Szupermarket-városi távlatok

Miután a háromszéki megyeszékhely lakosai évekig kénytelenek voltak Brassóban intézni a nagybevásárlásokat, a Billa és a Sugás áruház pincéjébe berendezkedett Profi megjelenése után megtört a jég, a bevásárlóközpont-láncok felfedezték a várost.
Az önkormányzat pedig idén már öt beruházóval írt alá szerződést. A németországi Plus cég az Olt-híd alatti körforgalom közelében, ötezer négyzetméteren építkezik, ezért négyzetméterenként 7 eurót fizet a városházának. A temesvári Artima cég a csendőrkaszárnya mellett eredetileg 4500 négyzetméter területet bérelt, de újabb 2500 négyzetmétert igényelt egy élelmiszer-áruház számára. Az Artima biztosra ment, és 18 eurós árat kínált egy négyzetméter területért, ez a legmagasabb összeg, amit az eddig jelentkezők ígértek. Méretre a legnagyobb sepsiszentgyörgyi szupermarketet viszont a Trident építi, amely a Nicolae Colan-iskola mellett 10 ezer négyzetméteres területet vásárolt, és vélhetően már idén megnyitja kapuit. A csendőrkaszárnya Európiac melletti részén bérelt 3000 négyzetméteres területet egy másik raktáráruház, a német Penny Market is. Legutóbb pedig az Univers\"all szupermarket jelentkezett Sepsiszentgyörgyön. A cég már a hónap végén meg szeretné nyitni üzletét, a város központjához közel eső, volt Torpi áruház ezer négyzetméteres épületében. Bár a polgármesteri hivatal szakemberei igyekeztek meggyőzni a befektetőket, hogy a város egymástól távol eső negyedeibe építkezzenek, a szupermarketek ragaszkodtak ahhoz, hogy az Állomás negyedi Olt-híd környékére, egymáshoz közel rendezkedhessenek be. Így hamarosan egy raktáráruház-negyed létesül a háromszéki megyeszékhely 68 ezer lakosa számára, vagyis minden 10 ezer emberre jut egy szupermarket. A helyi üzlettulajdonosok viszont attól tartanak, hogy a szupermarketek terjeszkedése, a piacgazdaság törvényei szerint, a kis üzletek tevékenységét rövid távon negatívan befolyásolja. A vásárlókat a kíváncsiság és a bővebb kínálat a bevásárlóközpontba csalogatja, de azok a kisvállalkozók, akik átvészelik a néhány hónapos forgalomcsökkenést, hosszú távon megtartják vásárlóikat, mondják a gazdasági szakemberek. A város központjában több vegyesüzlet is működik. Egy neve elhallgatását kérő bolttulajdonos kifejtette, a Billa megjelenése után néhány hétig érezték a forgalom megcsappanását, de azután minden visszazökkent a megszokott kerékvágásba. Az egymáshoz közel levő belvárosi boltok inkább egymástól tartanak, egymással versengenek, egymás kínálatát, árait tartják szemmel. Bő választékkal, mindig friss hentes- és pékáruval, tejtermékkel, sőt ínyencségekkel tartják meg vásárlóikat. A tömbházak földszintjein működő kisboltok többsége családi vállalkozásban működik. Nem szívesen beszélnek tevékenységükről, de a figyelmes vásárló rögtön kiszúrja a jellegzetességeket. A családias hangulatú boltokban hitelre is lehet vásárolni, előkerül a füzet, felírják a tartozást, majd nyugdíjkor, fizetéskor mindenki törleszt. A kis boltokban bizony az árak is jóval magasabbak, de aki csak leszalad az elfelejtett olajért vagy a kis csomag porcukorért, mert a félig kész sütemény anélkül befejezetlen marad, nem végez piackutatást, hanem vásárol és fizet. Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke korábban kijelentette, hogy már 1985-ben pontosan annyi üzlet volt Kovászna megyében, amennyit a lakosság és a vásárlóerő fenn tudott tartani. Ezért elkerülhetetlen, hogy az azóta megszaporodott, sok esetben kényszervállalkozásként létrejött boltok egy része csődbe megy. Herman Rosner javaslatára az is bekerült a szerződésekbe, hogy a nagyáruházak tulajdonosai vállalják, hogy a megfelelő árban kapható és versenyképes minőségű helyi termékeket előnybe részesítik a hasonló, de más megyéből származó áruval szemben.