2009. szeptember 04., 08:472009. szeptember 04., 08:47
Ingatlantőzsdét szeretne létrehozni Kolozsváron László Attila alpolgármester. Az ötletgazda Juhász Jácintot, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettesét kérte fel, hogy hozzon létre egy munkacsoportot, mely kidolgozza az intézmény megvalósításának tervezetét. „Itt az ideje, hogy szabályozzuk az ingatlanpiacot. Mindenkinek az az érdeke, hogy kiszámíthatóbb és áttekinthetőbb legyen a piac” – nyilatkozta a városatya.
László Attila véleménye szerint az ingatlantőzsde létrehozása mindenkinek érdeke, pozitívan befolyásolná a városfejlesztést és az adópolitikát. Az önkormányzat átláthatóbb módon juthatna hozzá az őt érdeklő telkekhez, ugyanakkor reálisabban tudná megállapítani az ingatlanadó értékét, amiből a polgároknak származna hasznuk. „A telkek és lakások után fizetendő adó az ingatlan értékének 0,1 százaléka. Jelenleg azonban nincs objektív viszonyítási alap az ingatlanárakhoz. Az utóbbi években az adók folyamatosan emelkedtek, ez azonban nem törvényszerű. Ha nő a piac, akkor lehet adót emelni, ha azonban nem, akkor akár csökkenteni is lehet az adót” – mondta az alpolgármester, aki a piaci szereplők társulásaként képzeli el az ingatlantőzsdét.
„Ez egy egyedi kezdeményezés, innovatív gondolat” – nyilatkozta Juhász Jácint, akinek nincs tudomása róla, hogy bárhol a világon létezne hasonló intézmény. Elmondása szerint az ingatlantőzsde olyan központi és nyilvános adatbázis lenne, mely a kincses városi és Kolozsvár környéki ingatlankereskedelemre vonatkozó információkat tartalmazná. Az adatbázisban nemcsak az eladásra kínált ingatlanok – lakások, telkek – árai és azok jellemző adatai szerepelnének, hanem a város különböző övezeteire vonatkozó városrendezési tervek is. Ily módon a potenciális vásárló képet alkothat arról, milyen irányba fog fejlődni az a környék, ahova költözni szeretne.
A László Attila által elképzelt intézmény nem tőzsde a szó szoros értelmében. „A tőzsdén homogén árukkal kereskednek, két egyforma ingatlan pedig nincs. Ha műszaki paramétereiben tökéletesen egyforma is két lakás, az észak vagy déli fekvés, a csendes vagy zajos szomszéd már különbözővé teszi őket. Az ingatlantőzsdén ezért nem lehetnek egységes árak. A rendszer úgy működne, hogy minden egyes ingatlanközvetítő betölti az ajánlatait az adatbázisba. Ha két ajánlat megfelelően közeli, akkor a két bróker leül tárgyalni” – magyarázta az egyetemi adjunktus. Juhász Jácint szerint indokolt az ingatlantőzsde létrehozása Kolozsváron, mivel a piac jelenleg átláthatatlan: egyesek túl olcsón adják el az ingatlanjukat, mások indokolatlanul drágán vásárolnak, vannak közvetítők, akik az eladók, és olyanok is, akik inkább a vásárlók érdekeit tartják szem előtt.
A dékánhelyettes elképzelése szerint az ingatlantőzsde részvénytársaságként működne, melynek társtulajdonosai az önkormányzat és az ingatlanközvetítő ügynökségek volnának. Az intézmény lelke egy komplex informatikai rendszer volna, de rendelkezne székhellyel és alkalmazottakkal is, utóbbiak a rendszer működését felügyelnék. Az ingatlantőzsde kezelési díjat számítana fel a nyújtott szolgáltatások fejében, ami lehetővé tenné, hogy önfenntartó legyen.
Juhász Jácint bízik benne, hogy az ingatlanközvetítők vevők lennének az ötletre, hiszen az ingatlantőzsde megkönnyítené a munkájukat, átláthatóvá tenné a piacot. „Az egyedüliek, akiknek ez nem lenne jó, azok a spekulánsok, az ő kenyerüket venné el. A hazai ingatlanpiacon a nagy hasznot nem a befektetők, a kivitelezők vagy a vásárlók fölözik le, hanem a spekulánsok, akik kihasználják a piaci opportunitásokat” – véli az egyetemi adjunktus.
Azt követően, hogy elképzelte a rendszert és azonosította a megoldandó problémákat, Juhász Jácint jelenleg egy munkacsoportot szervez, melyben jogászok és városrendezési szakemberek is lesznek. „A következő lépés a jogi kérdések tisztázása, hogy a validitása megkérdőjelezhetetlen legyen” – mondta Juhász Jácint.
Profitál Románia az Ukrajnában zajló háborúból: az ország csatornái és kikötői jelentős bevételre tettek szert az azokat használó ukrán tranzitforgalom nyomán.