Faluturizmus: ragadós a szárhegyi példa

Talán nem véletlen, hogy a vidéken a lehetőséget a gyergyószárhegyiek ismerték fel leghamarabb, hiszen a Szármány-hegy lankáira kapaszkodó Lázár-kastély, a fenyőerdő ölében meghúzódó Ferenc-rendi kolostor páratlan látványosságot kínál az idelátogatónak. Igaz, a faluturizmus lehetőségének felismeréséhez „besegített” a belga testvérfalu, Trois Ponts küldöttsége is, akik mindjárt a rendszerváltás után a község lakóit a vendégfogadás üzletszerű változatának gyakorlására ösztönözték. A szárhegyi példán okulva a medence szinte minden településén próbálkoznak az új vendéglátóipar-ággal, több-kevesebb sikerrel.

Háromszáz személynek
már van hely Szárhegyen
Gyergyószárhegyen az 1991-ben jegyzett OVR Lázár Társaság kezdeményezésére indult el a faluturizmus. „Simon Boulangé-nak, az OVR Lázár Társaság belga elnökének volt az ötlete, hogy a festői tájat kihasználva próbálkozhatnánk mi is a faluturizmussal” – emlékszik a kezdetekre Bartalis Hajnal, a társaság turisztikai ügyintézője. Az ötletet hamar felkarolták a gyergyószentmiklósi gyárak bezárása után munkahely nélkül maradt szárhegyi háziasszonyok. 1994 után a községben gomba mód szaporodtak a zöld táblás házak, amelyek kiadó szobát kínálnak a turistáknak. Az eltelt több mint egy évtized alatt a fogadóházak száma megsokszorozódott, jelenleg több mint háromszáz turistát el tudnak szállásolni, és ellátást tudnak biztosítani nekik.
Az üzletszerű vendégfogadás szervezésével az OVR Lázár Társaság mellett Pap Emma magánvállalkozó foglalkozik. Mindkét hálózatban kétmargarétás szállások vannak, ami franciaágyas hálószobát, külön étkezőt, két szobára egy fürdőt és illemhelyet jelent. A szállás személyenként átlagosan hét euró napjára, a félpanziós ellátás – szálláson kívül reggeli és háromfogásos estebéd – 12 euró, a teljes ellátás – szállás mellett háromszori étkezés – pedig 15 euróba kerül. Ami az étkeztetést illeti, kiderült, főként a házias ízeket kedvelik a turisták, és a tárkonyos krumplilevestől kezdve a túrós puliszkán át az ordás palacsintáig a messze földön híres erdélyi gasztronómia valamennyi gyöngy-szeme terítékre kerül egy nyári szezonban. „Olyan vendégeim is voltak, akik Székelyudvarhelyről átjöttek hozzám füstölt húsból készült becsinált levest enni. Általában a vendégeim rá sem néznek a kereskedelemben kapható felvágottakra, de imádják a házi sajt minden változatát, a mézet, a töltött fasírtot, a rántott karfiolt és a töltött káposztát” – vallotta Bartalis Hajnal. A turisták elégedettségéről a vendégkönyvek árulkodnak, többkötetes könyvre való bejegyzéssel büszkélkedik mindkét háziasszony. A magyar, német, román, angol, francia, spanyol, olasz szövegek mellett rendszerint fénykép is van, amely a vendégeket örökíti meg a vendégfogadóval. Az OVR Lázár Társaság a vendégfogadó háziasszonyokat segítendő ezer euró értékű kamatmentes hitelt ajánlott fel azoknak, akik korszerűsítik a fürdőszobájukat. A lehetőséggel több mint tíz gazdasszony élt, a kölcsönt egy-két év leforgása alatt adták vissza a társaságnak.

A többi gyergyói település
is próbál felzárkózni
A medence többi településén is megtalálhatóak a zöld táblás házak, ám sehol nem működik annyira szervezett keretek közt az üzletszerű vendéglátás, mint Szárhegyen. Gyergyóremetén ugyan még nincsenek engedélyezett vendégfogadó házak, de a községben nyári időszakban folyamatosan vannak vendégek. „Többnyire a község testvértelepüléseiről érkező turisták veszik igénybe a vendégfogadó házakat, és már van egy rendszeresen visszatérő társaság” – magyarázta Laczkó Albert Elemér polgármester, aki az egyik szorgalmazója a faluturizmus meghonosításának a településen. A Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzonton Pál Mária, a Basa vendéglő ügyintézőjének ösztönzésére vágtak bele a falu asszonyai a vendégfogadásba. „Azóta önálló életet élnek, mindenki magának intézi a vendégeit. Úgy tűnik, nincs szükségük közvetítőre” – fejtegeti Pál Mária, aki arról is beszámol, hogy Gyergyóalfalu és Borzont bármikor képes kétbusznyi turista fogadására. A borzontihoz hasonló egyéni vendégfogadók tevékenykednek Gyergyóújfaluban, Gyergyócsomafalván, Gyergyóditróban és Gyergyószentmiklóson is. Az erdei tisztásokon pedig gomba módra szaporodnak a tucatnyi turista fogadására alkalmas panziók.


Öt-hatszáz százalékkal fejlődött 1990-től az erdélyi faluturizmus
„Az 1990-es évekhez viszonyítva ma 500–600 százalékos fejlődéssel számolhatunk Erdély-szerte a faluturizmusban” – fejtegette Daragus Attila, az országos faluturisztikai ügynökség egyik vezetője, aki azt is elmondta, hogy a Székelyföld fekvéséből adódóan is kiválóan alkalmas a turizmusra. „Az ország közepén fekszik, a sóstótól a hegyekig, patakokig, tisztásokig minden megtalálható itt, ami egy turista számára kikapcsolódást jelent” – fűzte hozzá Daragus, aki arra is kitért, hogy a faluturizmus keretében működtetett vendéglátóipar azért is előnyös, mert nem szükséges annyi engedély, mint egy szálloda és étkezde számára. Ugyanakkor elárulta, igazából ott működik olajozottan az üzletszerű faluturizmus, ahol a házigazdák nem sajnálják a közvetítői díjat a turistaszervezőnek, és hosszú távú szerződésekkel dolgoznak.