Megadózzák az ingatlaneladást

---

Nekik a vételi és eladási ár közötti különbségre 16 százalékos adót kellett fizetniük. Nem róttak ki viszont semmiféle adót azokra, akik több mint három éve jutottak az adásvételi tranzakció tárgyát képező ingatlan birtokába.

Mennyi adót kell fizetni
ingatlaneladásra?
A január elsején hatályba lépő 2006/343-as számú törvény idén augusztus elsején látott napvilágot a Hivatalos Közlöny hasábjain, és a 2003/571-es, az adótörvénykönyvet megváltoztató és kiegészítő törvényt módosítja.
Az új jogszabály értelmében valamennyi ingatlanért és hozzá tartozó telekért, amelyet kevesebb mint három éve birtokol tulajdonosuk, és 200 ezer lej alatti áron értékesít, a vevő által fizetett ár 3 százalékát kell adóként befizetni. Amennyiben a telek és ingatlan összértéke meghaladja a 200 ezer lejes küszöbértéket, csökken az adó mértéke. A 200 ezer lejes küszöbértékre 3 százalékos adót számolnak, az ár efölötti részét viszont egyszázalékos adóval terhelik.
Ha az eladó több mint három éve birtokolja az áruba bocsátott ingatlant, akkor 200 ezer lejig az ár 2 százalékát kell adóként befizetnie, ha pedig az összérték meghaladja a 200 ezret, akkor 4000 lejt, és a 200 ezer fölötti öszszeg egy százalékát kell befizetnie.
Adómentességet élveznek azok, akik nem vásárolják, hanem ajándékként, adományként kapják az ingatlant, vagy éppen öröklik azt. Nem könnyű azonban kijátszani a törvényt: az adományozást, öröklést csakis a harmadik fokú rokonok vagy házastársak között ismeri el a jogszabály. Az örökítés továbbá csakis akkor élvez adómentességet az új szabályok tükrében, ha az örökös a volt tulajdonos elhalálozását követő két éven belül birtokba veszi a tulajdont. Ha a birtokbavétel elhúzódik, az örökség összértékének egy százalékát be kell adóként fizetnie.

Ki és hogyan számítja ki
az adó mértékét?
A 2006/343-as számú törvény 77. cikkelye értelmében az adót az eladó és a vevő által bejelentett árra számítják ki. Ez az előírás sem nyújt viszont adócsalási lehetőséget, ugyanis a közjegyzők kamarája kidolgozott egy olyan dokumentumot, amely településekre és zónákra lebontva tartalmazza az egyes ingatlanok minimális irányárát. Ha a tranzakcióban részt vevő felek ennél kisebb értéket jelentenek be, akkor az adó értékének kiszámításakor az eladás tárgyát képező ingatlanra vonatkozó minimális irányárat veszik figyelembe. A kamara ezt az adatbázist évente köteles frissíteni. Az adó értékének kiszámítása a közjegyző feladata; neki kell az adót is behajtania még az adásvételi szerződés hitelesítése előtt. Az egyetlen kivételt az jelenti, amikor bíróság dönti el, hogy kinek a birtokába kerül egy bizonyos ingatlan – ekkor ugyanis a bíróságra hárul az adó értékének kiszámítása és behajtása. A telekkönyvi hivatalok csakis azután vezethetik be az új tulajdonos kilétét a dokumentumokba, amikor igazolást nyer, hogy a tranzakció után az eladó fél kifizette az adásvételi adót.

Nem lesz többé
közjegyzői bélyegilleték
A jogászok szerint a leglényegesebb változást az jelenti, hogy január elsejétől semmissé válik az 1998/12-es kormányrendelet előírása, amely a közjegyzői tevékenységért járó bélyegilletékről szólt. A módosítás értelmében a közjegyző ezentúl csupán honoráriumot számol fel, amikor hitelesíti a tranzakciót. Január elsejétől egyébként a közjegyzőnek semmiféle hitelesítésért nem kell bélyegilletéket fizetni. Ez a módosítás a jogászok szerint a közjegyzők és a polgárok számára egyaránt kedvező változást jelent: a polgároknak egy illetékkel kevesebbet kell fizetniük, a közjegyzőknek pedig egyszerűbb lesz a nyilvántartásaik vezetése.

