A vezetőnek klassz, a többieknek kuss?

A minőségirányítási rendszer bevezetése megoldás lehet ezekre a gondokra, de csak akkor, ha valóban használják is a vállalkozás minőségi irányítására” – vázolta a Krónikának a hazai cégvezetési kultúra állapotát a nemzetközi szabványrendszerek bevezetésével foglalkozó Sysman Kft. ügyvezetője, Kovács Ferenc. Mint mondta, a cégvezetők általában két okból fordulnak az általa vezetett vállalkozáshoz. A jobbik eset az, amikor a tulajdonos hallott a minőségirányítási rendszerről, és megoldást szeretne a problémáira. Rosszabb esetben – tette hozzá – egy nagy cég igényli beszállítóitól a szabványrendszer bevezetését a maga biztonsága érdekében, és csak ezért vezetik be. „Ilyenkor szoktunk olyan mondatokat hallani, hogy: kell nekem valami ISO. Jöjjenek, készítsék el. Ha valami gond van a cégnél az adatgyűjtéssel, szóljanak, mert veszem a lécet, és szétütök közöttük – mesélte. Ilyen esetben kár is a nemzetközi szabványok bevezetésével próbálkozni.” A Sysman Kft. Hargita, Maros és Kovászna megyében két év alatt 31 cégnél vezetett be minőség- és környezetirányítási, illetve élelmiszer-biztonsági rendszereket. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), amelynek betűneve a cégek tanúsítványaiban szerepel, hétköznapjainkban is jelen van észrevétlenül, hiszen a méter, a kiló, a liter is közös megegyezéssel elfogadott, az ISO által egységesített szabvány. Míg kezdetben csak mértékegységek, termékek csereszabatosságát és ellenőrizhetőségét biztosították a szabványok, a múlt század közepétől termelési folyamatok, majd vezetési rendszerek működésének ellenőrzésére és minőségének biztosítására is dolgoztak ki szabványokat. „Ezek bevezetése nem egy sor merev szabály, előírás alkalmazását, hanem testreszabott, használható működési-irányítási rendszer kialakítását jelenti. Az alkalmazottak számától és szakmai felkészültségétől, a tevékenységi területtől és a termelés nagyságától is függ a rendszer kiépítése, az átlag telepítési idő fél év, és 1–3 hónap a tanúsítás” – fejtette ki Kovács Ferenc. A rendszer bevezetése ugyanis nem azonos a tanúsítással. A cég saját működésének rendszerezésére, a partnerek bizalmának megnyerésére, vagy hatósági előírásra bevezetheti a szabványrendszert, de nem köteles azt tanúsíttatni. A független tanúsító cégek, mint a TÜV vagy a DNV hároméves bizonylatot adnak ki arról, hogy az ISO rendszert valóban alkalmazza a cég, és ezt félévente szakértők is ellenőrzik. Ezzel az alkalmazó cég saját presztízsét, erejét, megbízhatóságát kívánja bizonyítani, a minősítés márkanévként működő minőséggaranciát is jelent egyben. „Partnereink közül például csak 12-en kértek nemzetközi tanúsítást, de mind sikeresen – mondta a Sysman Kft. ügyvezetője.
Az ISO szabványok organikusan, alulról, a szükségletek és igények szerint alakulnak, és akár kötelezővé is válhatnak. De ez már független az ISO-tól, hiszen minden szabvány csak ajánlás, kötelezővé egy adott ország hatóságai tehetik. Az Európai Unióban például az élelmiszerek és ételek előállításakor 1995 óta kötelező a Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének alkalmazása, ez 2006. október elsejétől már Romániában is kötelezővé válik. Ebből csak 2005-ben alkották meg az ISO 22 000-es szabványt. Ám a cégnevek mellett egyre gyakrabban feltűnő ISO 9001, a minőségirányítási rendszer bevezetése sehol nem kötelező, de a partnerek bizalmának megnyerése és erősítése miatt mégis egyre több cég alkalmazza.