Fotó: Biró István
Már 25 évvel ezelőtt mindennaposak voltak a BBTE-n Szamosközi István sértő, lealacsonyító kirohanásai, amiről szinte mindenki tudott, mégsem tettek semmit – idézte fel a Krónikának a jelenleg Ausztráliában élő Ovlachi Aliz klinikai szakpszichológus.
2021. november 15., 07:422021. november 15., 07:42
2021. november 15., 17:042021. november 15., 17:04
– Ön 1996 és 2000 között folytatta tanulmányait a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karán. Milyen tapasztalatokat szerzett Szamosközi István oktatói módszerével, magatartásával kapcsolatban?
– Őszinten szólva oktatásra, mint olyanra én alig-alig emlékszem. Egy csomó szubjektív veleménnyilvánítás volt – többnyire negatív veleménnyilvánítás, mindenről, ami nem „kognitív pszichológia”, vagy nem az intelligencia kérdéskörével kapcsolatos). Aztán volt még rengeteg megalázó, és szexista megjegyzés, buli – értsd enni- és innivalóval, ami alkoholt jelent ez esetben – óra helyett, és sok minden más, amiket az agyam azóta törölt, részben az eltelt idő, részben valószínűleg a traumatikus töltet miatt. Szamosközi István magatartása összességében egyetemi tanárhoz teljesen méltatlan volt – éppen a fentiek miatt. Azt, amiért ott volt, nem, vagy csak nagyon foghíjasan tette, viszont rengeteg kárt okozott. Nekünk, bennünk, és a kollégáinak, meg tulajdonképpen az egész szakmának és a BBTE-nek, az egyetem hírnevének is.
– Önökkel is sértő, vulgáris stílusban beszélt a professzor? Emlékszik-e különösen megalázó helyzetekre?
– Hogyne. Mindennapos volt mindez. Mint említettem, sok konkrétum elveszett azóta, de egy mondat nekem mindig visszajön ebből az időből tőle: „Nem azért jövünk egyetemre, hogy felcsináltassuk magunkat!” Azt hiszem, hogy ez a mondat a kérdésben megfogalmazott kritériumok mindegyikének megfelel. Az én történetem az volt vele, hogy első évben teherbe estem a barátomtól, akivel akkor már öt éve együtt jártunk, és attól kezdve megállásom nem volt Szamosközi tanár úr előtt, ahol csak tudott, szétzrikált az otromba, bántó, trágár megjegyzéseivel. De van olyan volt kolléganőm, akinek elmondása szerint ez a mondat jön vissza abból az időből újra és újra: „Jó a segge, kár, hogy balfasz!” A megjegyzései sokszor mások, a diáktársaink előtt hangzottak el (nem mintha négyszemközt kellemesebb lett volna…), de ettől ezek a megnyilvánulások még megalázóbbak és bántóbbak voltak.
Ovlachi Aliz szerint diákként egyszerre féltek és függtek a pszichológiaprofesszortól
Fotó: Interjúalany személyes archívuma
– Milyen reakciót, érzéseket váltott ki ez a magatartás a hallgatókban?
– Azt hiszem, olyan volt ez, mint egy tipikus bántalmazó kapcsolat, annak minden összetevőjével. Akárcsak a bántalmazó férjnek a házasságban általában, Szamosközi tanár úrnak is voltak pozitív megnyilvánulásai (főkent a „kedvencei” irányába, de amúgy is előfordult, ha például „jó napja” volt), mint ahogy a bántalmazó férj is hoz néha virágot a feleségének, vagy van néha egy-két kedves szava hozzá; ez többnyire összezavarja az „áldozatot”. Ugyanakkor természetesen féltünk is, és függtünk is tőle – mindez többnyire ott van a legtöbb bántalmazó kapcsolatban. Szóval néha viccesnek, meglepőnek, jópofának tűnhettek a megnyilvánulásai, máskor autoriter, agresszív, sértő és félelmet keltő volt. És ez hullámzott, napi szinten.
Nem mindenben ért egyet az etikai bizottság határozatával, ennek ellenére benyújtotta lemondását a súlyos botrányba keveredett Szamosközi István pszichológiaprofesszor – közölte a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
– Jelezték-e Szamosközi István viselkedését más oktatóknak, esetleg a dékáni hivatalnak? Ha igen, mi volt a válaszuk, foganatosítottak-e bármilyen intézkedést?
