Kötelező lesz az energiahatékonyság

Ösztönöznék az átállást

Az Európai Parlament régóta küzdött azért, hogy az új építésű házak a magas technikai színvonalú szigeteléseknek és a megújuló energiaforrások nagyarányú használatának köszönhetően egyáltalán ne szoruljanak hagyományos energiára. A végső olvasatban azonban a tervezet enged némi rugalmasságot az egyes nemzeti hatóságoknak annak meghatározásában, hogy mi minősüljön „nagy energiahatékonyságú épületnek”. A módosítás szerint 2011 közepéig a tagállamoknak ki kell dolgozniuk az épületekre vonatkozó minősítési rendszert, mégpedig úgy, hogy négyzetméterre vetítve meghatározzák, hogy évente hány KWh energiát fogyaszthat, és milyen százalékban kell az energiának megújuló forrásból származnia. A programoknak arra is ki kell térniük, hogy a kormányok milyen pénzügyi és egyéb ösztönzőkkel – például támogatások, technikai segítség, alacsony kamatozású hitelek – kívánják elősegíteni az átállást az új szabványokra. Az energetikai hatékonyság kötelezővé tétele nem csak a lakóépületekre vonatkozik, a dokumentum ugyanis előírja, hogy 2019-től kezdve – tehát két évvel korábban, mint a magánszektorban – az új középületeknél is álljanak át az új paraméterekre.
A tagállamok a terveket az Európai Bizottsággal fogják egyeztetni, ennek alapján a testület 2012-ben közzétesz majd egy részletes jelentést, valamint egy akciótervet az egyes nemzeti minősítési rendszerek összehangolására.

A műemlékek kivételek

A régi építésű házak esetében a tervezet úgy fogalmaz, hogy nagyobb felújítások esetén az épületek energiahatékonyságát növelni kell, de csak akkor, ha ez technikailag és pénzügyi szempontból gazdaságosan megoldható. A tagállamoknak tehát ösztönözniük kell a tulajdonosokat arra, hogy cseréljék le az elavult fűtéstechnikát, használjanak intelligens fogyasztásmérőt, és fűtéshez-hűtéshez pedig lehetőleg alkalmazzanak geotermikus és más megújuló energiaforrásokat.

Kivételt képeznének az új jogszabály alól az 50 négyzetméternél kisebb alapterületű ingatlanok, a nyaralók, amelyeket évente kevesebb mint négy hónapig használnak, a vallási célú épületek, az átmeneti céllal, maximum két évre létrehozott házak, az ipari létesítmények, a kis energiaigényű mezőgazdasági ingatlanok és a védett épületek, amennyiben az energiatakarékos átalakítás elrontaná a műemlék jellegét és karakterét.

A passzív házak amiatt igényelnek minimális mennyiségű energiát, hogy a falak vastagsága 40–50 centiméter, melyből a hőszigetelő réteg 20–30 centimétert tesz ki, az ablakok pedig háromrétegűek. Mostanáig az EU-ban valamivel több mint 14 ezer passzív ház épült.