Manzárdlakás a tömbház tetején

A magyarremetei származású, Nagyváradon élő vállalkozó ezelőtt három évvel döntött úgy, hogy profilt vált, mivel nagy lehetőséget látott a manzárdlakásokban. „Láttam, milyen siralmas itthon a lakáshelyzet, és azt is, hogy mi történik Nyugaton. Magyarországon, főleg Budapesten és Németországban rengeteg a beépített tetőtér” – mondja Gergely János.

A manzárdlakások építése mindenki számára előnyös, véli a vállalkozó. A sátortetők felhúzása javítja a városképet, s ugyanakkor a munkálat eredményeként hosszú távra megoldódik az illető tömbház tetőszigetelése. Az építtető számára a legnagyobb előny az, hogy a költségek mintegy 10–15 százalékkal alacsonyabbak, mint egy normál épület esetén, mivel nem kell alapot önteni.

Nagy a bürokrácia

A manzárdépítésnek természetesen hátrányai is vannak. „Nagy a bürokrácia. Hiába húzunk tetőteret ugyanolyan típusú tömbházakra, minden egyes projekthez külön tervet kell készíteni. Biharban csak a Proiect Bihor (egy nagyváradi székhelyű tervező- és tanácsadó cég – szerk. megj.) készíthet ilyen terveket, melyek árát a közelmúltban 5000 euróról 20 000 euróra növelték. Hosszadalmas a városházi ügyintézés is. Az első munkálat alkalmával háromszor dobták vissza tervünket a szín miatt. Mondtam a főépítésznek, hogy válassza ki ő a színskálából, mit használhatunk, de az volt a válasz, hogy jöjjünk mi javaslatokkal” – nyilatkozta a Hunrem kft. igazgatója.

Pénzzel vagy munkálatokkal fizetnek

További nehézség, hogy a manzárd kialakításához a tömbház minden lakójától meg kell vásárolni a rá eső tetőfelületet, ami rengeteg utánajárást, rábeszélést, tárgyalást feltételez. „Értelmetlen az erre vonatkozó törvény, hiszen a lakóknak a manzárdosítás után is lesz tetőrészük, csupán a felület változik. Nagyon nehéz meggyőzni az embereket, minden lakóval külön kell tárgyalni, pedig csak előnyük származik abból, amit csinálunk. Van, aki attól fél, hogy össze fog dőlni a tömbház, mások azon okoskodnak, hogy mennyit fog nyerni az építtető” – mondja a Hunrem igazgatója.

Az első beruházás alkalmával még csak írásbeli beleegyezést kértek a lakóktól, hogy építkezhetnek az általuk birtokolt tetőfelületre, ám azóta szakítottak ezzel a gyakorlattal, megelőzvén, hogy valaki utólag meggondolja magát, akadályt gördítve a telekkönyvezés elé. A tető átengedését kifizeti vagy munkálatokkal, például lakások kifestésével vagy a fűtéshálózat csöveinek kicserélésével, ellentételezi a Hunrem. Egy alkalommal felajánlották egy tömbház lakóinak, hogy a tetőért cserébe polisztirénlapokkal kívülről hőszigetelik az épületet, ám a megegyezés nem jött létre, mert egyes lakók készpénzt akartak.

Könnyűszerkezet és könnyű cserép

Az érvényben levő építészeti szabályozás értelmében a négy emeletnél magasabb ingatlanokba felvonót kell szerelni. Emiatt csak a legfeljebb háromemeletes, illetve a négyemeletesnél magasabb, lifttel rendelkező tömbházakat éri meg manzárdosítani, a felvonó beszerelése ugyanis nagyon növelné a költségeket. A Hunrem kft. ezidáig három lapos tetős tömbházat manzárdosított, a Sztaroveszky (Magheru) utcán, illetve a Ghillányi (Dimitrie Cantemir) úton. A tetőre betonkoszorút öntenek, a lakások könnyűszerkezetesek, magyarázza Gergely János.

A tartófalak Y Tong típusú téglából épülnek, az elválasztófalak gipszkartonból vannak, a tetőszerkezet pedig fából. A tetőre a legkönnyebb fajta égetett cserép kerül, hogy a tömbház tartószerkezetét a lehető legkisebb mértékben terheljék. A feljáratot a lépcsőház meghosszabbításával biztosítják, a vízvezetékeket és a fűtési hálózatot újonnan építik ki a fővezetéktől, nem a már létező, több évtizedes vezetékek meghosszabbításai. A lakásokat kulcsrakészen adják át.

„Csak minőségi anyagokkal dolgozunk: Caparol-termékekkel festünk, fa hőszigetelő ablakokat építünk be, a fürdőszobába masszírozó zuhanyzófülkék kerülnek. Alig lehet észrevenni, hogy tetőtéri lakásokról van szó, ugyanis csak egy ferde fal van, amely 1,7 méteres magasságban kezdődik. Nem kell félni tőlük, új lakások, új bennük minden, és ráadásul nincs felső szomszéd” – mondja az igazgató. A vásárlók megválaszthatják, hogy milyen festéket, burkolóanyagokat használjanak jövendő lakásuk kialakításához, ám ez ritkán történik meg, inkább a kivitelezőre bízzák a részleteket.

Kivárnak a válság miatt

A Hunrem kft. eddig 20 tetőtéri lakást épített. Ezek túlnyomó többsége kétszobás, de van köztük néhány garzon is, alapterületük 45–60 négyzetméter. A lakások négyzetméterenkénti ára áfával együtt 800–900 euró. A vásárlónak a szerződés megkötésekor körülbelül a vételár negyedét kell befizetnie, a fennmaradó összeget pedig a lakás átadásakor kell törleszteni. Két tömbház manzárdlakásai már elkeltek, s a harmadikra is vannak érdeklődők.

A Hunrem egy negyedik, a várad-szöllősi lakótelepen található nyolcemeletes tömbház manzárdosítását is tervezi, ám a munkálatok megkezdésének időpontja még nincs kitűzve. „Egy kicsit félek a válságtól, várok még. Veszélyes dolog válságban belevágni egy ilyen beruházásba, s ha én valaminek nekikezdek, be is akarom fejezni” – mondja Gergely János.

Nagyváradon mostanáig csupán mintegy 20 tömbházra húztak manzárdlakásokat, van tehát még bőven olyan lakóépület melyen ilyeneket lehetne kialakítani. Gergely János tudomása szerint Erdélyben Temesvár és Szeben jár az élen a tömbházak manzárdosítása terén, ugyanakkor több városban, például Kolozsváron és Marosvásárhelyen szinte teljesen ismeretlen ez a gyakorlat.

A Hunrem igazgatója feltételezi, hogy az önkormányzat azon döntése, melynek értelmében tízéves ingatlanadó-mentességben részesülnek azon tulajdonosok, akik önerőből végzik el tömbházuk hőszigetelését, új lendületet fog adni a manzárdosításnak. Gergely János reményei szerint ezentúl könynyebb lesz olyan lakástulajdonosokat találni, akik a Hunrem által elvégzendő hőszigetelés fejében átengedik a tetőt manzárdlakások építése céljából.