Felgyorsul a csődeljárás

Az egyszerűsített eljárást azoknál a cégeknél alkalmazzák majd, amelyek nem jogosultak átszervezésre – mivel az előző öt évben már egyszer éltek ezzel a jogukkal vagy vezetőik bűncselekményeket követtek el –, illetve a vállalatvezetők e mellett döntenek. Az egyszerűsített eljárás elindítása ugyanakkor maga után vonja az átszervezés lehetőségének kizárását.
Szakértők szerint az új rendelkezés erőssége, hogy a hitelezőknek lehetővé teszi azon vállalkozások átvételét, amelyek megmenthetők ugyan, de a részvényesek már nem érdekeltek azok működtetésében. Az új csődtörvény erényeként említik azt is, hogy az eddiginél gyorsabban fel lehet majd számolni a nem működőképes vállalkozásokat. Az elemzők továbbá azt is pozitívumként emelik ki, hogy az úgymond fantomcégeket, amelyek nem rendelkeznek megfelelő iratokkal vagy irodahelyiséggel, igen rövid idő alatt fel lehet ezentúl számolni.
„Az eddig érvényben levő fizetésképtelenségi törvény alapján akár hat hónapig is elhúzódhatott a csődeljárás elindítása” – nyilatkozta az új jogszabály kapcsán Arin Octav Stãnescu, az átszervezéssel és felszámolással foglalkozók országos szervezetének (UNPRL) elnöke. Arin Octav Stãnescu szerint fontos módosításnak számít, hogy péntektől kezdődően a hitelezőknek az eddiginél lényegesebb szerepük lesz a csődeljárás folyamatában: bármilyen adminisztrációs kérdésbe beleszólhatnak, és alkalmuk adódik, hogy akár át is vegyék az eladósodott vállalkozást, vagy részvényeket adjanak el.
Romániában jelenleg kétezer személy foglalkozik cégek átszervezésével, illetve felszámolásával. Az UNPRL adatai szerint az ezzel foglalkozó cégek tavalyi bevétele elérte a 650 milliárd régi lejt, míg egy vállalat felszámolásával vagy átszervezésével megbízott személy jövedelme elérheti akár a több százezer eurót is.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, tavaly 3171 cég jelentett csődöt, míg 2004-ben 1969. Ez pedig 61 százalékos növekedést jelent, amelyet a szakértők elsősorban a csődtörvény egyszerűsítésének tudnak be. A leginkább veszélyeztetett ágazat a nagykereskedelem volt, ahol a tavalyi tejes csődszám 23 százalékát, azaz 811 csődöt jelentettek. A kereskedelmet összességében a csődök 45 százaléka terhelte. A nagykereskedelem után a legtöbb csődöt a mezőgazdaságban regisztrálták: 16,4 százalékot, ez 587 cég bukását jelentette. A csődök szempontjából alacsonyabb kockázatú ágazatok az információtechnológia, az energiaágazat, a posta és távközlés. Ezeknek kevesebb mint egy százaléka ment tönkre. A földrajzi elhelyezkedést tekintve a legtöbb csődbe jutott cég a fővárosban, Bukarestben működött: itt 892 cég bukott meg tavaly.
Uniós viszonylatban a romániai csődök száma jóval meghaladja az európai átlagot: tavaly 54 százalékkal nőtt a bezárt vállalatok száma az egy évvel korábbi számadathoz viszonyítva – derül ki a Coface által nemrég közzétett elemzésből. Románia uniós csatlakozása kapcsán az elemzést készítő gazdasági és pénzügyi szakemberek megjegyzik: az integráció után több lehetőség nyílik majd meg a vállalkozások számára, ám a határok megnyitásával bővül a konkurencia, s a romániai vállalatoknak helyt kell majd állniuk a jobb pénzügyi és műszaki feltételekkel rendelkező európai cégekkel szemben is.