Erdélyi sikerekre számítanak

Négy éven át tartó próbálkozások után sikerült privatizálni a csíkszeredai Út és Híd Rt.-t. Bunta Levente Hargita megyei tanácselnök, Petres Sándor alelnök, Birta Antal, a vagyonkezelő igazgatója, illetve Farkas László, a magyarországi Vegyépszer Zrt. vezérigazgató-helyettese hétfőn este írta alá az adásvételi szerződést, amelynek értelmében a magyarországi cég átvette a csíkszeredai vállalat teljes részvénycsomagját.
A három telephellyel – Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely – tevékenykedő útépítő cég privatizálására Bunta Levente szerint azért volt szükség, mert bebizonyosodott: az állam képtelen jó gazda lenni, amikor útjavításról van szó. A legutóbbi versenytárgyalásra két cég jelentkezett: a csíkszeredai Hamerock Rt. és a befutó Vegyépszer Zrt. A magyarországi cég 140 ezer euróért vásárolta meg a volt állami vállalat részvénycsomagját, de amint azt Farkas László a Krónikának elmondta, ez az összeg csak töredéke a hosszú távú, 1,2 millió eurós befektetésnek. A Vegyépszer ugyanis kénytelen volt átvállalni az Út és Híd Rt. korábbi adósságait is, ami legalább akkora összegre rúg, mint a piacra bocsátott részvényeik értéke. Farkas László nem rejtette véka alá: a székelyföldi utak építéséből csak 3–4 év múlva számítanak nyereségre, de mivel cégük lakásépítéssel, környezetvédelemmel, sőt nukleáris hulladékok szanálásával is foglalkozik, biztosak abban, hogy sikeresek lesznek az erdélyi piacon.
A Vegyépszer ötvenfős létszámmal kívánja elkezdeni Csíkszeredában a munkát. Első lépésként korszerű gépekkel felszerelt aszfaltterítő és keverő telepet hoz létre a hőszolgáltató vállalat, a Goscom Rt. területén. Farkas az autópálya építésében való részvétel ötletét sem tartja utópisztikusnak, szerinte a helyi munkaerőre és cégük szakmai tapasztalataira támaszkodva, kis bázisok létrehozásával ennek semmi akadálya nem lehet – a finanszírozást leszámítva. „Ahhoz, hogy útépítésben hatékonyak lehessünk, legalább kétmillió euró értékben kell munkagépeket idehoznunk. De nemcsak a technológia fontos, oktatással és tapasztalatcserével ki kell alakítani egy minőség iránt fogékony csapatot is. Ha kezdetben árban nem is, de minőségben mindenképpen versenyképesek leszünk” – nyilatkozta Farkas László. A Vegyépszer a közeljövőben néhány művezetőt, gépészt hoz Magyarországról, akiket viszont nem akarnak hosszabb ideig Csíkszeredában állomásoztatni. Megállapodásuk van egy debreceni szakmunkás-továbbképző céggel, ahol az erdélyi jelentkezőket tanítják majd be. Az elképzelések szerint ezeken a tanfolyamokon az alapképzettséggel rendelkező útépítők két hónap alatt elsajátíthatják a cég elvárásainak megfelelő tudást.
Bunta Levente megyei tanácselnök úgy ítéli meg, hogy a versenyhelyzetből fakadó sokszínűség csak javíthat a gyatra állapotban lévő székelyföldi utak jelenlegi helyzetén. „Örvendünk a magyar befektetők jelenlétének, és mivel a Vegyépszer egyben az egyik legnagyobb autópálya-építő is, abban reménykedünk, hogy 4–5 éven belül itt is sztrádát fognak építeni.”


Vegyépszer-történelem
B. B. E. A budapesti székhelyű Vegyépszer Építő és Szerelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságként határozza meg magát. Elődjét, a Vegyiműveket Szerelő Vállalatot (Vegyszert) a magyar Bánya- és Energiaügyi Minisztérium alapította 1951-ben, a vegyipari termelő vállalatok beruházásaihoz gépeket és berendezéseket gyártott, szerelést és generáljavítási munkákat végzett. Később elektromos berendezések szerelésével, építőipari tevékenységgel és tervezési feladatokkal bővült a profilja, 1972-ben pedig a Nehézipari Építő Vállalat, a Vegyipari INVESZT Vállalat és a Vegyipari Fejlesztési Egyesülés beolvasztásával létrejött a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat, a Vegyépszer. A cég 1991-ben alakult részvénytársasággá, 1994-ben pedig az addigi állami vállalatot sikerült privatizálni. 2005-ben zártkörű részvénytársasággá, Vegyépszer Zrt.-re alakult.