Még fogadnak igényléseket a Zöld Ház programra a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnél. A programért felelős iroda munkatársa lapunk kérdésére elmondta: a partiumi megye egyelőre 3,45 millió lejből gazdálkodhat, de a minisztériumtól azt az ígéretet kapták, hogy szükség esetén még kiegészíthetik a pénzalapot. A meghirdetés, tehát július elseje óta 354-en igényelték a házak környezetbarát melegvíz- és fűtéshálózatokkal történő ellátására szánt támogatást, és figyelembe véve, hogy egy személy 6000 és 8000 lej közötti összeget kaphat, Bihar egyelőre belefér a keretbe. Hogy pontosan hány igénylést képesek még fogadni az ügynökségen, azért nem tudták megmondani, mivel az, hogy ki mekkora támogatást kap az adott kereteken belül, csak egy későbbi elbírálás után dől el.
Kovászna megyében is sikeres kezdetről számolt be lapunknak Gheorghe Neagu, a környezetvédelmi hivatal referense. Mint tájékoztatott, csütörtökig 140 kérést iktattak. A roham az első napon, július elsején volt, akkor érkezett be a kérések közel fele, de azóta is folyamatosan nyújtanak be iratcsomókat. A szakember közlése szerint a kérelmezők többsége vidéki, vagy falun levő házába szerelné be a környezetkímélő melegvíz- és fűtéshálózatot. A települések szempontjából mégis a városok járnak az élen, Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről és Bodzafordulóról iktatták a legtöbb igénylést. Azonban itt is van még lehetőség pályázni, mivel a folyósítható összeg alig felére érkezett eddig igénylés, tudtuk meg. A megyének 1,12 millió lejt utalt ki a kormány, ez a becslések szerint mintegy 200 projekt finanszírozására elég.
| A Zöld Ház program keretében igényelhető anyagi támogatás három típusú energiatakarékos fűtési rendszerre szól, és különböző összeget ír elő. A napenergiával működő rendszerek beszerelésére 6 ezer, a hőszivattyúk működtetésére 8 ezer, míg a növényi alapú fűtési rendszerek beszerzésére szintén 6 ezer lejes támogatást biztosít az Országos Környezetvédelmi Alap (AFM). A kérvények elbírálása és a támogatás megítélése a beérkezési sorrendben történik, ezért is fontos, hogy a pályázók felkészültek legyenek, és minél korábban leadják a szükséges dokumentációt. Kérvényt azon magánszemélyek adhatnak be, akik romániai bejegyzett lakhellyel rendelkeznek, az ingatlan a saját nevükön van, nincsenek adósságaik az állam felé, és korábban nem hágták át a környezetvédelmi szabályokat. A pozitív elbírálás után a hatóság szerződést köt a támogatás nyertesével, aki a saját pénzén finanszírozza a befektetést. A kifizetés a környezetvédelmi alap részéről utólag, a számlák birtokában történik meg a meghatározott maximális összegig, függetlenül attól, hogy az illető személy egy vagy több újrahasznosítható energiaforrásra specializálódott berendezést vásárolt meg – fejtette ki az ügynökség igazgatója. A számlák leadási határideje október 31., a szerződések pedig december 15-éig érvényesek. A készülékeken kívül a beszerzési és beszerelési költségek, valamint az általános forgalmi adó is leírható. |
Fokozott érdeklődésnek örvend a program Hargita megyében is. Az elmúlt egy hét leforgása alatt 312 pályázati kérelmet fogadott el a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, ezekből összesen 276 kérelem illeszkedik be abba a pénzalapba, amelyet Hargita megye a lakosság számának függvényében lehívhat. Az ügynökség vezetője, Bernáth Zelma a Krónikának úgy nyilatkozott, a fennmaradt kérelmek felkerülnek az országos pótlistára, amelyre újabb jelentkezőket várnak július 9-éig, péntek délig. Az eddig benyújtott kérések 85 százaléka napkollektorra, 13 százaléka pelett-, illetve fahulladékkal működő kazánra, valamint 2 százaléka hőszivattyúra vonatkozik.
A Zöld Ház programban július elseje óta alig valamivel több mint 50 kérvényt nyújtottak be a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez. Adriana Culda, az intézmény szóvivője a Krónikának elmondta, a legtöbben napelemeket szeretnének felszereltetni, hiszen ez a zöldenergia felhasználásának legismertebb és legkönynyebben kivitelezhető formája. „Eddig közepesnek mondható az érdeklődés. Szatmár megye számára mintegy 1,85 millió lejt szán a Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium, amely a számításaink szerint 300 kérvényezőnek elegendő” – részletezte.
A kéréseket egy helyi bizottság vizsgálja át, és addig nem fogadja el, amíg nincsen rendben minden dokumentum. A bizottság tagjai szerint a legtöbb gond a telekkönyvi kivonatokkal van, ugyanis a kérvényezőknek ezzel kell igazolniuk, hogy a saját telkükön és ingatlanukon kívánják felszereltetni a berendezéseket. A kivonatok sokszor hiányosak, a telekkönyvi számok mellett nem szerepelnek rajtuk a házszámok, így az igénylések felét vissza kell küldeni kijavíttatni. Az illetékesek szerint sokkal kevesebb bonyodalommal jár, ha még helyben javítják ki a hibákat, és kilincselnek többször a hivatalokban, mintsem a fővárosi elbíráló bizottság utasítsa el a kérvényeket egy-két apró elírás miatt. Culda elmondása szerint a kész iratcsomókat minden péntek délután katonai postával küldik a fővárosba, ahol újra ellenőrzik. Egyelőre arról ők sem kaptak tájékoztatást, mikor hirdetnek eredményeket, ugyanis a program addig tart, amíg fel nem használják a kiutalt összeget, azaz amíg le nem adják a 300 igénylést. Szatmár megyében egyébként már olyan cégek is működnek, amelyek a kérvényezőknek segítenek az iratcsomó összeállításában, és fel is szerelik a rendszert.
A háromszéki K. Zsolt a Krónikának elmondta, a 130 négyzetméter lakófelületű magánházába szereltetne be napelemes rendszert. A szakcéggel végeztetett előzetes számítások szerint egy olcsóbb rendszer hozzávetőleg 8 ezer lejbe kerül, tehát a kormány által adott 6 ezer lejes támogatást 2 ezer lejjel kell felpótolnia. Ezzel a napelemes rendszerrel a meleg vizet lehet a házban biztosítani. Persze vannak hatékonyabb berendezések, amelyekkel már a téli hónapokban a fűtés egy részét is meg lehetne oldani, de azok legkevesebb 15 ezer lejbe kerülnek, tehát jóval nagyobb lenne az önrész. A háztulajdonos szerint az olcsóbb változat is vonzó, hiszen környezetkímélő módon ingyen hozzájut a meleg vízhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Profitál Románia az Ukrajnában zajló háborúból: az ország csatornái és kikötői jelentős bevételre tettek szert az azokat használó ukrán tranzitforgalom nyomán.
Látogatottsági adatok