Mugur Isãrescu: nem tartható az inflációs cél

A sorozatos enyhítés tavalyi irányzatával ellentétben, további kamatemelések lehetőségére figyelmeztetett a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke, Mugur Isãrescu szerdán. Mint mondta, az infláció bizonyára meg fogja haladni idén is a 4–6 százalékos tizenkét havi inflációt megjelölő célsávot. A 2007 végére megjelölt 3–5 százalékos mutatón viszont egyelőre nem kívánnak módosítani. „Úgy becsüljük, hogy idén decemberben 0,5 százalékpontos túllépés valószínű, így a tizenkét havi infláció decemberben valószínűleg 6,5 százalék körül lesz” – vélte Isãrescu.
A vártnál nagyobb inflációs nyomást csak átmenetinek nevezte. Ugyanis, tette hozzá, minden eszközt bevetnek a pénzpolitika megszigorítására. Azt nem részletezte, hogy konkrétan kamatemelésre vagy a túl nagynak tartott likviditás csökkentésére avagy mindkettőre gondol-e. Úgy vélte, hogy az idei állami költségvetési terv is támogatja a bank inflációellenes küzdelmét.
Januárban egyébként a tizenkét havi infláció 8,9 százalékra gyorsult, miután decemberben kissé lelassult, de akkor is nagyobb volt a jegybank év végi céljánál. Ugyanakkor az elmúlt 15 év során tavaly csökkent először az infláció egyszámjegyűre az öt évvel ezelőtti több mint 40 százalékról. Az évi átlagos pénzhígulás 9,0 százalékos volt a 2004-es 11,9 százalék, a 2003-as 18,3 százalék, a 2002-es 22,5 százalék, a 2001-es 34,5 százalék és a 2000-es 45,7 százalék után.
Isãrescu kijelentette, 2005-től eltérően, idén nem tervezik a lej leértékelését. Tavaly ugyanis több intézkedés is a lej leértékeléséhez vezetett. Ugyanakkor a pénz- és tőkepiaci liberalizálás miatt várt portfóliótőke-beáramlás megelőzésére a bank kamatcsökkentésekkel, bő likviditás kinthagyásával, közvetlen piaci beavatkozással igyekezett fékezni a lej felértékelődését. Az utóbbi hetekben azonban, nem utolsósorban a Nemzetközi Valutaalap inflációs figyelmeztetéseire is tekintettel, megfordult az irányzat. A központi bank a múlt héten 8,5 százalékra emelte az irányadó, úgynevezett pénzügy-politikai kamatát az addig 7,5 százalékról, habár a bankközi piacon közvetlenebbül mértékadó referenciarátát még 7,5 százalékon hagyta. Egyszersmind tovább növelte a hitelintézetek devizakötelezettségeivel szembeni kötelező tartalékrátát: 40 százalékra 35 százalékról, és ígérte, hogy folytatják a „túlzott likviditás jelentős sterilizálását” is, nyíltpiaci műveletekkel. Mindezt az EU-tagság előtti dezinfláció szükségességével indokolták.
Előzőleg a BNR az utolsó, szeptemberi csökkentés óta változatlanul, 7,5 százalékon tartotta alapkamatát, a pénzügy-politikai rátát. Az infláció elleni küzdelem jegyében azonban januárban ugyancsak 7,5 százalékra emelte a referenciarátáját 7,25 százalékról. A hitelezés bővülésének lassítása végett már decemberben 30 százalékról 35 százalékra emelte a devizakötelezettségekkel szembeni kötelező, minimális tartalékolási arányt.
A döntések jelzik, hogy a központi pénzintézet továbbra is két malomkő között őrlődik, de újabban az inflációs „malomkő” válik fontosabbá. Egyfelől útját igyekszik állni a spekulációs tőke beáramlásának azóta, hogy fokozatosan felszabadítják a lejben jegyzett papírok kereskedelmét a külföldiek számára. A beáramlás drágítja a lejt, amit a bank viszonylag alacsony kamattal ellensúlyoz, az viszont növeli a likviditást, ami inflációs hatású, és ezt akarták visszafogni a tartalékolás növelésével, illetve a kereskedelmi banki kamatok növelésével.