Páciensi jogok az orvosi rendelőben

Milyen jogai vannak a betegnek, amikor orvoshoz fordul? Milyen jogszabályra hivatkozhat, ha úgy érzi, kiszolgáltatott helyzetben van, nincs emberségesen kezelve, az orvos nem hallgatja meg panaszait, és mielőbb szeretne „végezni egy beteggel”? – tette fel a kérdést egy kolozsvári olvasónk. A betegek jogairól a 2003/46-os törvény rendelkezik, amely előírja többek közt azt is, hogy a betegnek jogában áll az egészségi állapotáról,

2007. szeptember 25., 00:002007. szeptember 25., 00:00

a javasolt orvosi beavatkozásról, és annak lehetséges kockázatairól, valamint az alternatív kezelési módokról, az orvosi előírások megszegésének következményeiről felvilágosítást kapni. Az említett jogszabályt egyébként kötelező minden orvosi rendelő várótermében kifüggeszteni, hogy a betegek is tudomást szerezhessenek jogaikról. A törvény értelmében a betegeket a legkorszerűbb orvosi ellátásban kell részesíteni, az emberi, pénzügyi és anyagi erőforrások függvényében. A pácienst fel kell továbbá világosítani a lehetséges gyógykezelésekről és azok alkalmazásáról is. A betegnek ugyanakkor joga van több orvos véleményét is kikérni, és a kórházból való kiutalás esetén kérheti az elvégzett kivizsgálások, kórleletek, alkalmazott kezelések írásos összefoglalóját – ezt semmiképp sem tagadhatják meg tőle. Művi beavatkozások esetén a betegnek jogában áll azt viszszautasítani vagy leállítani, azonban a döntéséről írásban adott nyilatkozatban kell vállalnia a felelősséget. A beavatkozás elutasításának következményeiről azonban a kezelő orvosnak felvilágosítást kell adnia a betegnek. Ez a szabály azonban módosul abban az esetben, amikor a betegnek nem áll módjában véleményt nyilvánítani, vagy sürgősségi esetről van szó.
A páciensre vonatkozó összes adatot az egészségügyi intézménynek, az orvosoknak bizalmasan kell kezelniük, még akkor is, ha már az illető személy nem él. Adatainak más irányú felhasználására csak abban az esetben van lehetőség, ha ehhez a páciens előzőleg beleegyezését adta, vagy a törvény értelmében erre kötelezik. A kivizsgálás eredményeiről, a diagnózisról és a szükséges kezelésről is csupán a beteg beleegyezésével értesíthetik a családtagokat és barátokat is.
Az egyik legjellemzőbb probléma, hogy a betegek nem ismerik az orvosi szakkifejezéseket, így nem érthetik meg a kezelőorvosuk által elmondottakat. Azonban jogukban áll kérni, hogy az anyanyelvükön és a szakkifejezések lehető legegyszerűbb formáját alkalmazva ismertessék a problémát. Ugyanakkor a beteg kérheti, hogy helyette egy általa megnevezett személlyel közöljék a szükséges információkat.
A Jogász érdeklődésére dr. Kóródi László háziorvos is elmondta, hogy bár az egyetemen is úgy tanítják, hogy egy betegre átlag 15–20 percet kell szánni, erre sajnos a valóságban nincs lehetőség. Míg az Európai Unió több országában is a háziorvosoknak elegendő 500–1000 közötti beteglétszám ahhoz, hogy működhessenek, Romániában több háziorvosnak akár 2000 beteg is szerepel a nyilvántartásában. Ekkora létszám mellett aligha lehet  elegendő időt szentelni egy beteg teljes körű kivizsgálására, mivel az anamnézis elkészítésétől, a kivizsgálás és a recept megírásától a teljes kezelési eljárások elmagyarázásáig több időt venne igénybe, mint amennyire jelen helyzetben lehetőség van.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei