2011. február 11., 10:172011. február 11., 10:17
Módosította a kormány a területrendezésre és városfejlesztésre vonatkozó törvénykezést, hogy hatékonyabban lehessen fellépni az illegálisan, engedély nélkül vagy a települési, urbanisztikai irányelvek figyelmen kívül hagyásával építkezők ellen. A módosítás értelmében ezentúl a haszonélvezők nem készíthetnek a saját pénzükön regionális városrendezési tervet (PUZ), hogy így érjék el az általános városrendezési terv (PUG) módosítását. Kivételt ezentúl kizárólag a nagyon nagy telkek, az ipari parkok, a lakóparkok és lakótelepek, valamint az infrastrukturális beruházások képeznek.
„A regionális városrendezési tervek az utóbbi időben olyan eszközzé váltak, amelynek segítségével bárki átírhatta az általános városrendezési terveket a saját érdekeinek megfelelően. Ezen módosítás révén véget vetünk a kivételeken alapuló urbanisztikának, ami egy semmilyen szabályt be nem tartó, inkoherens fejlesztéshez vezetett. Mostanáig bárki készíttethetett az általános városrendezési tervből kilógó regionális városrendezési tervet bármely 1000 négyzetméteres telek számára. Ez azt jelenti, hogy ha valaki akart építeni egy házat, ami nem felelt meg a PUG-nak és a környék jellegének, akkor megtehette. Így jelentek meg a környezetből teljesen kilógó épületek, a földszintes házak közé beékelt tízemeletes tömbházak, vagy a lakóterületeken felhúzott ipari létesítmények” – nyilatkozta Elena Udrea regionális fejlesztési és idegenforgalmi miniszter. A fennebb felsorolt esetekben továbbra is lehetőség lesz arra, hogy a haszonélvező készíttesse el a PUZ-t, de az építési engedély kiadását ezen esetekben egy olyan tanulmányhoz kötik, amelyből kiderül, hogy milyen általános következményei és pozitív hatásai lesznek a javasolt beruházásnak.
A tárca meg akarja akadályozni, hogy egy engedély nélkül felhúzott épület számára utólag készítsék el a regionális városrendezési tervet, és szerezzék be a szükséges engedélyeket. „Jelenleg, bár az építkezésekre vonatkozó törvény kötelezővé teszi az építési engedély megszerzését, gyakran előfordul, hogy ennek az építtető nem tesz eleget, s kihasználva az engedékeny szabályozást, utólag igényli csak a jóváhagyást. Még gyakoribb eset, hogy nem tartják be az építési engedélyben foglaltakat. Ezentúl egy illegálisan felhúzott épületre nem lehet majd viszszamenőleges hatályú regionális városrendezési tervet szabni. Nem normális állapot az, hogy egyesek becsületesek, és megszerzik a szükséges engedélyeket, míg mások fittyet hánynak a szabályokra, hiszen úgyis megkapják majd az engedélyt utólag, függetlenül attól, hogy mekkora kihágást követtek el” – mondta a tárcavezető.
A kormány további szigorítást is tervez, az építkezésekre vonatkozó jogszabály módosítása által azt akarja megakadályozni, hogy az önkormányzatok utólag bocsáthassanak ki építési engedélyeket, kifehérítve ezáltal a törvénytelenül épült ingatlanokat. „Azt javasoljuk, hogy az ilyen épületeket kötelező módon bontsák le, az önkormányzatoknak ne legyen módjuk utólag kiadni az engedélyeket” – fogalmazott Elena Udrea.
A most elfogadott módosítások értelmében az általános városrendezési tervek hatályát két évvel meg lehet hosszabbítani, ha az illető önkormányzatnak nincs pénze, hogy a határidő lejárta előtt újat készíttessen. A minisztérium adatai szerint a hazai települések több mint egyharmadának lejárt az általános urbanisztikai terve.
Guttmann Szabolcs műépítész, Szeben korábbi főépítésze indokoltnak találja a szigorítást. „Mostanáig a PUZ-okkal rengeteg mindent lehetett művelni. Logikus, hogy egy PUZ-t, amely változtat egy megszabott irányelven, amit a PUG tartalmaz, előzetesen egy önkormányzati döntés és egy szakbizottság hagyjon jóvá. Természetesen ezzel is vissza lehet élni, ugyanis megtörténhet, hogy politikai okokból nem kapja meg a jóváhagyást, a kérelmezőnek meg kell várnia a következő választási ciklust. Szakmai szempontból azonban mindenképp indokolt” – nyilatkozta a szakember.
Guttmann Szabolcs egyetért az illegális építkezők elleni erélyes fellépéssel is. „Rengeteg visszaélés történt az elmúlt húsz évben, sok illegálisan épült ingatlan megérdemelte volna, hogy lebontsák. Azonban kétlem, hogy ha mostanáig nem bontottak le egyetlen illegális épületet sem, akkor most egyből mindent lebontanának. Minden egyes esetet külön meg kellene vizsgálni szakmai szempontok alapján, s ha nem felel meg építészetileg vagy statikailag, akkor vissza kellene bontani. Fontos volna, hogy következetes legyen a bekeményítés” – mondta az építész. Véleménye szerint fontos lenne az is, hogy ne lehessen az általános várostervezési terv irányelveinek ellentmondó módon építkezni bírósági döntések alapján. A jelenlegi hazai joggyakorlat a tulajdonjogot magasabb rendűnek tartja az urbanisztikai szabályoknál, ezért aztán visszaszolgáltatott ingatlanokra jogerős bírósági döntéssel azt épít a tulajdonos, amit akar. „Akkor beszélhetünk majd civilizált urbánus környezetről, ha elsődleges lesz a közjó, s csak utána következik az individuális jog” – szögezte le Guttmann Szabolcs.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Profitál Románia az Ukrajnában zajló háborúból: az ország csatornái és kikötői jelentős bevételre tettek szert az azokat használó ukrán tranzitforgalom nyomán.
Látogatottsági adatok