2009. augusztus 14., 11:002009. augusztus 14., 11:00
Sorsolás útján szeretett volna értékesíteni két, Siklós belvárosában található lakást egy magyarországi vállalkozó. Az üzletember 25 ezer forintért árulta a tombolajegyeket, melyekből lakásonként legkevesebb kétezret kívánt eladni. Elképzelései szerint azt követően, hogy gazdára talált a kívánt számú tombola, közjegyző jelenlétében lebonyolított sorsoláson választották volna ki a lakások nyertesét.
A szerencsés személy így 25 ezer forintért jutott volna hozzá egy 50 millió forintra értékelt ingatlanhoz. A vállalkozó januárban kezdte el hirdetni az ingatlantombolát, a sorsolásra a tervek szerint júliusban került volna sor. A siklósi ingatlantombola végül nem jött létre, mivel az adóhatóság illegális szerencsejátéknak minősítette a lakások ily módon való értékesítését. Magyarországon kizárólag az állam tulajdonában levő cégek jogosultak szerencsejáték szervezésére, magán- vagy jogi személyek ilyen irányú tevékenysége 500 ezertől 10 millió forintig terjedő bírságot, sőt akár büntetőjogi eljárást is maga után vonhat.
Az ingatlanok sorsolás révén történő értékesítésének országonként teljesen eltérő a jogi megítélése. A német törvények például tiltják, ám volt már rá példa, hogy valaki megtalálta a jogi kiskaput. Egy müncheni férfi internetes kvízjátékot szervezett, amelyen 19 eurós nevezési díj fejében lehetett részt venni. A száz legjobban válaszoló versenyző között sorsolták ki végül a fődíjként meghirdetett házat, valamint több, kisebb értékű nyereménytárgyat.
Nagy-Britanniában a gazdasági válság miatt drasztikusan csökkenő kereslet hatására több lakástulajdonos ugyancsak sorsolással próbált meg túladni ingatlanán az elmúlt hónapokban. Egyetlen ilyen kísérlet sem járt sikerrel, a szerencsejáték-felügyelet, a Gambling Comission valamenynyi akciót leállította. A hatóság azzal indokolta az eljárást, hogy lottó jellegű játékot magánszemélyek kizárólag jótékony céllal szervezhetnek. Haszonszerzési szándék esetén kizárólag a kvíz jellegű játékok megengedettek a szigetországban, amelyek esetében a nyeréshez tudás szükségeltetik. Egy angol házaspár úgy próbálta meg kijátszani a rendelkezést, hogy a sorsjegyek vásárlóinak egy kérdésre kellett felelniük, ám a felügyelet szerint ez még nem tette legálissá az eljárást.
Ezzel szemben Ausztriában nincs jogi akadálya az ingatlantombola szervezésének, aminek következtében virágzik az üzletág. A Der Spiegel német folyóirat információi szerint Ausztriában mintegy 40 ingatlanportálon hirdetnek sorsolásokat, de van kizárólag erre szakosodott internetes oldal is.
Az Amerikai Egyesült Államokban érvényes szabályozás értelmében annak, aki ingatlantombolát kíván szervezni, fel kell vennie a kapcsolatot egy nonprofit szervezettel, amely lebonyolítja azt. A tulajdonos csupán az ingatlannak hivatalos becslés útján megállapított értékét kapja meg, az ezen felül befolyt összeg a civil szervezet kasszájában marad. Az amerikai ingatlanpiacot sújtó súlyos válság miatt sokan próbálták meg ily módon értékesíteni házukat, lakásukat.
Július végén egy szorult anyagi helyzetbe került francia házaspár kezdte el hirdetni az interneten, hogy sorsoláson értékesíti a Cruas nevű faluban található családi házát. Egy sorsjegy ára 50 euró. A tulajdonosok 400 ezer eurót szeretnének kapni a 220 négyzetméteres ingatlanért, ami legkevesebb 8000 sorsjegy eladását feltételezi. A kezdeményezés sikeresnek tűnik, néhány nap alatt 4000 személy jelezte, hogy részt kíván venni a sorsoláson, több százan pedig azért telefonáltak, hogy megtekintsék a házat.
Az egyik erdélyi nagyvárosban élő K. A.-nak az osztrák példa adta az ötletet, hogy próbáljon meg ingatlantombolát szervezni. A fiatalember azt követően gondolt erre, hogy hónapokon át nem talált vevőt társasházban található, nagy értékű lakására. Az alapos információgyűjtést és gazdasági, valamint jogi szakemberekkel való konzultációt követően K. A. végül elállt tervétől, mivel úgy találta, a hazai jogi szabályozás nem egyértelmű e téren.
Sebastian Olteanu ügyvéd véleménye szerint nincs jogi akadálya annak, hogy valaki ingatlantombolát szervezzen Romániában, azonban nem biztos, hogy megéri ehhez a módszerhez folyamodni. „Közjegyzőn keresztül le lehet bonyolítani törvényesen. A probléma az, hogy szerencsejátéknak minősül, és mint ilyen, 16 százalékos helyett 40 százalékos adókulcs vonatkozik rá” – nyilatkozta Sebastian Olteanu.
Profitál Románia az Ukrajnában zajló háborúból: az ország csatornái és kikötői jelentős bevételre tettek szert az azokat használó ukrán tranzitforgalom nyomán.