Fotó: Facebook/HunConsulate.Kolozsvar
A béke nem csupán a háborúk elkerüléséről szól, hanem arról is, hogy a nemzeti közösségek a saját nyelvükön, saját kultúrájukban élhessenek szülőföldjükön – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napok kerekasztal-beszélgetésén, ahol az európai kisebbségvédelem hiányosságai és a kárpátaljai magyarok sorsa állt a középpontban.
2025. augusztus 22., 12:552025. augusztus 22., 12:55
A Kolozsvári Magyar Napok keretében, a kolozsvári főkonzulátus szervezésében tartották a Béke, ami összeköt – nemzetek, nemzetiségek Európában című kerekasztal-beszélgetést, amely a nemzeti kisebbségek európai helyzetét, a közösségi jogérvényesítés lehetőségeit és a kárpátaljai magyar közösség kilátásait vizsgálta. A fórum meghívott vendége Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Európai Szabad Szövetség alelnöke, valamint Szalipszki Endre, Magyarország egykori beregszászi főkonzulja, diplomata volt, a beszélgetést Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul vezette.
Grezsa Csaba felvezetőjében hangsúlyozta: a téma megkerülhetetlen, hiszen az őshonos kisebbségek helyzete nemcsak európai összefüggésben, hanem a Kárpát-medencében és Kárpátalján is kulcskérdés.
Szilágyi Zsolt már az elején rögzítette: bár az ENSZ már az 1970-es években tisztázta az őshonos kisebbségek fogalmát, az európai intézmények mindmáig nem alakítottak ki olyan számonkérhető rendszert, amely valóban biztosítaná a kisebbségi közösségek jogait. Emlékeztetett, hogy Románia euroatlanti integrációja idején sokan remélték, hogy az Európa Tanács és később az Európai Unió tagsága garanciát jelent majd.
– mutatott rá.
Külön kitért az európai polgári kezdeményezések kudarcára. Mint mondta, a Minority Safepack és a Székely Nemzeti Tanács által indított aláírásgyűjtés is példátlan nemzeti összefogással zajlott, mégis „az Európai Bizottság cinikus, arrogáns, nem törődő módon söpörte le” mindkét ügyet. Hozzátette: a kulturális sokszínűség, amely Európát naggyá tette, „most tűnik el a szemünk előtt”, miközben közel ötven veszélyeztetett nyelv létezik az unió tagállamaiban.
Szalipszki Endre saját diplomáciai tapasztalatairól számolt be, felidézte, hogy a Szovjetunió szétesése után a kisebbségi kérdés sokáig háttérbe szorult, ám Kárpátalján mindig is jelen volt.
Így csupán három közösség – a krími tatárok, a karaimok és a kipcsákok – került a törvény védelme alá. „Ez nagyon nagy fájdalom a magyar közösségnek, hiszen az őshonosság elismerése oktatási és kulturális jogokat biztosítana, amelyekből a magyarok kimaradtak” – tette hozzá.
A továbbiakban Szilágyi Zsolt részletesen bemutatta az Európai Szabad Szövetség (EFA) működését is, amelynek az erdélyi magyar szervezetek nyolc éve tagjai. Mint mondta, az EFA az egyetlen európai párt, amely programatikusan képviseli az önrendelkezés ügyét, és hangsúlyozza: „Jog a döntéshez, hogy ezt minden nemzetrésznek, minden nemzeti közösségnek biztosítania kell.”
„A katalánok nagyon el voltak keseredve, amikor Brüsszel csendben maradt, és végignézte a spanyol kormány fellépését. Mi azt mondjuk, hogy béke, stabilitás csak akkor lehet, ha őszinte párbeszéd folyik a központ és a közösség között” – hangsúlyozta Szilágyi.
A későbbiekben Szalipszki az ukrán belső politikai viszonyokat ismertette, rámutatva, hogy a titkosszolgálatok befolyása minden területre kiterjed, és gyakran biztonsági kockázatként kezelik a kisebbségeket is. Példaként említette a kárpátaljai magyar közösség ellen irányuló kampányokat és provokációkat, amelyek szerinte központi szervezés nélkül nem történhettek volna meg. Ugyanakkor hozzátette:
– szögezte el.
Szilágyi Zsolt ugyanebből a kérdésből kiindulva emlékeztetett: az autonómia nem veszélyt, hanem rendezett viszonyokat és hosszú távú stabilitást teremthet. Felidézte Andreas Gross svájci képviselő Európa Tanácsi jelentését, amely bizonyította: „az autonómia békét, biztonságot, gazdasági felemelkedést és bizalmat képes teremteni a közösség és a központ között.” Úgy vélte, Romániában első lépésként már az is előrelépés lenne, ha a magyarországi nemzetiségi törvényhez hasonló kereteket meghonosítanának.
Szilágyi szerint Brüsszelnek össze kellene gyűjtenie és kódexbe foglalnia a tagállami jó gyakorlatokat, például a dél-tiroli vagy a finnországi svéd autonómia mintájára. Szalipszki pedig hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok ragaszkodnak szülőföldjükhöz, és sokan szeretnének visszatérni. „Kárpátalja érték az egész egyetemes magyarság szempontjából, és nem szabad megszerezni az ukránoknak azt az örömet, hogy elérjék, amit szeretnének” – fogalmazott.
A fórum résztvevői abban is egyetértettek, hogy az európai intézményeknek sokkal aktívabban kellene fellépniük, amikor a tagállamokon belül a nemzeti közösségek és a központi kormányzat között feszültség alakul ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zivataros lesz az időjárás pénteken szinte az egész országban – figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Fehér megyei Kudzsiron működő fegyvergyárban történt tűzesetet nem a vállalat alkalmazottai, hanem egy szomszéd jelentette a 112-es segélyhívó számon, és a segélyhívó diszpécserei azt hitték, hogy tréfáról van szó – árulta el a gazdasági miniszter.
Országos sztrájkra készülnek szeptember 8-án a helyi önkormányzatok alkalmazottait tömörítő szakszervezetek, mivel elégedetlenek a kormány által kilátásba helyezett leépítésekkel és forrásmegvonásokkal.
Végre konkrét előrelépés történt a Brassó tágabb agglomerációs övezetét, így Háromszéket is kiszolgáló, a vidombáki nemzetközi reptértől a Cenk alatti városon át egészen Sepsiszentgyörgyig „zakatoló” helyiérdekű vasút ügyében.
Az idei év első hét hónapjában több mint 5000 ukrán állampolgár lépte át illegálisan a román határt Máramaros megye hegyvidékén, kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában, amikor több mint 6700 illegális határátlépést jegyeztek.
Büntetőeljárás indított a Bihar megyei ügyészség egy 47 éves tanár ellen, akit kiskorú megerőszakolásával gyanúsítanak. Ugyancsak nemi erőszak gyanújával vettek őrizetbe a napokban egy bukaresti vallástanárt.
Huszonhatmillió forinttal segíti a háromszéki és parajdi természeti katasztrófák kárvallottjait a Magyar Református Szeretetszolgálat.
A két és fél évtizedes hagyomány jegyében megérkezett Nagyváradra Debrecenből négy, a híres Virágkarneválon augusztus 20-án „fellépő” virágkocsik közül a magyar államalapítás ünnepére időzített Magyar Kultúra Napjai elnevezésű rendezvény részeként.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt csütörtökön 11 óra 2 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Mindhárom protestáns egyház – református, evangélikus, unitárius – püspöke jelen volt a Szent Mihály-templomban rendezett közös imaalkalmon, amelyet a városért és a magyar közösségért tartottak a Kolozsvári Magyar Napokon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!