Attrakciók bankoktól a borvizekig

Nagy sikert aratott a Krónika Kiadó Rt. és a Napi Gazdaság című budapesti napilap közös rendezésű, Befektetési BooM III.: Vendéglátás, turizmus – ingatlanbefektetések Erdélyben az EU küszöbén elnevezésű román–magyar üzletember-konferenciája, amely csütörtökön fejeződött be Marosvásárhelyen. Az rt. igazgatótanácsának elnöke, Süle László bejelentette: már tervezik a következő konferenciát, amelynek témája várhatóan az informatikai vállalkozások és fejlesztések kérdésköre lesz.

Befektetőre váró kúriák
A romániai SAPARD ügynökség vezérigazgatója, Szabó Sámuel az uniós finanszírozás terén várható újdonságokat és változásokat ismertette a résztvevőkkel, rámutatva az alulról való építkezés jelentőségére. A székelyföldi régió üzleti perspektíváiról beszélt Gál László, a Malév kelet-európai és mediterrán térségi értékesítési szervezetének igazgatója is, aki szerint fontos egy szakmai szövetséghez való csatlakozás. Bejelentette: a Romániába öt járatot működtető Malév a jövőben tovább szeretné bővíteni desztinációit. A Corvinus Befektetési Rt. részéről Márk Péter igazgató ismertette a befektetési lehetőségeket a vendéglátás területén. Elmondta, a Corvinus fő feladata tőkével támogatni a magyarországi vállalkozásokat a határon túli fejlesztésekben, összefogni és irányítani az állami tulajdonban levő tőkefinanszírozó társaságok tevékenységét.
Hárshegyi Frigyes, az OTP Bank Románia vezérigazgatója rámutatott: ha egy elképzelés meghaladja az egyszerű ötlet fázisát, a banknak gyakorlatilag a projekt-előkészítéstől az uniós források igénybevételének áthidalásán át a kivitelezésig valamennyi szakasz finanszírozására van hitelkonstrukciója – ha életképesnek ítéli meg a tervezetet. A bank külön hiteltermékeket dolgozott ki a mikrovállalkozások, kisvállalatok számára.
A kétnapos konferencia egyik legnagyobb érdeklődéssel fogadott előadása gróf Kálnoky Tibor nevéhez fűződik, aki az erdélyi történelmi arisztokrata családokat tömörítő Castellum Alapítvány képviseletében szólt a nemesi családok birtokába fokozatosan viszszakerülő ingatlanok hasznosítási lehetőségeiről. Nagy értékű, de többnyire leromlott állagú épületek várnak befektetőre, hogy egyrészt megmenekülhessenek a pusztulástól, másrészt az erdélyi turizmus attrakcióivá válhassanak. Kálnoky Tibor hasznosítási kezdeményezésekről is beszámolt, amelyek azt jelzik, van igény a patinás épületekben meghonosítandó vendéglátásra.

Kihasználatlan kincs
A Székelyföld turisztikai potenciálját igyekszik növelni A borvíz útja elnevezésű projekt, amelyet kerekasztal-beszélgetés keretében ismertetett a résztvevőkkel Lokodi Edit Emőke Maros és Demeter János Kovászna megyei tanácselnök, illetve Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester és Rus Sándor szentegyházi vállalkozó. Lokodi Edit Emőke elmondta, a három megyének még mindig nem sikerült közös programot öszszeállítania a turizmus terén. A vendéglátásban dolgozók között nincs együttműködés, sőt néha még akadályokat is gördítenek egymás útjába. A külföldi turistákat a sokszínűséggel, a többnemzetiségű települések sajátosságaival, gasztronómiai érdekességekkel lehetne Erdélybe csalogatni. Csegzi Sándor úgy fogalmazott, Marosvásárhely a kultúra, a konferenciák városa, ám három napnál többre nem tudjuk a városhoz kötni az oda látogatókat. Hatszáz-ezer férőhelyes konferenciatermekre lenne szükség, hiszen évi 30–40 orvosi konferenciát is szerveznek a városban. Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök sem festett túl rózsás képet a megye turisztikai helyzetéről. Megerősítette, hogy Székelyföldre nem jellemző, hogy a vidékek közösen pályázzanak. „Borvíztermők vagyunk, ám ez kincs 25 százalékban továbbra is kiaknázatlan” – mondta Demeter. Antal Erika, Csinta Samu