Támadás az energetikai bizonylat ellen

Öt-tíz százalékos drágulás?

A Közjegyzők Országos Egyesülete (UNNPR) attól tart, hogy a rendelkezés következtében 5-10 százalékkal nőni fog a régi építésű lakások ára, a tranzakciók száma pedig tovább csökken. \"A fővárosban 176 auditor van, de vannak olyan megyék, ahol egyetlen auditor van, sőt olyan is, amelyben nincs egy sem\" - áll az UNNPR által kiadott nyilatkozatban. Arra, hogy a bizonylatok megszerzése valószínűleg hosszadalmas lesz, hiszen az országban csupán 576 olyan szakember van, aki kiállíthatja ezeket, korábban az Épületenergetikai Auditorok Országos Egyesülete is figyelmeztetett.  

Megdermedhet a piac

Az Ingatlanügynökségek Országos Egyesülete (ARAI) szintén kritikusan viszonyul a szabályozáshoz. \"Az energetikai teljesítményt igazoló bizonylat megszerzésének kötelezővé tétele hátrányosan fogja érinteni, sőt befagyaszthatja a régi lakások adásvételét. Az ingatlanszektort is sújtó gazdasági válság idején ez ellentétes az állampolgárok érdekeivel, legyenek azok eladók vagy vásárlók\" - szögezi le a szervezet által kiadott állásfoglalás. Mindkét szakmai szervezet azt kéri a kormánytól, hogy halassza el a rendelkezés hatálybalépését.

A Regionális Fejlesztési és Lakásügyi Minisztérium illetékeseinek álláspontja szerint indokolatlan az ingatlanügynökök és a közjegyzők borúlátása. \"Az energetikai bizonylat megszerzésének költségei elhanyagolhatóak az ingatlantranzakciók más költségeihez képest, tehát nem fogják lényegesen befolyásolni az árakat\" - mutat rá a minisztérium által közzétett nyilatkozat. A Regionális Fejlesztési és Lakásügyi Minisztérium szakemberei szerint teljesen alaptalanok azon vélemények, hogy az energetikai bizonylat bevezetése akár 10 százalékos dráguláshoz vezethet. A bizonylat négyzetméterenkénti ára 1-4 euró között van, tehát egy 50 négyzetméteres ingatlan esetén nem haladja meg a 200 eurót. Éppen ellenkezőleg, a szabályozás árcsökkenést eredményezhet, állítják az illetékesek, ugyanis a gyengén hőszigetelt lakások fenntartási költségei magasabbak.  

Az európai átlag alatt

\"Az energetikai bizonylat információs jelleggel bír: segít felbecsülni a fűtési költségeket. A lakás fenntartási költségei érdeklik a vásárlót, ezért várhatóan az energetikai besorolás kihatással lesz az árakra\" - véli Emilia Cerna Mladin, az Épületenergetikai Auditorok Országos Egyesületének elnöke. Arról, hogy január 1-jétől csak az energetikai bizonylattal rendelkező lakásokat lehet adni-venni, a 2005/372-es törvény rendelkezik, mely az Európai Unió 2002/91-es direktíváján alapul. A törvény értelmében a lakásokat, energiaigényük alapján hét kategóriába lehet besorolni, A-tól G-ig. Az A kategóriás lakásoknak a legalacsonyabb az éves energiafogyasztásuk, míg a G kategóriásoknak a legmagasabb. A kommunizmus idején épült tömbházlakások legnagyobb része a C és D kategóriákba tartozik, ami rosszabb az európai átlagnál.