A ,,multikulturális” Temesvár a nyolcvanas évektől vált egynyelvű, román nagyvárossá

– ,,Multikulturális” városként emlegetik Temesvárt, ahol a többségi román lakosság mellett – rohamosan apadó lélekszámban – magyarok, németek, szerbek, bolgárok és más nemzetiségek is élnek. Mikor volt „utoljára” magyar város Temesvár?

– A város és az egész tájegység igazából 1552-ig volt magyar. Itt székelt az 1030-ban alapított csanádi püspökség 228 plébániával. Szent István király meghagyásából minden plébániához tíz település tartozott, amiből következtetni lehet, mekkora magyar közösség élt az egész tájegységben. A mai fogalmak szerint 1316 és 1323 között Temesvár volt a korabeli Magyarország fővárosa: Károly Róbert király a Csák Máté-féle felkelés idején nem érezte magát biztonságban Visegrádon, sem Budán, ezért udvarával ide költözött, innen irányította az ország ügyeit.

Hunyadi Jánost, Kinizsi Pált, Petrovics Pétert, Perényi Pétert és utolsóként Losonczy Istvánt, aki 1552-ben rákényszerült, hogy feladja a várat a töröknek. Az utolsó magyar várkapitány Losonczy Anna édesapja volt, akihez Balassi Bálint a verseit írta.

– A 164 esztendeig tartó török uralom mit hozott Temesvárra és környékére?

– Pusztulást és teljes leépülést. A török időkben a helyi, őshonos lakosság elmenekült, sokakat rabszolgaságba hajtottak. A térség elnéptelenedett, egyetlen korábbi falu sem élte túl ezt a másfél évszázadot. Amikor a törököt kiűzték, a Habsburgok egy elvadult, mocsaras vidéket találtak itt. Ma a Temes folyó a várostól tíz kilométerre, délre folyik. Ami a városon átfolyik, valamikor a Kistemes nevet viselte: ennek csatornázásával hozták létre a Bégát. Temesvár védelmi rendszerében nagy szerepet játszott a mocsár: a várat csak azok tudták megközelíteni, akik ismerték a csapásokat.

– Milyen fordulatot hozott a Habsburg-seregek temesvári bejövetele?

– Az egyik gyarmatosítót felváltotta a másik. Temesvárt nem szabadították fel, hanem elfoglalták.

– Az elnéptelenedett vidékre új telepeseket hoztak. Milyen volt a Habsburgok betelepítési politikája?

– Ezt a politikát Savoyai Eugén hadvezér rendelete határozta meg. Nem használom a Savoyai Jenő nevet, mert utálta a magyarokat: tiltó rendeletet adott ki, hogy a térségbe ne jöhessenek protestáns és kuruc magyarok. Rendelete a 18. század végéig volt érvényben. Három hullámban érkeztek svábok, de sok szerbet, bolgárt és egyéb nemzetiséget is betelepítettek. Elzász-Lotaringiából francia telepesek érkeztek, ma egyetlen falu, Nagyősz őrzi nyomokban a múltjukat. A románságot később a környékbeli földesurak telepítették be olcsó munkaerőként.

Mivel vármegyei hivatalokat csak magyar nemesek tölthettek be, ,,importálni” kellett a magyarokat. A török megszállás utáni idők első magyar telepesei Ótelekre és Majláthfalvára érkeztek és dohánytermesztők voltak. A Bánság megnevezés is osztrák huncutság, mert a magyar történelemben a Délvidék alsó részeiként tartották számon.

– A 19. századra az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségileg legszínesebb régiója lett a Bánság. Milyen volt a nemzetiségek közötti együttélés?

– A legnépesebb közösséget a németek, magyarok, szerbek és a románok adták. A szerbek már Kinizsi Pál idején, a Hunyadiak korában benyomultak, főleg a rigómezei csata után. A szerbek és a románok a 18. században még itt élő görög közösséggel közös egyházi fennhatóság alá tartoztak.

hanem tagja maradt a magyar parlamentnek. Kossuth Lajos megígérte, hogy ha nem fordul szembe a magyarokkal, támogatja leválásukat a szerb egyházról. Tény, hogy Temesváron és a Bánságban toleránsabbak voltak az együttélő népek, mint az ország más vidékein, de itt sem volt tökéletes béke.

