Fotó: Pinti Attila
Eredményesnek bizonyulhat a német lobbi: immár több uniós tagállam, köztük Románia és Magyarország is támogatja, hogy ne valósítsák meg az elképzelt formában a belső égésű motorok 2035-től tervezett fokozatos kivonását.
2023. március 14., 13:422023. március 14., 13:42
2023. március 14., 13:452023. március 14., 13:45
A témában hétfőn egyeztetett a német, az olasz, a cseh, a lengyel, a szlovák, a román és a magyar szállításügyi miniszter – közölte a szövetség létrejöttéről beszámoló Reuters hírügynökség.
„A javaslaton sürgősen változtatni kell” – nyilatkozta hétfőn Volker Wissing német közlekedési miniszter. A tárcavezető szerint a felsorolt országok csoportja azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió külön kategóriában kezelje a szintetikus, szén-dioxid-semleges üzemanyaggal működő belső égésű motoros járműveket, amelyeket 2035 után is szabadon lehessen értékesíteni.
– jelentette ki Volker Wissing.
Amint arról beszámoltunk, az Európai Parlament és a 27 uniós tagállam korábban megállapodásra jutott a belső égésű motorral hajtott új autók – benzines, dízel- illetve hibrid motorral ellátott személyautók és a kishaszongépjárművek – értékesítésének 2035-től való betiltásáról. Az egyezség részét képezi az unió azon törekvésének, hogy lehetőleg nullára csökkentsék a közlekedés károsanyag-kibocsátását az EU-ban. Az EU klímaváltozás elleni intézkedéscsomagja keretében a károsanyag-kibocsátást 2030-ig 55 százalékkal tervezik csökkenteni az 1990-es évek szintjéhez képest, míg a klímasemlegességet 2050-re érnék el.
Az Európai Parlament június 8-án szavazta meg, hogy a gyártók a következő évtized közepétől csakis olyan személygépkocsikat és kisteherautókat forgalmazzanak, amelyek nem bocsátanak ki klímakárosító üvegházhatású gázokat. A belső égésű motorral hajtott új autók értékesítésének tilalma azonban heves vitákat szült a jelentős autóiparral rendelkező Németországgal.
Az Európai Parlament és a 27 uniós tagállam megállapodásra jutott a belsőégésű motorral hajtott új autók értékesítésének 2035-től való betiltásáról – jelentette be csütörtökön a cseh uniós elnökség.
A német miniszter által emlegetett szintetikus vagy e-üzemanyag a benzin- vagy dízelmotorokhoz kifejlesztett szintetikus energiaforrás, amelynek az elégetésekor a fosszilis üzemanyagokhoz képest kevés, környezetre káros kipufogógáz keletkezik. E-üzemanyagot víz és szén-dioxid felhasználásával állítanak elő. A vizet elektrolízis útján oxigénre és hidrogénre bontják. A következő lépésben a hidrogén szén-dioxiddal egyesül, és létrejön a szintetikus üzemanyag.
Az e-üzemanyagok elégetésekor elméletileg csak annyi szén-dioxid kerül a légkörbe, amennyit azok korábban elnyeltek. Elvileg tehát klímasemlegesek lehetnek, azonban a folyamathoz (az elektrolízishez) jelenleg nagy mennyiségű villamos energia szükségeltetik, ezt pedig zöldforrásokból kellene előállítani. A tudomány mai állása szerint az e-üzemanyag sokba kerülne; legnagyobb hátránya az alacsony hatékonysága, ugyanis a felhasznált energia több mint 20 százaléka végül nem jut el a motorhoz.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.
A PNRR-be foglalt beruházások egy részének a felfüggesztése gazdaságilag kockázatos és politikailag problematikus, ugyanakkor gyengíti Románia brüsszeli tárgyalási pozícióját – figyelmeztetett pénteken az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
szóljon hozzá!