2009. december 24., 10:172009. december 24., 10:17
A Közjegyzők Országos Egyesülete (UNNPR) attól tart, hogy a rendelkezés következtében 5-10 százalékkal nőni fog a régi építésű lakások ára, a tranzakciók száma pedig tovább csökken. \"A fővárosban 176 auditor van, de vannak olyan megyék, ahol egyetlen auditor van, sőt olyan is, amelyben nincs egy sem\" - áll az UNNPR által kiadott nyilatkozatban. Arra, hogy a bizonylatok megszerzése valószínűleg hosszadalmas lesz, hiszen az országban csupán 576 olyan szakember van, aki kiállíthatja ezeket, korábban az Épületenergetikai Auditorok Országos Egyesülete is figyelmeztetett.
Az Ingatlanügynökségek Országos Egyesülete (ARAI) szintén kritikusan viszonyul a szabályozáshoz. \"Az energetikai teljesítményt igazoló bizonylat megszerzésének kötelezővé tétele hátrányosan fogja érinteni, sőt befagyaszthatja a régi lakások adásvételét. Az ingatlanszektort is sújtó gazdasági válság idején ez ellentétes az állampolgárok érdekeivel, legyenek azok eladók vagy vásárlók\" - szögezi le a szervezet által kiadott állásfoglalás. Mindkét szakmai szervezet azt kéri a kormánytól, hogy halassza el a rendelkezés hatálybalépését.
A Regionális Fejlesztési és Lakásügyi Minisztérium illetékeseinek álláspontja szerint indokolatlan az ingatlanügynökök és a közjegyzők borúlátása. \"Az energetikai bizonylat megszerzésének költségei elhanyagolhatóak az ingatlantranzakciók más költségeihez képest, tehát nem fogják lényegesen befolyásolni az árakat\" - mutat rá a minisztérium által közzétett nyilatkozat. A Regionális Fejlesztési és Lakásügyi Minisztérium szakemberei szerint teljesen alaptalanok azon vélemények, hogy az energetikai bizonylat bevezetése akár 10 százalékos dráguláshoz vezethet. A bizonylat négyzetméterenkénti ára 1-4 euró között van, tehát egy 50 négyzetméteres ingatlan esetén nem haladja meg a 200 eurót. Éppen ellenkezőleg, a szabályozás árcsökkenést eredményezhet, állítják az illetékesek, ugyanis a gyengén hőszigetelt lakások fenntartási költségei magasabbak.
\"Az energetikai bizonylat információs jelleggel bír: segít felbecsülni a fűtési költségeket. A lakás fenntartási költségei érdeklik a vásárlót, ezért várhatóan az energetikai besorolás kihatással lesz az árakra\" - véli Emilia Cerna Mladin, az Épületenergetikai Auditorok Országos Egyesületének elnöke. Arról, hogy január 1-jétől csak az energetikai bizonylattal rendelkező lakásokat lehet adni-venni, a 2005/372-es törvény rendelkezik, mely az Európai Unió 2002/91-es direktíváján alapul. A törvény értelmében a lakásokat, energiaigényük alapján hét kategóriába lehet besorolni, A-tól G-ig. Az A kategóriás lakásoknak a legalacsonyabb az éves energiafogyasztásuk, míg a G kategóriásoknak a legmagasabb. A kommunizmus idején épült tömbházlakások legnagyobb része a C és D kategóriákba tartozik, ami rosszabb az európai átlagnál.
Profitál Románia az Ukrajnában zajló háborúból: az ország csatornái és kikötői jelentős bevételre tettek szert az azokat használó ukrán tranzitforgalom nyomán.