Turistariogató madárinfluenza

Három hónappal a nyári szezon előtt már visszamondta a TUI nemzetközi turisztikai vállalkozás skandináviai cége előjegyzéseit a román tengerpartra – számolt be tegnap a BBC Rádió. A nyolcezer, főként skandináv államokból és Németországból a román tengerparton üdülni kívánó személy a napokban bebizonyosodott emberre is veszélyes H5N1-es típusú madárinfluenzára hivatkozott, amikor közölte, nem kíván Romániában üdülni. Amint arról lapunkban beszámoltunk, két tengerparti üdülő-településen, Nãvodari-on és Tuzlán is felütötte a fejét a kór.
A skandináviai turisták mintegy 90 százaléka a tengerpartrautazott volna, míg 10 százalékuk a Duna-delta látványosságaira lett volna kíváncsi. Számuk egyébként eléri a TUI idén Romániában üdülni vágyó ügyfeleinek a harmadát, távolmaradásuk mintegy kétmillió eurós veszteséget jelent a romániai turizmusnak. A világ egyik legnagyobb üdültető cége évről évre egyre több külföldi turistát utaztat egyébként Romániába is. Tavaly közvetítésükkel több mint 20 ezer külföldi érkezett az országba, idénre pedig 25 ezer körüli számot vetítettek elő.

Folytatódhat
a visszalépési hullám?
Bikfalvi Márton, a kolozsvári székhelyű Calibra utazási iroda tulajdonosa a Krónikának úgy vélekedett, előfordulhat, hogy az általuk szervezett tengerparti nyaralásokat is visszamondják a bejelentkezett külföldi ügyfelek. Mint mondta, akárcsak tavaly, idén is 280 külföldit utaztatnának a tengerparti üdülőhelyekre. Sokan máris érdeklődtek a madárinfluenza alakulásáról, viszont mindeddig senki nem mondta vissza a nyaralást, mivel még várnak a további fejleményekre. Bikfalvi azzal magyarázta a TUI ügyfeleinek erre irányuló lépését, hogy a nemzetközi hírnevű utazási iroda egy csomagként kínálja a húsvéttól őszi szezonig tartó román tengerparti nyaralást, így most járt le az a határidő, ameddig más országbeli fiókintézeteik pénzbírság nélkül visszamondhatták az üdülést. A Calibra csak a nyári szezont iktatta ajánlatai közé, így ők csupán májusban tudják meg, hogy hányan lépnek majd vissza romániai üdülési szándékuktól.
Az Országos Turisztikai Hatóság (ANT) szakértője tegnap a Rompres hírügynökségnek elmondta, hasonlóan alakul a turizmus más, szintén madárinfluenza sújtotta országokban is, például Törökországban. Hozzátette: egyelőre nem lehet következtéseket levonni, nem lehet trendről beszélni, mivel a helyzet még a nyárig bármilyen irányba alakulhat.

Más tényezők is távol
tartják a külföldieket
Ciprian Popescu, a TUI romániai képviselője szerint azonban nem lehet csak a madárinfluenzával magyarázni a külföldi turisták távolmaradását. „Döntésük főként annak tudható be, hogy a skandináviai potenciális ügyfelek nem érdeklődnek a romániai turisztikai célpontok iránt. A madárinfluenza még inkább elrettenti őket” – fejtette ki Popescu.
A Realitatea Tv-nek nyilatkozó utazásiiroda-vezetők és szállodatulajdonosok is attól tartanak, hogy nagyon sok közvetítő ügynökség is visszaléphet, és nemcsak a tengerparti nyaralások hiúsulhatnak meg, hanem a trend kihathat az ország egészére. Egyesek ugyanakkor leszögezték, a madárinfluenza csak feltette a pontot az i-re, mivel eddig is nagyon sok külföldi turista panaszkodott a Fekete-tenger-parti körülményekre, mondván, elegük van a kóbor kutyákból, a gondozatlan partszakaszokból, valamint a diszkók hangos zenéjéből.
Az utazási irodák illetékesei ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy jövőre is drasztikus kiesésekre számíthat a román idegenforgalom. Főként azzal indokolják kijelentésüket, hogy nem fogják tudni idejében kidolgozni árajánlataikat, ha a kormány nem közli mielőbb, várható-e jövőre a hozzáadottérték-adó (TVA) módosulása. Mint mondták, tavaly is felmerült ez a probléma, akkor is csak későn adtak árajánlatot a külföldi irodáknak, mivel nem tudták, hogyan fog alakulni az áruforgalmi adó. És, teszik hozzá, ez idén is hasonlóképpen alakul.


Jó évet zárt tavaly a romániai idegenforgalom
Tavaly volt az első év, amikor a külföldi látogatók több pénzt hagytak Romániában, mint a hazai polgárok 1989 óta, külföldi utazásaik során összesen – derül ki egy nemrég közzétett romániai idegenforgalmi összevetésből. A Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap cikke szerint az üzleti turizmus volt az idegenforgalom hajtóereje: 845 millió euróval gazdagította tavaly az országot. A 2000–2004 időszak öt éve alatt csak összesen mintegy 400 millió volt a román idegenforgalom bevétele. Az üzleti utaknál évi 15–20 százalékos volt a növekedés 1990 óta, és az elmúlt tíz évben ezek adták az éves idegenforgalmi bevételek 60–70 százalékát. Az üzleti turizmus erőteljes fejlődéséhez tavaly már nagymértékben hozzájárult az is, hogy számos nemzetközi szállodalánc jelent meg Romániában, és a már meglévő szállodákat is gyors ütemben újítják fel. Tavaly mintegy tíz három- vagy négycsillagos szálloda nyílt például Bukarestben, és szakértők úgy vélik a két- és háromcsillagos kategóriában is folyamatos lesz a bővülés. Szakértők szerint ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a fővárosi egy- és kétcsillagos hotelekre, mivel ezek az olcsóbb szálláslehetőségek nagyon hiányoznak a szállodák skálájából. Egyébként az idegenforgalom 2007–2013-as fejlesztési stratégiája szerint 2007-ben a szállodák és vendéglátóhelyek 7,3 millió turistát fogadnak majd. A szakértők az érkezők számát 2013-ig 12,6 millió becsülik. 2004-ben a hazai össztermék (GDP) közel 3,5 százalékát adta a turizmus, tavalyi adat még nem áll rendelkezésre. Az ágazati előrejelzések szerint 2013-ban az idegenforgalom a GDP-nek már 5 százalékát teszi ki. Tavalyelőtt 79 ezer személyt foglalkoztattak a román idegenforgalomban, 2007-re az alkalmazottak számát 150 ezerre, 2013-ra 400 ezerre tervezik.


Bérbe adják a tengerpartot
Harminchárom körzetre felosztva akarják a hatóságok bérbe adni a Fekete-tenger partvidékét. A tíz éves bérletek nem adnak azonban lehetőséget betonépítmények létesítésére, vagy nagykereskedelmi tevékenység folytatására, és a környezetvédelmi előírásokat is be kell tartania a majdani bérlőnek. A kormány a múlt héten hagyta jóvá a bérbeadási tervet, azzal, hogy a bérlési idő tíz éven túl is hosszabbítható. A körzetek bérleti jogait versenypályázat keretében értékesítik. A befolyó összeg fele az államkasszát gazdagítja, a másik felét a tengerparti területeket kezelő igazgatóság kapja, és a tengerpart rehabilitációjára fordítják. A pályázatokat a nyári idegenforgalmi idény előtt le akarják zárni.