Második pillér: 35 alatt kötelező

Mindazokat, akik nem csatlakoznak, sorsolással osztják majd el az engedélyezett pénzintézetek között.

A határidő-halasztás egyik oka éppen az volt, hogy a Magánnyugdíjrendszert Felügyelő Bizottság csak az elmúlt héten kezdte el a nyugdíjpénztárak akkreditálását. Mindeddig három biztosítótársaság kapott engedélyt arra, hogy magánnyugdíjalapot kezeljen: az ING, az Aviva és az Allianz–Ţiriac újonnan létrehozott magánnyugdíjalap-kezelő részlege.

Az új nyugdíjtörvény szerint jövőre már Romániában is hárompillérű lesz a nyugdíjrendszer. A jelenlegi állami nyugdíjalaphoz való hozzájárulás lesz az első pillér, a második pillér pedig a 35 éven aluliakra vonatkozik, akik kötelesek lesznek magánnyugdíjalaphoz is hozzájárulni. Ugyan számukra a törvény nem teszi kötelezővé, de a 35–45 év közöttiek is hozzájárulhatnak ehhez az alaphoz. A harmadik pillér a senki számára sem kötelező fakultatív nyugdíj.

Ugyanakkora hozzájárulás

A 35 év alatti alkalmazottak számára kötelező magánnyugdíj nem jelent többletkiadást. A havibérből nyugdíj-hozzájárulásként ezentúl is a bruttó kereset 9 százalékát kell befizetni, a különbség csupán annyi lesz, hogy míg eddig a teljes összeg az állami nyugdíjalapba ment, ezentúl 2 százalékot a magánalapba folyósítanak. A 2 százalékos magánalapi hozzájárulás évi 0,5 százalékponttal nő majd, és így nyolc év múlva már a nyugdíj-hozzájárulás 6 százaléka kerül a magánalapba.

A jelenlegi rendelkezések alapján az alkalmazottaknak egyetlen tennivalójuk van: szeptember 17. és január 17. között ki kell választaniuk egy nyugdíjalapot, amelynek ajánlata számukra a legmeggyőzőbb, és ki kell tölteniük a csatlakozási űrlapot. Abban az esetben, ha egy alkalmazott az elkövetkező években úgy látja, hogy valamely másik alap ajánlata inkább megfelelne számára, akkor nyugodtan válthat, s a korábban összegyűjtött pénzét átutalják az újonnan kiválasztott pénzintézet nyugdíjalapjába.

A magánnyugdíj további előnye, hogy a hozzájáruló elhalálozását követően az összegyűlt pénzösszeg nem vész el, hanem hozzátartozói megkapják az addig begyűlt összeget. Ha már nyugdíjasként éri a halál, és korábban az összeg egy részét folyósították számára, a fennmaradó összeg akkor is a családot illeti meg.

Azok, akik kevésnek érzik a magánnyugdíjpénztárakba befizethető öszszeget, fakultatív hozzájárulással biztosíthatnak nyugodtabb öregkort maguknak. A fakultatív nyugdíj-hozzájárulás nem haladhatja meg az alkalmazott bruttó fizetésének a 15 százalékát, legnagyobb előnye viszont az, hogy évi maximum 200 euróig leírható az adóalapból. 60 éves kor fölött pedig már igényelhető is a befizetett összeg, amennyiben pedig a hozzájáruló elhunyna nyugdíjazása előtt, akkor jogos örökösei megkapják a hozzájárulás értékét. A Magánnyugdíjrendszert Felügyelő Bizottság öt pénzintézetet akkreditált eddig a fakultatív nyugdíjakra. Az ING Bankot, az Allianz– Ţiriac biztosítótársaságot, az Aviva biztosítót, a Román Kereskedelmi Bankot (BCR), valamint az OTP biztosítót. Eddig egyébként több mint 10 társaság pályázott, s az előzetes bejelentések értelmében hetet-nyolcat fogadnak el az idei év folyamán; számuk azonban nőhet.

Nagyobb nyugdíj

A szakemberek szerint az új rendszer révén akár 15–20 százalékkal is nagyobb lehet majd a nyugdíja mindazoknak, akik magánnyugdíjalapba is fizetnek. A pénzintézetek ugyanis nemcsak egy bankszámlán őrzik a folyósított pénzeket, hanem állami kötvényeket, részvényeket vásárolnak belőle, a profit pedig a hozzájárulót illeti meg. Az anyagi biztonság érdekében a nyugdíjalapokat kezelő társaságoknak szigorú feltételrendszernek kell megfelelniük, és a későbbiekben is szigorúan ellenőrzik majd tevékenységüket. Továbbá az állam nominálértékben garantálja a befizetett pénzöszszeget, tehát a pénzintézet esetleges csődje esetén is a hozzájáruló a 65 éves kora után közel akkora összeghez juthat hozzá, amennyit befizetett, csak a kezelési költséget vonják le. A CSSPP szerint amennyiben valamely pénzintézetnél jelentős gondokat tapasztalnak, akkor a kezelésében levő pénzösszegeket átutalják majd egy másik társasághoz. A befizetett pénzösszegek egyébként sem az alapokat kezelő társaságok számláin állnak majd, hanem valamely, a Román Nemzeti Bank (BNR) által elfogadott bank számláira utalják ezeket.

„Ha jelenleg az állami alapból folyósított nyugdíj az alkalmazott egykori bérének alig 30 százalékát teszi ki, a magánnyugdíj ezt az összeget további 15–20 százalékkal emeli majd. Ha a fakultatív nyugdíjalaphoz is hozzájárulunk, akkor elérhetjük, hogy a három pillérből fizetésünk több mint felét megkaphassuk” – értékelte Mircea Oancea, a Magánnyugdíjrendszert Felügyelő Bizottság elnöke. Mint hangoztatta, hasonló a trend a jóval fejlettebb nyugati államokban is.