– Ne felejtsük el, hogy szinte gyerekek voltunk, többségükben 18, 19 éves kamaszok, akik ráadasul egy diktatúrában születtek és nevelkedtek jó pár évig. Talán ezért sem tettünk sokat ezügyben; plusz a mai technológia sem állt rendelkezésünkre, mint a mai diákokoknak, akik rögzíteni és posztolni tudták azt a bizonyos felvételt, ami elindította ezt az ügyet. Amúgy mosolygok magamban, ahogy erre gondolok: ezekkel a diákokkal már nem lehet megtenni azt, amit velünk annak idején. Kikopott a diktatúra hatása, öntudatosabbak, bátrabbak, magabiztosabbak, és használják a rendelkezésükre álló korszerű eszközöket és lehetőségeket, hogy hallassák a hangjukat. Mi, egykori diákok is hálásak vagyunk ezért nekik! Visszatérve a kérdéshez: egy másik ok, amiért mindezt nem jeleztük annak idején, az az, hogy sejtettük: úgysem történne az ügyben semmilyen érdemi lépés. Ezért megpróbáltunk csak „túlélni”.
Elferdült értékrendek. A BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Kara Kolozsváron
Fotó: Jakab Mónika
– Mivel magyarázható Ön szerint, hogy a professzor évtizedeken keresztül viselkedhetett így, zaklathatta verbálisan a diákjait, sőt kollégáit is anélkül, hogy a BBTE vezetősége fellépjen vele szemben? Mint az elmúlt időszakban kiderült, számos oktató számára nyilvánvaló volt, mi folyik a karon.
– Engem eléggé felkavart, amikor valahol olvastam egy nyilatkozatot az egyetem mostani dékánhelyettesétől (Fóris-Ferenczi Rita – szerk. megj.), amiben valami olyasmit állított, hogy nincs tudomása arról, hogy ilyesmi ennél az egy esetnél többször megtörtént volna. Jelentem, itt vagyok 1996-ból, és akkori csoporttársaim többségével együtt állítom, hogy de! Úgy gondolom, hogy amit a dékánhelyettes állít, az vagy egyszerűen nem igaz, vagy ha mégis igaz, akkor erősen aggasztó. Mert tudnia kellett volna ilyesmiről. Az egyetemnek kutya kötelessége volna a diákjait és dolgozóit megvédeni az ilyenfajta dolgoktól. Szilárd meggyőződésem, hogy akkor is, most is, mindenki tudta – akinek tudnia kellett vagy kellett volna – a BBTE keretein belül, hogy mi folyik Szamosközi körül. Mégsem tettek semmit. Mert ők is részei voltak ennek a bántalmazó rendszernek, ennek a patológiás bántalmazó dinamikának – valahogy úgy, mint az anya, aki tudja, hogy az apa vagy nevelőapa mentálisan, fizikailag, vagy szexuálisan abuzálja a gyerekeit, de passzív marad, szemet huny mindefölött, mintha az nem létezne, mintha nem is tudna arról, hogy mi zajlik a családban. És ahogy az ilyesmi az egész család patológiás működését tükrözi, ugyanígy tükrözi az egész egyetem patológiás működését az, hogy senki nem tett semmit, és Szamosközi tanár úr évtizedeken keresztül folytatta az abúzusait.
„Aki nem nyalt, az repült” – jellemezte Szamosközi István módszerét a Krónikának a minősíthetetlen magatartása miatt össztűz alá került pszichológiaprofeszor volt kollégája, Vargha Jenő László pszichoterapeuta, nyugalmazott adjunktus.
– Az egyetem etikai bizottságának döntése nyomán egy évre felfüggesztették Szamosközi oktatói tevékenységét, amelyet a bizonyos feltételek teljesítése esetén folytathat, ugyanakkor a professzor lemondott állásáról. Ön szerint méltó-e még arra Szamosközi István, hogy oktasson, megengedhető-e neki, hogy valamikor visszatérjen a katedrához?