Kié lesz az adó?
Az ingatlanok eladásából befolyó adó 40 százaléka az államkasszába jut, 50 százalék annak a településnek az önkormányzatát illeti meg, ahol a tranzakció tárgyát képező ingatlan van, míg 10 százalék az országos kataszteri hivatal kasszájába folyik be.

Egy jogszabály árnyoldalai
Az ingatlanpiaci szakértők jóslatai szerint újabb adócsalási hullám indul be az új ingatlaneladási adórendszer életbelépését követően. „A 2006-ban alkalmazott adórendszer azért volt pozitív, mert a tranzakcióban részt vevő felek általában a reális árat jelentették be a közjegyzőnél. 2007. január elsejétől viszont az eladó és a vevő inkább alacsonyabb értéket fog bejelenteni. Az eladónak ez megérni, hiszen tulajdonképpen őt terheli az adó. Az is valószínűsíthető, hogy a legtöbb esetben bele fogják foglalni az árba az új adó értékét is. Éppen ezért újabb ingatlanpiaci adócsalási hullámra lehet számítani” – véli Radu Ziliºteanu, a Romániai Ingatlanügynökségek Szövetségének elnöke.
Szintén a törvény árnyoldalára hívja fel a figyelmet Gabriel Biriº, adókra és illetékekre szakosodott ügyvéd is. Szerinte ugyanis a törvénymódosítás azokat fogja kegyetlenül sújtani, akik már-már értéktelen, régi ingatlanjaiktól kívánnak megszabadulni. Hiszen nekik eddig legalább nem kellett az amúgy csekély bevételt megadózniuk. Ugyanakkor az adószakértő szerint csakis nyerhetnek azok, akik nagy értékű ingatlanokat adnak el. n


Elsősorban a luxust adózzák
Január elsejétől további adók sújtják a polgárokat. A lakás és autó utáni adó is nőni fog. A lakások esetében igazából azokat érinti az adóemelés, akik 150 négyzetméternél nagyobb felületen élnek, nekik ugyanis minden 150 négyzetmétert meghaladó 50 négyzetméter után 5 százalékkal több adót kell befizetniük.
A gépkocsi-tulajdonosoknak is mélyen a zsebükbe kell jövőre nyúlniuk, amikor az autó utáni adót készülnek befizetni. Az 1600 köbcentiméternél kisebb hengerűrtartalmú autók adója kétszerese lesz az ideinek, a nagyobb motorral rendelkező autók utáni adó viszont még ennél is nagyobb léptékkel nő. Jövőre például egy 1600 köbcentiméternél kisebb hengerűrtartalmú autó utáni adó 56 lej lesz. 1601 és 2000 köbcentiméter között 240–360 lejt, 2400–3000 köbcentiméter között 480–670 lejt kell befizetni, míg egy 3200 köbcentiméteresnél nagyobb hengerűrtartalmú autó után legkevesebb 800 lejnyi adót kell fizetni.
A motorcsónak- és jachttulajdonosoknak is jóval több adót kell jövőre fizetniük. A jövőre hatályos luxusadó miatt a vízi robogók adója például 12-szer lesz nagyobb 2007-ben, mint idén volt; 11,9 lejről 150 lejre fog nőni. A jachttulajdonosokat sújtó adó ehhez képest „csupán” háromszorosára nő. Megadózzák jövőre továbbá a tőzsdei tranzakciókból származó bevételeket is. Ha valaki több mint egy éve vásárolt részvénytől szabadul meg, akkor a bevétele egy százalékát kell adóként befizetnie. Ha pedig kevesebb mint 12 hónapja került az eladott részvény birtokába, akkor a kirótt adó 16 százalékos.


Autóbejegyzés illetékfizetéssel
Hiába reménykedtek sokan abban, hogy a 2007. január elsejei csatlakozást követően könnyedén be lehet majd jegyeztetni Romániában a külföldről, főként európai uniós tagállamokból behozott személygépkocsikat. A kormány ugyanis meg akarta akadályozni, hogy Románia az Unió autótemetőjévé váljék, ezért tetemes autóbejegyzési illetéket vetett ki. Így egy Euro 3-as szabványnak megfelelő használt külföldi autót 5070 eurós illeték fejében lehet majd csak beíratni. Az Euro 2-es autókért az illeték eléri a 6240 eurót, míg az Euro 1-es és az Euro szabványoknak nem megfelelő autókért 7500 eurónyi illetéket kell befizetni ahhoz, hogy a gépkocsik romániai rendszámot kaphassanak.