2010. november 12., 09:262010. november 12., 09:26
Erdély magyarlakta városai közül Kolozsváron a legolcsóbb a távfűtés annak ellenére, hogy a relatíve drága földgázt használják a hőenergia előállítására: a kincses város lakóinak mindössze 165 lejt kell fizetniük egy gigakalória távhőért a 2010/2011-es fűtési szezonban. Ez az ár azonos a tavalyival, s 4 lejjel kevesebb, mint a 2008-as tarifa. Az önkormányzat tájékoztatása szerint az alacsony ár annak tudható be, hogy négy év leforgása alatt 33,5 millió lejt fordítottak a városi távhőszolgáltató rendszer korszerűsítésére.
Ennek eredményeként idén 11 millió lejjel kevesebbe kerül a távfűtés a városnak, mint öt évvel korábban: a gázfogyasztás 30 százalékkal, a vízfogyasztás több mint 10 százalékkal csökkent, míg a munkadíjjal kapcsolatos költségeket 40 százalékkal sikerült mérsékelni. Ugyanakkor, mivel még sosem fordult elő, hogy késve fizetett volna a gázért, az önkormányzati tulajdonban levő kolozsvári távhőszolgáltató vállalat jobb áron kapja meg a fűtőanyagot, mint más városok, állítják a városházi illetékesek.
Az elmúlt télen még Nagyváradon volt a legolcsóbb a távhő erdélyi viszonylatban, azonban az Electrocentrale Rt. idén áremelésre kényszerült. Tavaly 217,34 lej volt egy gigakalória távhő előállítási ára a bihari megyeszékhelyen, melyből a lakossági fogyasztók 145 lejt fizettek. Jelenleg 246,12 lej az önköltségi ár, a háztartási fogyasztók pedig 174,71 lejt fizetnek gigakalóriánként, tudtuk meg Marcela Rus kereskedelmi igazgatótól.
Elmondása szerint Nagyváradon jelenleg szenet, kőolajat és termálvizet használnak a távfűtéshez szükséges hőenergia előállítására. A gáz helyett azért részesítik előnyben a szenet, mivel olcsóbb. Az elmúlt években a Borsi úti hőerőműben megpróbálták biomasszával – kukoricával és a szeszfőzés után visszamaradt hulladékkal – kiváltani a szenet, ám végül visszatértek a hagyományos fűtőanyaghoz. Adott pillanatban a váradi önkormányzatnál felmerült az olcsó és környezetbarát energiafű hasznosításának lehetősége is, ám az elképzelés nem valósult meg.
Marosvásárhely a távfűtés szempontjából szintén az olcsó erdélyi városok közé számít, hiszen a távhő gigakalóriánkénti ára 201,61 lej, mintegy 8 lejjel több, mint egy évvel korábban. Csíkszeredában a Goscom Rt. három kazánházban pellettel és gázzal fűt, tizenkettőben pedig kizárólag gázzal. A cég idén az áfaemelés mértékével növelte a távhő árát, 220 lejről 229,24 lejre, mondta Abos Éva sajtóreferens. 2010-ben a legdrasztikusabb tarifaemelésre Temesváron került sor: tavaly csupán 162 lej volt a távhő lakossági ára, ám idén már 252 lejt kell fizetni érte. A székelyudvarhelyiek azonban még így is örülnének, ha temesvári áron számláznák nekik a távfűtést.
A székely anyavárosban jelenleg 378 lejbe kerül egy gigakalória távhő – ami több mint kétszerese a kolozsvári árnak –, annak ellenére, hogy a közelmúltban üzembe helyeztek egy faőrleménnyel működő 1,5 MW-os kazánt, mely a Bethlen negyed 730 lakásának a fűtését biztosítja. Az energiatakarékos kazán 1,8 millió lejbe került. Abban az esetben, ha mind a 2800 lakás ellátását biomaszszával tudnák megoldani, a távfűtés ára akár 30 százalékkal is csökkenhetne, nyilatkozta Ráduly Mihály, az Urbana Rt. igazgatója. Hogy ez megvalósulhasson, az önkormányzat 20 millió eurót igényelt egy pályázat révén.
„A nagyarányú különbségek teljesen normálisak” – nyilatkozta Olosz Gergely parlamenti képviselő, az energiaárakat szabályozó intézmény, az ANRE korábbi igazgatója (képünkön). A háromszéki honatya elmondása szerint a távfűtés árát több tényező határozza meg: a felhasznált alapanyag, az alkalmazott technológia és a fogyasztók száma.
A rendkívül magas udvarhelyi tarifát nagymértékben az magyarázza, hogy a hálózatról 5400 lakás vált le, ami a jelenleg is távfűtést használó háztartások számának szinte a kétszerese, ugyanakkor a hálózat üzemeltetési költségei a felhasználók számától nagyjából függetlenek. Olosz Gergely hangsúlyozta, hogy bár látszólag a gáz a legdrágább tüzelő, a valóság ennél árnyaltabb, hiszen a szénnel a szolgáltatónak tetemes utólagos költségei vannak a visszamaradt salak kezeléséből fakadóan.
„A távfűtés ára hatósági ár, mivel a szolgáltató monopolhelyzetben van. A hatóság csak az indokolt költségeknek az árba való beépítését fogadja el, nyereség sincs, ezt az úgynevezett megtérülési ráta helyettesíti” – nyilatkozta az ANRE volt vezetője.
Profitál Románia az Ukrajnában zajló háborúból: az ország csatornái és kikötői jelentős bevételre tettek szert az azokat használó ukrán tranzitforgalom nyomán.