2011. január 21., 10:212011. január 21., 10:21
A folyamatosan emelkedő földgázárak, valamint a fakitermelés szigorítása egyre indokoltabbá teszi a zöld energia felhasználását. Matuz István (képünkön) Szatmárnémetiben élő mérnök véleménye szerint mivel a környezetvédelmi minisztérium támogatja a beruházást, most a legérdemesebb hőszivattyúba fektetni. Szatmárnémetiben eddig öt gyülekezet jelezte, hőszivattyúval kívánja fűteni templomait, a megyében pedig 10 ilyen rendszer működik már magánlakásokban. Egy 200 négyzetméter nagyságú templom fűtéséhez két darab, 20 kilowatt teljesítményű hőszivattyú szükséges, ami 8 ezer euróba kerül.
A hőszivattyúk energiaforrásuk alapján három gazdaságossági osztályba sorolhatók. Azok, amelyek levegőből nyernek meleget, 4, amelyek a föld melegét hasznosítják, 4,4, és azok, amelyek talajvízből vonnak el hőt, akár 5 kilowatt fűtési energiát is képesek termelni úgy, hogy működésükhöz mindössze 1 kilowattnyi energiát használnak óránként. „Olyan ismerősöm is van, aki két éve használja a szerkezetet lakása fűtésére, és a leghidegebb téli hónapokban is csak 240 lejes villanyszámlát fizetett” – meséli Matuz. Ahhoz, hogy vizet használó hőszivattyút működtessünk, kútnak vagy pataknak kell lennie a házunk közelében. A kutakban átlagosan 10 Celsius-fokos vizet találunk, amely 12 méter mélységben állandó hőmérsékletűnek nevezhető. A szerkezet a 10-12 fokos víz felhasználásával 55 fokos meleget képes előállítani, a legkorszerűbbek pedig 60 foknál is többet termelnek.
A szerkezet működési elve a mélyhűtő elvén alapszik, a hőszivattyú is hűtőgázzal működik. „Ez a gáz nem freon, de hasonló tulajdonságai vannak. A freon nem környezetbarát, ezért helyette R 407-es gázt használnak” – mondta a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó mérnök. Ez alacsony hőfokon, már 1-2 Celsius-fokon elpárolog, ami azért előnyős, mert a talajból kinyert 10 fokos vizet rávezetik az R 407-tel teli csőre, amely azonnal elpárolog.
A gáz párolgásakor hőt szív el a talajvíztől. „Ezt a mindennapi életben is érzékeljük, amikor véletlenül megengedjük a PB-gázpalack csapját, a kiszabaduló, párolgó metángáz hőt von el a környezeti levegőből és megdermed. Kezünkkel is érezhetjük a hűvösét” – magyarázza Matuz. A csőben felszabadult gázpárát egy kompresszor sűríti, felmelegítve így. A szakember a folyamatot biciklipumpával érzékelteti, hiszen amikor azt használjuk, és megfogjuk a kimeneti cső torkolatát, érezhetjük a sűrített levegő melegét. A hőszivattyú sűrítőberendezése is ugyanezen az elven működik, csak nagyobb hatékonysággal. A gépnek arra az oldalára, amelyen a nagyon megnőtt hőmérsékletű gáz kering, rászerelik a fűtéscsövet, és a gáz a hőjét átadja annak a rendszernek, amely a lakás fűtőcsöveiben keringeti a meleg vizet.
A folyamat egy légmentesen zárt tartályban történik, így nincsen fölösleges hőveszteség. A felmelegített vizet aztán használhatjuk a lakás fűtésére, valamint mosdásra, mosásra. A besűrített gáz ezt követően egy úgynevezett expanziós szelepen megy át, ezzel kitágul, lehűl, és a körforgás újrakezdődik. A folyamat megfordítható, ezért nyáron a rendszert hűtésre lehet használni.
Matuz tapasztalatai szerint a hőszivattyús rendszer padlóba vagy falba építhető hőcserélőkkel társítva a legideálisabb. Egy 200 négyzetméteres, kétszintes, megfelelően szigetelt lakás fűtéséhez 15 kilowatt energia szükséges. Egy 15 kilowattos hőszivattyú körülbelül 5 ezer euróba kerül, működtetése pedig mintegy 30 százalékkal olcsóbb, mint a hagyományos fűtésrendszereké. „A mai árak mellett beszélhetünk 30 százalékos megtakarításról, ám a rohamosan emelkedő gázárak egyre inkább a hőszivattyú irányába billentik a mérleg nyelvét” – véli Matuz.
