxid kerül a légkörbe, amennyit azok korábban elnyeltek. Elvileg tehát klímasemlegesek lehetnek, azonban a folyamathoz (az elektrolízishez) jelenleg nagy mennyiségű villamos energia szükségeltetik, ezt pedig zöldforrásokból kellene előállítani. A tudomány mai állása szerint az e-üzemanyag sokba kerülne; legnagyobb hátránya az alacsony hatékonysága, ugyanis a felhasznált energia több mint 20 százaléka végül nem jut el a motorhoz.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A nyugdíjpénztárak alkalmazottai ezen a héten minden reggel kétórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a megszorító intézkedések ellen – közölte kedden a Társadalmi Szolidaritás Országos Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint fennáll az a veszély, hogy Románia a jövő év közepéig nem tudja lehívni a rendelkezésére álló uniós helyreállítási forrásokat, ezért a kormánynak a megvalósítható beruházásokra kell összpontosítania.
Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Kétszeresére emelték nemrég a Tarom román légitársaság igazgatótanácsi tagjainak illetményét. A döntést azzal magyarázzák, hogy a cég a 2024-ben profitot termelt, ami „példátlan” az elmúlt tíz évben.
A Romániai Prosumerek és Energiaközösségek Szövetsége (APCE) azzal vádolta meg Diana Buzoianu új környezetvédelmi minisztert, hogy a roncsprogramok és a Zöld ház program 2025-ös programjainak teljes leállítását tűzte ki célul.
Bár a Bolojan-kormány által az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására kidolgozott megszorítások még csak ezután jönnek, a lakosság máris visszafogta a kiadásait.
szóljon hozzá!