– Temesvár gazdasági fellendülése az 1867-es kiegyezéssel indult el. Azt követően alakult ki a mai városkép?

– A kiegyezés utáni gazdasági bumm páratlan volt a maga korában. Nem csak Temesvár e korszak sikertörténete, hanem Bécstől Orsováig az összes város akkor nyerte el ma is ismert arcát, nem beszélve a masszív vasúti építkezésekről és más infrastrukturális beruházásokról. Tulajdonképpen ez lett az Osztrák–Magyar Monarchia veszte. Nem a kis nemzetek óhajai döntötték el tragikus sorsát, hanem a félelem, hogy a megerősödött közép-európai birodalom komoly versenytársa a francia és angol tőkének. A 20. század elején Temesvár több városból állt össze. Amiatt volt szétterpeszkedett, nagy kiterjedésű település, mert

A vár erődjellegét 1892-ben adták fel, így 1914-ig, az első világháborúig robbanásszerű gyorsasággal építették be az üresen maradt telkeket a belváros körül.

– A szászokkal ellentétben a bánsági és a temesvári svábok tiltakoztak a trianoni országcsonkítás ellen. Hova vezetnek ennek a gyökerei?

– Temesvár és a Bánság elcsatolása nem ment olyan könnyen, ahogyan a románok szerették volna. A térséget előbb a szerbek szállták meg. A szerbek és a románok között háború robbant ki a Bánságért. Hogy bizonyítsák a románokkal szembeni számbeli fölényüket, a szerbek 1919-ben nem hivatalos népszámlálást végeztek, ahol a magyar lakosság jött ki többségben. Ennek magyarázata az, hogy

Többször is küldtek sváb delegációt Párizsba, ahol petícióban kérték, maradhassanak meg Magyarországon, ne csatolják el őket. Közben a szászok eljöttek Temesvárra, hogy számonkérjék magyarbarátságukat és hergeljék őket. Végül az lett az álláspontjuk, hogy bárhová is tartozzon a Bánság, a tájegységet hagyják egyben, ne szabdalják fel, ami sajnos, nem teljesült.

– A népszámlálási adatok szerint a két világháború között Temesvár sváb és magyar lakossága az összlakosság 70 százalékát tette ki. A kommunista Románia betelepítési politikája érvényesült itt is az ötvenes évektől?

– A svábok létszámbeli csökkenése a második világháborút követően kezdődött el, amikor a németeket elhurcolták a Szovjetunióba. Akik megmenekültek, sokan elköltöztek Temesvárról.

Amit felerősített a svábok Németországba történő exodusa a hetvenes és nyolcvan években. Naponta több vasúti szerelvény is érkezett a Kárpátokon túli megyékből: a moldvaiakat és az oltyánokat buszba pakolták, és elvitték őket a kiüresedő szász falvakba, hogy válasszanak házat maguknak.

– Milyen volt Temesváron az együttélés a románok, magyarok és németek között a kommunizmus idején?

– Amikor fiatal értelmiségiként 1965-ben idekerültem, ha az ember nem tudott néhány szót svábul, nem mehetett piacra, mert nem tudott értekezni a sváb parasztasszonyokkal. Akkoriban a környékbeli sváb falvakból érkező nagyszoknyás sváb asszonyok árulták a zöldséget a temesvári piacokon. Nem volt ebből gond, mert

Emlékszem, gyakran találkoztam a villamoson olyan helyzettel, amikor több nyelven beszélgettek egymással az emberek, váltogatták egymás nyelvét. Akik itt nevelkedtek, megtanulták mind a három vagy négy nyelvet. A békés többnyelvűség a nyolcvanas években szűnt meg, amikor az új betelepülőkkel látványos többségbe került a román lakosság.

