Balázs István kormánytámogatást szeretne az alternatív energiarendszerekre
Elsősorban a villamosenergia-vezetékektől távol eső településeket célozza meg a gyergyószentmiklósi Fotolab Kft. Revosolar márkanévvel jegyzett egysége, amely immár három éve forgalmaz alternatív energiarendszereket.
Habár idegennek tűnhet a napelem vagy a napkollektor fogalma, Balázs István cégtulajdonos szerint évről évre növekszik az igény a villamos energiát előállító napelemekre, a melegvizet szolgáltató napkollektorokra vagy éppen a szélgenerátorokra. Az alternatív energiarendszerek segítségével ugyanis teljes mértékben megoldható a házak melegvíz- és villanyáram-ellátása, a ráfordított befektetés pedig nyolc-tíz év alatt teljesen megtérül.
Ottjártunkkor épp egy napkollektoros vízmelegítő bojlert vitt el a cég egyik ügyfele, így nekünk is alkalmunk nyílt meggyőződni arról, hogy a gyergyói sápadt, tavaszi napsütés is képes felforrósítani két óra alatt 80 liter vizet. A forgalmazótól azt is megtudtuk, hogy a vákuumos csőrendszernek köszönhetően a gyenge napfény segítségével is forró víz állítható elő.
A Fotolab Kft. az elmúlt három év során több, villanyhálózattól távol eső hétvégi házat, panziót szerelt fel napenergiás rendszerekkel. Nagyszeben külvárosában egy egész utcába telepítettek napelemes rendszert. A tulajdonos különösen büszke arra, hogy sikerült eleget tenni egy szatmárnémeti óvoda kérésének, amely napenergiával működő játékokat, szökőkutat, lámpatesteket, illetve meleg vizes rendszert rendelt.
„A déli megyékben vannak olyan, öt-tíz házból álló falvacskák, tanyák, amelyek több mint húsz kilométerre fekszenek az elektromos fővezetékektől. Itt lényegesen olcsóbb nap- vagy szélgenerátoros rendszerrel előállítani az elektromos áramot, mint kiépíteni a hagyományos villanyvezetéket. Öt-hat ház esetében a fogyasztás 30–60 kw/h naponta, amit már néhány ezer eurós befektetésből finanszírozni lehet” – magyarázta Balázs István.
A beszélgetés során az is kiderült, hogy nap-, illetve szélgenerátor segítségével egy lakóház teljes villamosenergia-szükséglete kielégíthető. „Kérdés csupán az, mennyit szán erre a tulajdonos. Ugyanis 1500–2000 eurós befektetésből már a világítás és egy-két kisebb fogyasztású háztartási gép üzemeltetése megoldható” – fejtette ki Balázs István, aki kitért arra is, mennyire fontos a fogyasztás megtervezése. A felhasználónak ugyanis nagyon pontosan be kell határolnia, mire van szüksége, mikor, mennyi áramot kíván használni, mert ez alapján állítják be az egész rendszert. Balázs István szerint ugyanakkor a kormánynak sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az alternatív energiarendszerek népszerűsítésére. „Azt is el tudom képzelni, hogy magánszemélyeket támogasson a kormány az alternatív energiarendszerek telepítésében, hiszen ez már Európa-szintű igény is” – szögezte le Balázs István.
Alternatív energiaforrások –
megteremthetik az országok energetikai biztonságát
Az alternatív energiarendszerek valós alternatívát képeznek a jelenlegi energiaellátásban, és megteremthetik az országok energetikai biztonságát. Ezeknek a rendszereknek a fenntartása, működtetése ugyanis viszonylag egyszerű, és jól bele tud épülni a hagyományos energiarendszerbe. Németországban például az összvillamos-energia 14 százalékát szélgenerátorokkal állítják elő. Az alternatív energiaforrások egyik hátránya azonban, hogy az energia bizonyos időpontban állítható elő – amikor süt a nap, vagy fúj a szél –, és valószínűleg más időpontban kerül felhasználásra. Másik hátrányuk, hogy a megtermelt energiát nagy mennyiségben nem lehet tárolni. Ugyanez a probléma azonban a hagyományosnak számító villamos energiarendszereknél is fennáll.
szóljon hozzá!