Nem kelendőek az ANL-lakások

Legalább 9000 ANL-lakásra kellene vevőt találnia idén az Országos Lakásügynökségnek, ám mostanáig mindössze hat szerződést sikerült megkötni. Az intézménynek égető szüksége van a pénzre, ugyanis az idei költségvetése nagyságrendekkel elmarad attól az összegtől, amelyre szükség lenne ahhoz, hogy megvalósulhassanak Elena Udrea bombasztikus ígéretei.

A fejlesztési és idegenforgalmi tárca vezetője beiktatásakor kijelentette, hogy három év leforgása alatt nem kevesebb mint 100 ezer ANL-lakást fog felépíttetni. Ez évente 33 ezer lakást jelent, ami az idén utópiának tűnik, legalábbis a kormány által kiutalt pénzből. Az ANL idén 186 millió lejből, mintegy 44 millió euróból gazdálkodik, mely összeg szakértők szerint legfeljebb kétezer, szerény komfortú lakás felépítésére elég. Az ANL vezetői azonban, úgy tűnik, nem vesznek tudomást a tényekről, az intézmény idei célkitűzése 20 ezer lakás építésének az elkezdése, melyek közül 3000-t át is kellene adni az év vége előtt.

Olcsóbb a bérlés

Ha Udrea és az ANL vezetői komolyan veszik az ígéreteiket és terveiket, akkor az egyetlen megoldás a már meglevő lakások értékesítése lehet. Jelen pillanatig országos szinten alig valamivel több mint kétezer bérlő jelezte, hogy meg szeretné vásárolni az ANL-lakást, amelyben lakik. Ehhez képest az eladott ingatlanok száma elenyésző. A Buzău megyei Nehoiu településen öt, a Dâmboviţa megyei Tituban egy, a Hunyad megyei Brádon pedig szintén egy ANL-lakás kelt el.

Az Országos Lakásügynökség illetékesei szerint az eladott lakások száma azért ilyen alacsony, mivel egyrészt sok lakó nem is tud róla, hogy megvásárolhatja az ingatlant, amelyben él, másrészt pedig számos önkormányzat nem ismeri a ANL-lakások értékesítésének módszertanát. Valószínűleg azonban az sem elhanyagolható szempont, hogy az átlagos bérleti díj 100 lej körül mozog, míg azon albérlők, akik a vásárlás mellett döntenek, havi 500–600 lej törlesztőrészletet kellene hogy fizessenek. 

Az ANL vezetői ennek ellenére bizakodóak. „Az Első otthon program idei változatát úgy gondolták ki, hogy a lakások megvásárlására ösztönözze a fiatalokat. A potenciális vásárlók közül a bankok választják ki azokat, akikkel szerződést kötünk. Azok, akik nem felelnek meg a feltételeknek, továbbra is használhatják bérlőként a lakásokat” – nyilatkozta Marian Iftimie Nicorici, az ANL vezérigazgatója.

Bérlőből lenne elég

A kormány 19 ezer euróban állapította meg az ANL-garzonok átlagos árát. Egy kétszobás lakás 27 ezer, míg egy háromszobás 36 ezer euróba kerül. Az erdélyi nagyvárosokban ezen összegek lényegesen alacsonyabbak a hasonló méretű ingatlanok piaci áránál. A vásárlásnál sokkal nagyobb az érdeklődés ANL-lakások bérlése iránt. Az ügynökség kimutatásai szerint országos szinten 150 ezren vannak azok, akik szeretnének ANL-lakásba költözni.

Az Országos Lakásügynökségnek egy másik nagyszabású programba is bele kellene vágnia idén. A román falu újjászületése – tíz ház a szakembereknek nevet viselő program keretében az ANL 4000 lakás építését kellene hogy elkezdje idén, ezret pedig át is kellene adni december 31. előtt. A program keretében építendő lakások esetén egyenként 32 ezer eurós, áfa nélküli árral számolnak az ügynökség szakemberei.