A brassói Astra negyed volt szeptemberben és októberben a legdinamikusabb pontja az erdélyi ingatlanpiacnak a www.imobiliare.ro szakportál adatai szerint.
Az Európai Unió tagállamai közül szeptemberben Romániában nőtt a legnagyobb mértékben az építőipar forgalma. Idehaza 4 százalékos volt a növekedés, míg uniós szinten 1,7 százalékkal visszaesett az ágazat.
Tetemes összegű büntetés lesz kiszabható arra az ingatlantulajdonosra, aki nem tatarozza a házát, ha a parlament elfogadja a fejlesztési minisztérium törvénytervezetét. A dokumentum kritikusai szerint ez a kitétel tragikus következményekkel járhat a műemlék jellegű épületekre nézve. A tulajdonosok többsége nem tud majd megfizetni egy restaurátort, ezért a tatarozás során meg fognak semmisülni ezen ingatlanok homlokzati díszei, állítják egyes városvédők.
Székelyudvarhelyen drága mulatság a távfűtés, egy gigakalória távhő több mint kétszer annyiba kerül, mint Kolozsváron, annak ellenére, hogy gázon kívül faőrleményt is használnak az energia előállítására.
Három intézmény összesen majdnem 50 ezer lej büntetést szabott ki az ingatlanfejlesztőre, aki engedély nélkül látott hozzá egy épület felhúzásához, s az önkormányzat felszólítása ellenére is folytatta a munkálatokat.
Egy év leforgása alatt 143 százalékkal nőtt azon valutában felvett jelzáloghitelek száma, melyeknek haszonélvezői késve vagy pedig egyáltalán nem tudják törleszteni a részleteket.
Egy átlagos romániai tömbházlakás utólagos hőszigetelése hozzávetőleg 10 ezer lejbe kerül, s a munkálat eredményeként évi több mint 1000 lejes megtakarítást lehet elérni.
Átadták az első, 134 lakást magában foglaló tömbházat a brassói Avantgarden 3 lakóparkban. Az év végéig még egy, 146 lakásból álló tömbházba is beköltözhetnek az első lakók.
A környezetbarát anyagokból épült házak egyre népszerűbbek világszerte, számos országban kedvezményekkel próbálják meg ösztönözni ezek terjedését. Némileg meglepő módon az Európai Unión belül a környezetbarát házak tekintetében Románia az éllovas.
Optimistának tűnnek azok az előrejelzések, melyek szerint jövőre stagnálni fog a hazai építőipar, véli Laurenţiu Plosceanu, az építőipari vállalkozókat tömörítő ARACO egyesület elnöke.
Ezen eljárással készült lakások négyzetméterenként több mint 100 euróval olcsóbbak, mint az átlagos téglaházak, s a fűtési költségeik is lényegesen alacsonyabbak.
A hazai ingatlanpiaci viszonyok alakulása hasonlóságot mutat a piramisjátékokkal, vélik egyes szakemberek. „Egyfajta Caritas az, ami az ingatlanpiacon történt.
A Külföldi Befektetők Tanácsa azt javasolja a kormánynak, hogy a jelenlegi 70 ezerről emelje 100 ezer euróra az Első otthon program keretében igényelhető hitel értékhatárát.
Egy Budakeszin épült, garzonlakás nagyságú, energiatakarékos családi ház kapta idén a Magyar Építőművészek Szövetsége által alapított Év Háza díjat. A jelenleg mindössze 29 négyzetméteres, de a család szaporodásával együtt bővíthető családi ház felépítése négyzetméterenként bruttó 160 ezer forintba, valamivel kevesebb mint 600 euróba került.
A három legdrágább hazai lakáscélú ingatlanért összesen 23 millió eurót kérnek tulajdonosaik. Ezek közül kettő Bukarestben, egy pedig a főváros egyik peremtelepülésén található.