Maradnak a zálogházak

Fellélegezhetnek a zálogház-tulajdonosok és mindazok, akik javaik elzálogosítása révén próbálnak kisebb hitelekhez jutni, ugyanis a múlt héten felröppent híreszteléssel ellentétben nem fognak a közeljövőben ellehetetlenedni a nem bankjellegű pénzintézetek. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a legutóbbi kormányülésen a Tãriceanu-kabinet elfogadott egy olyan rendeletet, amelynek értelmében a Román Nemzeti Bank felügyelete alá kerülnek a zálogházak, az önsegélyző pénztárak (CAR), a lízingcégek és azok a vállalkozások, amelyek a különféle termékek részletvásárlásában segédkeznek.
A pénzügyi elemzők, szaklapok, és az országos napilapok egyaránt félreértelmezték a rendeletet, pánikot keltve a zálogház- és önsegélyzőpénztár-tulajdonosokban, illetve a lakosságban egyaránt. A kormányrendeletet ugyanis úgy értelmezték, hogy ezeknek az amúgy kis alaptőkével működő pénzintézeteknek is 200 ezer euróra kell megemelniük törzstőkéjüket. Ez mintegy 90 százalékuk megszűnéséhez vezethet – vonták le a következtetést.
Időközben a pénzügyminisztériumi illetékesek részleteiben ismertették a rendeletet, és kiderült, a törzstőkeemelés erre a két kategóriára nem vonatkozik. Csupán a lízingcégeknek és a részletvásárlásokat finanszírozó hitelintézeteknek kell ilyen méretű tőkeemelést végrehajtaniuk. „Ez tulajdonképpen hitel-visszaszorító intézkedés” – szögezte le tegnap a Krónikának Jakab István pénzügyminisztériumi államtitkár, emlékeztetve a jegybank tavalyi, erre vonatkozó intézkedésére. Akkor ugyanis a csupán személyi igazolvánnyal igényelhető hitelek révén túlságosan megnőtt a lakosság eladósodottsági mutatója, és ez több pénzügyi mutatót is negatív irányba befolyásolt. A lízingcégeknek és hitelintézeteknek azonban a szakértők szerint nem jelent majd gondot a törzstőke megemelése, mivel forgalmuk révén meg tudják valósítani ezt.
A zálogházak és önsegélyző pénztárak folytathatják eddigi tevékenységüket. Számukra csupán annyi változást hoz az intézkedés, hogy be kell jegyeztetniük vállalkozásukat a jegybanknál, és bizonyos időközönként különböző jelentéseket kell benyújtaniuk tevékenységükről. Nagy Ágnes, a BNR igazgatótanácsának tagja tegnap lapunknak elmondta, kétlépcsős felügyeletet képzeltek el a nem bankjellegű hitelintézetek tevékenységére vonatkozóan. A kis forgalmú pénzintézeteknek csupán jelentéseket kell majd megfogalmazniuk, a tetemesebb bevételeket elkönyvelő vállalkozásoknak szigorúbb feltételrendszernek kell megfelelniük tevékenységük folytatásához. „Ahhoz, hogy pénzt adjál kölcsön, neked is kell hogy legyen pénzed” – sommázott Nagy Ágnes, mintegy utalva arra, hogy a nagyobb forgalmú pénzintézeteknek nagyobb törzstőkéjük kell legyen.