Jótállás feltételekkel

Az egységes európai szabályozást az tette 1999-ben szükségessé, hogy mivel az Unió egyik legfontosabb alapelve az áruk szabad mozgása, a fogyasztók védelmének egységesítése érdekében egyezményesen kellett fellépni. Az irányelv mint uniós jogforrás jellegéből adódik, hogy hatálybalépéséhez a tagállamoknak át kell venniük saját jogrendszerükbe rendelkezéseit. A fogyasztóvédelmi irányelvek ugyanakkor általában lehetővé teszik, hogy a tagállamok a fogyasztók számára kedvezőbb szabályokat alkossanak, de minimum az irányelvben foglaltaknak megfelelő előírásokat teljesíteni kell.

A 2003/449-es törvény egyaránt vonatkozik a tartós fogyasztási cikkekre – háztartási gépek, elektronikai és elektrotechnikai berendezések, gépjárművek, bútor – és a nem élelmiszer-ipari fogyasztási cikkekre – ruha, cipő, bőrdíszmű, játékok.

Az alig fél éve érvényes jogszabályt Romániában a fogyasztóvédők szerint sok tartós fogyasztási cikket forgalmazó cég nem tartja be. Ezért jobb, ha a vásárló is odafigyel, milyen dokumentumokkal távozik a boltból. Minden esetben három fő bizonylatot kell kapnia. A vásárlási dokumentumot – számla, nyugta –, jótállási jegyet – csak a tartós fogyasztási cikkek esetében –, illetve román nyelvű használati útmutatót. Tanácsos arra is odafigyelni, hogy az eladó kitölti-e megfelelőképpen a jótállási bizonylatot: ezen ugyanis föltétlenül szerepelnie kell a forgalmazó nevének és címének, a fogyasztási cikk megnevezésének, típusának, gyártási számának, továbbá – ahol alkalmazható – azonosításra alkalmas részeinek meghatározásának, a gyártó és – külföldről származó termék esetén – az importáló nevének, címének, a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogoknak, azok érvényesíthetősége határidejének, helyének és feltételeinek, a vásárlás vagy az üzembehelyezés időpontjának. Ugyanakkor az eladónak fel kell tüntetnie a vásárlást igazoló nyugta vagy számla számát is. Ha az eladó valamit elmulasztana, a vevőnek jogában áll követelni minden kért adat feltüntetését. A jótállási jegynek továbbá utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti.

Mindez akkor válik ugyanis lényegessé, ha a termék a használat során, a szavatossági időn belül meghibásodik. Ebben az esetben a pórul járt vásárló a meghibásodott terméket a szükséges dokumentumokkal egyetemben viszszaviheti ahhoz a bolthoz, ahol azt korábban vásárolta, de fordulhat egyenesen a jótállási jegyben feltüntetett márkaszervizhez is.

Lényeges továbbá, hogy a fogyasztó tisztában legyen az uniós irányelv biztosította jogaival. Tudnia kell, hogy az eladó felel a fogyasztási cikk átadásának időpontjában meglévő minden hibáért. A szerződésnek való megfelelés hibája esetén a fogyasztó jogosult a fogyasztási cikk szerződésszerű állapotának kijavítás vagy kicserélés formájában történő térítésmentes helyreállítására, kérheti a vételár megfelelő leszállítását, vagy pedig elállhat a szerződéstől. A fogyasztó az eladótól először a fogyasztási cikk térítésmentes kijavítását vagy kicserélését követelheti, kivéve, ha ez lehetetlen vagy aránytalan. Az orvoslást aránytalannak lehet tekinteni, ha az az eladónak más orvoslási módszerrel összehasonlítva ésszerűtlen költséget okoz, ilyenkor figyelembe kell venni a fogyasztási cikk hibátlan állapotbani értékét, a hiba jelentőségét és azt, hogy az alternatív orvoslási módszer a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül végrehajtható-e.

A kijavítást vagy kicserélést ésszerű határidőn belül, a fogyasztót érő jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni, figyelembe véve a fogyasztási cikk természetét és a fogyasztó által megkívánt célját. A térítésmentesség magában foglalja a fogyasztási cikk szerződésszerű állapota helyreállításának szükséges költségeit: a postaköltséget, a munkadíjat és az anyagköltséget. A fogyasztó kérheti a vételár megfelelő csökkentését, vagy elállhat a szerződéstől abban az esetben, ha nem jogosult sem a fogyasztási cikk kijavítására, sem a kicserélésére, vagy az eladó a hibát ésszerű határidőn belül nem orvosolta, vagy az eladó a hibát nem a fogyasztót érő jelentős kényelmetlenség nélkül orvosolta. Csekély mértékű hiba esetén azonban a fogyasztó nem állhat el a szerződéstől.

A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni: a javítási igény bejelentésének és a javításra való átvétel időpontját, gépjármű esetében a kilométeróra állását, a hiba okát és a javítás módját, a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását, a jótállás – a kijavítás időtartamával meghosszabbított – új határidejét. A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik.

A gyártó és/vagy forgalmazó által felvállalt szavatosság érvényesítéséhez fontos, hogy a vásárlást követően a gép, berendezés beüzemelése előtt a vevő figyelmesen tanulmányozza át a jótállási jegyet. Ez ugyanis valamennyi esetben tartalmazza azokat a kikötéseket, amelyeket figyelmen kívül hagyva elveszhet a jótállás, nem javítják meg, illetve nem cserélik ki a meghibásodott terméket.