A már említett víz-víz hőszivattyú mellett létezik föld-víz, azaz geotermális változat is. Ez a föld természetes melegét használja. Működtetéséhez a padlófűtéshez hasonló módon rézcsövet kell a földbe fektetnünk, és a falának legalább 30 milliméter vastagnak kell lennie. A megfelelő hatékonysági fok elnyeréséhez a fűteni kívánt felület legalább háromszorosát kell becsöveznünk. Ez leginkább kertes házaknál alkalmazható, hiszen a 200 négyzetméteres felület fűtéséhez 600 négyzetméteres telekre van szükségünk.
Matuz szerint amennyiben nincsen helyünk vízszintesen, függőlegesen kell dolgoznunk. Lefúrhatunk a földbe, ám akkor sokkal mélyebbe kell hatolnunk a talajba, és nem elég csak a felszínen leásni a csöveket. Ennek értelmében több, 100 méter mélységű lukat kell fúrnunk, és ezekbe engedjük le a csöveket. A számítások szerint ezzel a módszerrel méterenként 50 kilowattnyi energiát nyerhetünk a földből. Ez azt jelenti, hogy az általunk kívánt 15 kilowattnyi energiát 3 darab 100 méter mély üregből vonhatjuk ki az ott keringetett fagyálló folyadék hőcseréjével.
A legújabb fejlesztésű hőszivattyúk hatásfoka kicsivel alacsonyabb az említettekénél, ám sem fúrás, sem víz nem kell hozzá, és elvileg bárhol felszerelhető, még a tömbházlakásokban is. Ez a levegő-víz hőszivattyú, továbbfejlesztett változata pedig a levegő-levegő berendezés. A működési el mindegyik berendezésnél ugyanaz, csak az energiaforrás változik, illetve a levegő-levegő szivattyú nem vizet keringet, hanem meleg levegővel fűt.
„Egyelőre a közvélemény még nagyon kétkedve fogadja ezt a módszert. Különösen a levegőből nyert fűtési energia hihetetlen a többség számára, és sokszor holdkórosként néznek rám, amikor erről mesélek” – mosolyodott el Matuz, aki szerint idővel megbarátkoznak az emberek ezzel a technikai vívmánnyal is, hiszen nyugatabbra egyre gyakoribbak. A levegős hőszivattyú akár mínusz 20 fokos környezeti levegőből is képes hasznos hőt elvonni.
„Beszívja a mínusz 20 fokos levegőt, és mínusz 25 fokon küldi ki. Közben nyert tőle 5 fokot, és ezt az energiát fűtésre használja. Ez azért lehetséges, mert olyan folyadékon engedjük át, amely már ilyen alacsony hőmérsékleten is képes elpárologni, és összesűrűsödve hőt termelni. Még a mínusz 20 fokban is rengeteg energia van, amelyet ésszerűen ki lehet használni” – magyarázta interjúalanyunk.
A hőszivattyúk legnagyobb előnye, hogy villanyáramon kívül semmi más energiát nem fogyasztanak, a levegőszűrők évente egyszer történő cseréjén kívül nem igényelnek különösebb karbantartást, és felügyelet nélkül üzemelnek. Negyedannyi áramot fogyasztunk velük, mintha villanyárammal fűtenénk, és áramszünet esetén leáll, aztán magától újraindul, nincsen robbanás- és szivárgásveszély, mint a gázkazánok esetében.
Beszereléséhez nem kell különféle engedély a tűzoltóságtól és a gázszolgáltatótól, és különösebb terveket sem kell készíttetni hozzá. Mindezen előnyök ellenére Szatmár megyében a Zöld Ház program 323 igényléséből mindössze 13 vonatkozott hőszivattyúra, mely esetében a támogatás maximális összege 8 ezer lej.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Profitál Románia az Ukrajnában zajló háborúból: az ország csatornái és kikötői jelentős bevételre tettek szert az azokat használó ukrán tranzitforgalom nyomán.
Látogatottsági adatok