Románia EU-csatlakozására készül a Wizzair légitársaság

Jószerével csak az Erdélyi-érchegység fölött jut oda az ember, hogy szétnézzen az utastéren. Ekkor állapíthatja meg, hogy a fapados járat ülései véletlenül sem fából készültek; afféle bőrhuzatos fotelek. Kényelem szempontjából csak azoknak lehet panaszuk, akik két méter körüli magasságra nőttek. Az Airbus A 320-asba ugyanis csak úgy lehetett 180 ülést beszerelni, hogy a széksorok meglehetősen közel kerültek egymáshoz. Az utasok többsége az ablakra tapad; valószínű, sokuknak ez az első repülése. Kevés közöttük az aktatáskás, nyakkendős menedzser. Többségük hátizsákos egyetemista, kisgyermekes anyuka, de akad olyan is, aki valószínűsíthetően magyarországi feketemunkára tér viszsza. Az árak ugyanis a vonatjegyárral, a benzinköltséggel azonos nagyságrendűek. A wizzair.com internetes oldal böngészése során kiderül, az utazás ára nagymértékben függ attól, hogy az utazó mikor foglalt jegyet. Tegnapi áron a mai odautazás és a holnapi visszautazás költsége 496 lej lenne. Ha azonban a halottak napi világításra foglalna valaki helyet, 159 lejjel megúszná az oda-vissza utat, és még ennél is olcsóbb lehet a jegy, ha több hónappal korábban foglalják le.
„Olyanok számára tettük elérhetővé a repülést, akik korábban autóbusszal, vonattal vagy személygépkocsival utaztak” – magyarázza immár a budapesti cégbemutatón Kázmér Natasa, a társaság kommunikációs igazgatója. Az ifjú hölgy optimizmusa irigylésre méltó. Megtudjuk, a Wizzair a jelenlegi kilenc repülőgépével már most is Közép-Kelet-Európa legnagyobb fapados légitársasága, de terveik szerint 2012-ben már 53 géppel repülnek. Ezek egy részét már meg is rendelték az Airbus-gyárból. Kellenek is az új gépek, mert a társaság ugrásra készen várja Románia EU-csatlakozását. Január elsejétől ugyanis a szabad verseny EU-s szabályai váltják fel a szocialista időben kötött román–magyar légi közlekedési megállapodást, melyet a nemzeti légitársaságokra szabtak. Így már január 15-étől Marosvásárhelyről római, barcelonai, Aradról milánói járatokat indítanak, a bukaresti Băneasa repülőtérről pedig Rómába, Dortmundba, Barcelonába és Budapestre repülnek heti három vagy négy alkalommal.
Kázmér Natasa egyébként a magyar nyelvben meghonosodott „fapados” besorolás helyett következetesen az angol „low cost-ot” használja. Hosszasan magyarázza az alacsony költségek titkait. Ezek legfontosabbika, hogy a társaság nem a legnagyobb repülőterekre repül. A londoni Luton repülőtéren például a leszállási díj töredéke annak, amit a Heathrow-n kellene kifizetni. Megtakarítást jelent az is, hogy az utaskísérők csak fizetés ellenében szolgálnak fel rágcsálni- és innivalót a fedélzeten. A társaságnak nincsenek menetjegyirodái, kizárólag interneten vagy telefonon intézik a helyfoglalást, a kifizetés pedig többnyire bankon keresztül történik. Csökkenti a költségeket továbbá is, hogy repülőgépjeik a szó szoros értelmében több időt töltenek a levegőben, mint a földön. Az a gép, amelyik hajnalban Budapestről Marosvásárhelyre repül, ugyanazon a napon egy Budapest– Párizs– Budapest és egy Budapest–Brüsszel– Ljubljana–Brüszszel–Budapest utat is megtesz.
Ez persze csak úgy történhet meg, ha minimálisra csökkentik a beszállási, kiszállási időt, és megbízható repülőgépekkel szállnak. Kázmér Natasa szerint ezért vásároltak vadonatúj Airbus A 320-asokat, mert ezek rendkívül gazdaságosan üzemeltethetők.
A fapados járatok üzleti modellje azonban nem a Wizzair találmánya. A kommunikációs igazgató optimizmusa is enyhén meginogni látszik, amikor a modellt Nyugat-Európában tökélyre vivő Ryanair került szóba. Az ír társaság egyelőre nem tette be a lábát a kelet-európai piacra. Ha próbálkozik, minden bizonnyal a kelet-európai fapados piacon is erős konkurenciaharc indul.

----------