Röviden

Nőtt a kereskedelmi mérleg hiánya
A kereskedelmi mérleg deficitje 7,8 milliárd euróra szökött fel tavaly a 2004-es 5,3 milliárdról, főként a fűtőanyagimport miatt – derül ki az Országos Statisztikai Hivatal (INS) közleményéből. Az export éves összevetésben 17,5 százalékkal 22,3 milliárd euróra emelkedett, ezen belül az ásványi termékek exportja 81 százalékkal, a gépkocsiké pedig 18,5 százalékkal nőtt. A hagyományosan alacsony hozzáadott értéket hordozó ruhaipari cikkek exportja 0,1 százalékkal csökkent, a lábbelik kivitele pedig 4,3 százalékkal emelkedett. A két utóbbi termékcsoport a teljes export 24,8 százalékát tette ki. Januártól decemberig az import a 2004-eshez képest 23,9 százalékkal 30,1 milliárd euróra emelkedett. Románia legfőbb kereskedelmi partnere 2005-ben is változatlanul az Európai Unió volt 67,6 százalékos részesedéssel az ország exportjában és 62,2 százalékos részesedéssel az importban. Az Unión belül a legfontosabb kereskedelmi partner Olaszország 19,2 százalékos részesedéssel. A második helyen álló Németországgal és a harmadik helyen álló Törökországgal együtt a három ország a teljes román export 41 százalékát vette fel. Az árubehozatalban szintén Olaszország áll az élen 15,5 százalékos részesedéssel, majd Németország és Oroszország következik a rangsorban.

Svédek érdeklődnek az ilfovi festékgyár iránt
A svéd Oresa Ventures befektetési alap érdeklődést mutat az Ilfov megyei Popeºti–Leordeni-i Guzu Chim festékgyár, a hazai festékpiac egyik legjelentősebb képviselőjének részvényei iránt. A vállalat piaci tőkeértéke 10–15 millió euróra tehető. A festékgyár 34 millió eurós forgalmat vár 2006-ban, ami 25,2 millió euróval haladná meg az elmúlt évit. A szakértők szerint egyébként a romániai lakk- és festékgyárak iránt egyre nagyobb külföldi befektetői érdeklődés tapasztalható a nagy piaci növekedési potenciál és magas profit reményében. Az Advent International befektetési alap például tavaly vásárolta meg a Düfa Románia festékgyárat mintegy 17–18 millió eurós összegért.

Tíz százalék alatti kamatláb
valamennyi bankban
A lejben igényelt hitelek számának és összegének fokozatos növekedése miatt februártól valamennyi bank alacsonyabb kamatot számol fel a kölcsönökre. Egyre több pénzintézet máris tíz százalék alatti kamatlábbal kínálja a jelzáloghitelt lejben és valutában egyaránt. A bankok intézkedése tulajdonképpen reakció a tavaly a nemzeti bank által hozott rendeletre, amellyel a jegybank megpróbálta korlátozni a nemzetközi konvertibilis eszközökben igényelt kölcsönöket, hogy a lakosság inkább a hazai fizetőeszközt részesítse előnyben, főként a hosszú lejáratú hitel igénylésekor. Egyes pénzintézetekben akár a két százalékot is eléri a kamatcsökkentés, így már közel egy szinten mozognak a lej, illetve valutahitelek kamatlábai. Igaz, egyes bankok már hét százaléknál is kisebb kamattal kínálják a konvertibilis fizetőeszközben igényelhető kölcsönt, ugyanakkor a pénzügyi szakértők azt jósolják, hogy idén folytatódik a „kamatolcsulás”. És az alacsonyabb kamatláb nem jelent feltétlenül veszteségességet a pénzintézetek számára sem, hiszen ezt kárpótolja majd a nagyszámú és nagyobb összegű hiteligénylés.