Fotó: A szerző felvétele
K. A. Nagyvárad központjában, egy csendes utcában álló barátságos társasház egyik lakrészének lakója. A lakás nem kicsi, lakható felülete 78 négyzetméter, ám mivel csupán két szobából áll, melyekhez fürdőszoba, konyha és kamra járul, egyre nehezebben fért benne a három felnőttből és egy gyermekből álló család. Mivel a 99 éves épület helyiségei körülbelül 4 méter magasak, kézenfekvő volt, hogy egy galéria építésével növeljék a lakható felületet. Erre több mint három évvel ezelőtt került sor, a beruházás értéke potom 500 euróba került. A galérián kapott helyet egy ágy, egy könyvespolc, valamint egy asztal a számítógép számára, ám az alapproblémára nem jelentett megoldást: gyerekszobára volt szükség a család legifjabb, cseperedő tagja számára.
Zöld út a szomszédoktól
A tetőtér beépítésének nem volt reális alternatívája, így két évvel ezelőtt elkezdődött a munkálat. Mielőtt a mesteremberek birtokba vették volna a terepet, meg kellett szerezni az engedélyeket. Aki tetőtér beépítésére vállalkozik, saját bőrén tapasztalhatja meg, hogy érdemes jószomszédi viszonyokat ápolni, az építési engedélynek ugyanis előfeltétele az ingatlan valamennyi lakójának írásbeli hozzájárulása. „Engedély kellett az önkormányzattól, a Területi Építészeti Felügyelőségtől, a tűzoltóságtól, a vízműtől, az áramszolgáltató vállalattól, sőt még a Romtelecomtól is” – idézi fel K. A. bolyongásait a bürokrácia útvesztőiben. Január 8-án kezdte el a kilincselést a hivatalokban, és április 31-ét mutatott a kalendárium, mikor kezében volt végre az építési engedély.
Fémváz és gipszkarton
„Miután levágtad a bürokrácia sárkányának mind a 77 fejét, nekiállhatsz keresni egy valamirevaló vállalkozót” – mondja K. A. A manzárdlakás kialakítása két lépésben történt. 2006-ban a gyerekszoba és egy új fürdőszoba készült el, idén pedig két újabb helyiség, egy háló és egy vendégszoba. K. A. úgy saccolta, két-három hét alatt be lehet fejezni a munkát, ám végül hét hét lett belőle, a kánikula ugyanis rányomta a bélyegét a munkások teljesítményére. A tetőtérben kialakított helyiségek falainak fémváza van, erre két sor gipszkartont szereltek, közéjük pedig üvegvatta került. „Ezzel a módszerrel egyszerű a szerelés, a falak pedig tökéletesen simák lesznek. Az, hogy a beruházást két felvonásban végezték el, kifejezetten hasznosnak bizonyult, hiszen az első szakasz tapasztalatainak a fényében módosítani lehetett a technológiát. Az első helyiségek kialakításakor, a tervet elkészítő építész tanácsára 15 cm vastag kőzetgyapotot építettek be szigetelés gyanánt. Mivel ez elégtelennek bizonyult, idén immár 35 centis üveggyapot került a külső falba, ami a szakemberek szerint szigetelés szempontjából anynyit ér, mint egy 60 cm-es téglafal. Hogy a hőszigetelési mutatót a nyílászáró se rontsa, a falba két darab, 1000 eurós Velux termopánablak került, melyek beszereléséért 500-500 lejt kért el a forgalmazó. 2006-ban padló gyanánt 15 mm-es OSB-lapokat fektettek le a gerendákra, szegekkel rögzítve őket. A megoldás távolról sem bizonyult tökéletesnek, nyikorgott a padló. Idén már 30 mm-es OSB-lapokkal dolgoztak, melyeket csavarokkal fogattak meg. A tetőtérbe két úton lehet feljutni: egy fából készült csigalépcsőn, mely izgalmas hangulatot visz a nagyszoba terébe, valamint az egykori padlásfeljárón, mely a közös előszobából indul. Ez utóbbinak köszönhetően a manzárd minimális munkával különálló lakássá alakítható át.
Az építkezés záróakkordja a törmelék elszállíttatása volt: K.-ék kénytelenek voltak 1 tonna törmelék fuvardíját kifizetni a köztisztasági vállalatnak, annak ellenére, hogy becsléseik szerint legfeljebb feleannyi hulladék keletkezett.
75 négyzetméter
A tetőtér beépítésének első fázisa 9000 euróba került, idén pedig újabb 14 000 eurót adtak ki az építkezésre. A 23 000 eurós beruházás eredménye egy 75 négyzetméteres, komfortos és hangulatos tetőtéri lakás, melynek ablakából a bazilika tornyára látni. K. A. úgy véli, 1200–1500 eurót ér a beépített manzárd négyzetmétere, és nem zárja ki, hogy a közeljövőben egyben vagy két lakásként értékesítse ingatlanját, azért, hogy egy olyan házba költözhessen, ahol nem kell szomszédokkal osztoznia az udvaron.
Profitál Románia az Ukrajnában zajló háborúból: az ország csatornái és kikötői jelentős bevételre tettek szert az azokat használó ukrán tranzitforgalom nyomán.