– Manapság mennyire toleránsak a nemzetiségekkel szemben?

– A többségi lakosság hosszú évtizedekig elfogadta a magyarokat. Azok a románok, akik itt nevelkedtek, hozzászoktak Temesvár szellemiségéhez. Igazából az újabb betelepülőkkel van baj, akiket zavar a magyar beszéd. Sajnos, ma már nem jellemző Temesvár régi toleranciája. A villamoson, az autóbuszban, de az utcán is rászólnak néha az emberre, ha magyarul beszél. Értetlenkedve hallgatják, hogy a másik miért beszél magyarul, holott ők a betelepülők…

Egy fiatal tanárnő találóan megírta, hogy a magyar színházba is főleg fülhallgatós románok ülnek be, mert eleve olyan a darabválaszték. Egy Amerikába elszármazott román rendezőnő darabját mutatták be legutóbb. Mi köze egy ilyen darabnak a temesvári magyar kulturális örökséghez? Engem és sok temesvári magyart sokkal jobban érdekelne például az, hogy mit tett Hunyadi János a városért.

– Ma már sem a temesvári helyi, sem a megyei tanácsban nincs képviselete a magyarságnak. Mi az oka az utóbbi két évtizedben felgyorsult létszámbeli fogyásnak?

– A helyi magyarság legnagyobb ellensége az elvándorlás. A rendszerváltás utáni években nagyon sokan elmentek, elsősorban a fiatal nemzedékek, akik családot és gyereket vállalhattak volna Temesváron. Ma az ő hiányuk érződik leginkább. A helyi magyarságnak a kommunizmusban az volt a szerencséje, hogy a masszív román betelepítések mellett jöttek magyarok is Székelyföldről és a Szilágyságból. Mára a magyar utánpótlás megszűnt. Az elöregedő bánsági magyar falvakból alig számíthatunk utánpótlásra. A hatvanas évek végén

Mára ez is megszűnt. Ha a sok veszteséget összeadjuk, akkor világossá válik, hogy a temesvári magyarság életében eljön az a pillanat, amikor az utolsó magyar jelképesen leoltja a villanyt.

– A Magyar Ház tavalyi avatóján úgy éreztem, valami elindul, valami újrakezdődik. Lát erre esélyt?

– Nagyon fontos gesztus volt ez a magyar kormány részéről, hogy a helyi magyarság által a harmincas években felépített házat visszavásárolta. Nyilván, ennek szerepe van és szerepe lesz a magyar kultúra megőrzésében. Azonban látni kell, hogyha nem lehet megállítani a magyarság rohamos fogyását, évről évre csak zsugorodunk. Ha a Magyar Házról beszélünk, érdemes megemlíteni a két világháború közötti temesvári magyar zsidóság szerepválallását is. Több gazdag zsidó bankár és iparos ember adta össze a magyar ház felépítéséhez szükséges pénz nagyobb részét, amit a kisemberek által vásárolt téglajegyek ára egészített ki.

holott nagyszüleik még magyar identitásúak voltak. Elég megemlítenem a Szibériai garnizon világhírű szerzőjét, Markovits Rodiont, akinek az unokái egyetlen szót sem tudnak már magyarul. Szomorú története ez a temesvári kisebbségi sorsnak. Lehet ezt szépíteni a multikulturalizmus előnyeiről szóló hangzatos jelzőkkel, de mindez a valóságon semmit nem változtat.

Nem mindenki szereti a magyar zászlót, de szép számú román közönséget is vonz a református központ Temesváron

A román közönséget is vendégül látó Új Ezredév Református Központ az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat egyik helyszínének számít Temesváron. Gazda István lelkipásztor felemás ,,multikulturális” tapasztalatairól is beszélt a Krónikának.

Európa kulturális fővárosa: Temesvár történelmi örökségében hisz Dominic Fritz polgármester

Európa kulturális fővárosaként Temesvár vissza szeretne térni történelmi gyökereihez. Dominic Fritz polgármester a Krónikának adott interjújában azt is elmondta, hogy a magyar közösség jól látható a város életében.