– Kell-e még bármit mondanom ezzel kapcsolatosan? Nem hiszem, hogy Szamosközi tanár úr abban a helyzetben lenne, hogy képes legyen ebből a szemszögből látni önmagát és a viselkedését, mert ha képes lenne erre, akkor valószínűleg már rég változtatott volna magától is. Magyarán, nem hiszem, hogy megnyugtató megoldást jelentene őt egy időre felfüggeszteni, és abban bízni, hogy mélyen magába néz, bűnbánatot gyakorol, belátáshoz jut, és attól kezdve majd kenyérre lehet őt kenni. A „legjobb” forgatókönyv szerintem az lenne, hogy folytatódna minden ugyanúgy – a legrosszabb, hogy még agresszívebb, és vindiktívebb lenne. Részemről egyébként ez volt a fő ok, amiért szerettem volna erről a nyilvánosság előtt beszélni: nem akarnám – és mint volt áldozatot mélységesen sértene és felháborítana –, ha ezt az ügyet a szintén maximálisan involvált BBTE bagatellizálná és eltussolná. Mert ilyesmit nem szabad. Úgy gondolom, hogy egy egész társadalom – beleértve, de nem csak a pszichológus és leendő pszichológus tarsadalmat – bizalma és biztonságérzete rendülne meg helyreállíthatatlanul. Ezt nem szabad engedni. Úgy vélem, a BBTE akkor járna el helyesen ebben az ügyben, ha belátná a saját szerepét ebben az egészben, nyilvánosan megkövetné az összes volt és jelenlegi diákot és munkatársat, aki ebben az ügyben bármilyen szinten is sérült vagy érintett volt, és akiket nem tudtak megvédeni ettől (holott ez lett volna a kötelességük), és ezt az embert soha nem engedné többé az egyetem közelébe. Így lassan elindulhatna a gyógyulás útján.
Minősíthetetlen hangnemben beszél a hallgatókkal és kollégáival, inzultálja, évek óta megfélemlíti őket Szamosközi István, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pszichológiaprofesszora a Krónikának nyilatkozó volt és jelenlegi hallgatók szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 165,7 millió lej értékű aradi beruházás határidőre elkészült, de a hídavató elmaradt, mivel a szerkezeten szemmel látható deformációk jelentek meg még az ünnepélyes megnyitó előtt, így az önkormányzat nem vette át.
Szeptemberben adják át a bánsági Csák (Ciacova) város egykori középkori várának felújított tornyát, a csáki kulát.
Romániából összesen 12 szálláshely került be a Michelin Guide ajánlottjai közé, melyek közül kilenc Bukarestben található, a három vidéki helyszín közül pedig csupán egy Erdélyben.
A világ legmodernebb lőporgyárát építi meg a Brassó megyei Viktóriavárosban a román állam a Rheinmetall német fegyvergyártó vállalattal partnerségben – jelentette be a gazdasági minisztérium.
Minősített lopás vádjával vették őrizetbe a nagyszalontai rendőrök egy 26 éves, helyi illetőségű férfit, aki készpénzt és bankkártyákat lopott.
Egy hónappal azután, hogy az önkormányzat képviselője a Krónika megkeresésére sikeresnek nevezte a tömegközlekedési megállók tetejének „zöldövezetté” alakítására irányuló kísérleti projektet, kiszáradt a varjúháj a kísérleti buszmegállóban.
Három férfit vettek kedden őrizetbe a Marosvásárhelyi Bűnügyi Nyomozóiroda rendőrei egy lakásbetörés nyomán. A Kolozs megyéből származó elkövetők több mint 30 000 eurót loptak el egy marosvásárhelyi idős ember lakásából.
Nagyvárad újabb közlekedési eszközökkel bővítette járműparkját: megérkezett az ötödik villamos a kilencből, amelyeket a PNRR keretében szereztek be.
Az elmúlt hetek megszorító intézkedései számos ágazatot érintenek, így a hegyimentő-szolgálatokat is. A Salvamont Románia közleményben reagált a kialakult helyzetre.
Idén is rengeteg ember volt kíváncsi a Kolozsvári Magyar Napok boros rendezvényeire. A Borutcában esténként hömpölygött a tömeg, sokan kóstolták a finom nedűket. Videós riportunkban pincészetek képviselőit és fogyasztókat szólaltattunk meg.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás