Fotó: MTI/Baranyi Ildikó
A bukaresti kormánykoalíció úgy döntött, mégsem emeli a parlamenti képviselők és szenátorok fizetését a helyi választottak és önkormányzati alkalmazottak bérével egyetemben – erősítették meg politikai források.
2022. szeptember 27., 08:422022. szeptember 27., 08:42
A Digi 24 hírtelevízió úgy tudja, a vonatkozó módosító indítványt már be is terjesztették a képviselőház elé, így hamarosan megvitatják a szakbizottságok, majd döntőházként szavaz róla a plénum is.
Mint ismeretes, a szenátus első megkeresett házként már a múlt héten megszavazta a jogszabályjavaslatot, ám a felsőház által elfogadott szövegtervezet a honatyák számára is előírja a béremelést. Ez utóbbi előírást akarják most törölni az alsóházban, miután
A korrigált verzió szerint csupán a helyi és megyei választottak, illetve önkormányzati alkalmazottak fizetése nőne, az érvelés szerint ezzel régi méltánytalanságokat számolnának fel.
A benyújtott módosító indítvány szerint például Bukarest főpolgármestere a jelenleginél bruttó 2200 lejjel keresne többet. A nagy megyei jogú városok elöljárói bruttó 1650 lejjel kapnának többet, amivel bruttó fizetésük elérné akár a 17 250 lejt is. Községi szinten a polgármesterek havi bruttó fizetése 11 500 lejre (+1000 lej) nőne.
Ha a tervezet a beterjesztett formában megy át, akkor fizetésemelésben részesülnek az önkormányzati alkalmazottak is, akiknek a havi juttatása az alpolgármester, illetve a megyei közgyűlés alelnökének fizetése függvényében van meghatározva.
A Digi 24 információi szerint a vonatkozó módosító indítványt a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzet Liberális Párt (PNL) képviselői terjesztették be, és hétfő este az RMDSZ is közleményben szögezte le, hogy a szövetség kizárólag az önkormányzati alkalmazottak fizetéseinek igazítását támogatja. Azt írták, az RMDSZ képviselőházi frakciója hétfő délutáni gyűlésén megerősítette azt az álláspontot, miszerint
Emlékeztettek, az egységes bértörvény előírja, hogy az önkormányzatokban dolgozók fizetése az alpolgármester vagy a megyei tanács alelnökének a fizetésének függvényében alakul, amelyet évente a minimálbér értékéhez kell igazítani a törvény értelmében. „Azonban a jogszabályt az elmúlt négy évben nem alkalmazták megfelelően minden területen, ennek következtében jelentős bérkülönbségek alakultak ki. A helyi közigazgatásban sem történt fizetésemelés az elmúlt négy évben, amely méltánytalan helyzeteket és különbségeket idéz elő az állami szférában” – érveltek az emelések mellett.
„A megélhetési költségek válsága, a megugrott infláció és a kirívó energiaárak miatt természetes, hogy a lakosság jelentős része megdöbbenéssel fogadja a fizetésemelésre vonatkozó javaslatot. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy kistelepülések önkormányzatainak működése kerül veszélybe azáltal, hogy nem tartjuk be az egységes bértörvény előírásait.
– idézte a közlemény Csoma Botondot, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét.
Elsősorban az önkormányzati alkalmazottak bérének emelésére van szükség – vélekedett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A kolozsvári politikus nyomatékosította, ez a béremelés nem veszélyeztet egy jövőbeni nyugdíj-, illetve minimálbéremelést, amelyről a jövő évi költségvetés összeállítása során egyeztet a kormánykoalíció. „A méltányosságra kell törekednünk. A törvényes keretet úgy kell alakítani, hogy az valós megoldásokat adjon az emberek problémáira. Ezt tesszük a bérekkel, és ezt szorgalmazzuk a nyugdíjak esetében is” – mutatott rá Csoma Botond.
Sebastian Burduja kutatásért és digitalizálásért felelős miniszter csütörtökön kijelentette, hogy nem támogatja a közjogi méltóságok béremelését előíró törvénytervezetet.
Alaptörvénybe ütközőnek ítélte a bukaresti alkotmánybíróság a közalkalmazotti bérek emeléséről szóló törvényeket – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek a taláros testület illetékesei.
2025 januárjában tíz uniós tagországban 1000 euró alatt volt az országos minimálbér – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön kiadott közleményében üdvözölte Donald Trump amerikai elnök bejelentését a kölcsönös vámok felfüggesztéséről, és azt mondta: ez fontos lépés a globális gazdaság stabilizálása felé.
Romániában 250 ezer üresen álló lakást tartanak nyilván a statisztikák. A lakástulajdonosok vagy nem tartózkodnak az országban, vagy hétvégi házakról, nyaralókról van szó, amelyek az év legnagyobb részében lakatlanok.
Új gyárat nyit Romániában egy német vállalat – jelentette be Marcel Ciolacu a kabinet szerdai ülésének elején. A kormányfő szerint az üzemben utasszállító repülőgépekhez fognak alkatrészeket gyártani.
A bukaresti kormány által az idei év első három hónapjában felvett hitelek összege 94 milliárd lej volt, ami 16,2 milliárd lejjel haladja meg a 2024 első három hónapjában regisztrált szintet – számolta ki a Profit.ro gazdasági szakportál.
A tavalyi negyedik negyedévben 2023 utolsó három hónapjához mérten a lakásárak 4,9 százalékkal, a bérleti díjak 3,2 százalékkal emelkedtek az Európai Unióban – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Az oktatási minisztérium szerdán bejelentette, hogy idén is folytatódik az Euro200 elnevezésű számítógép-vásárlási program.
A politikusoknak a romániai fejlődésüknek kedvező feltételeket kell teremteniük külföldi befektetők számára – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan ügyvivő államfő.
Az idei év első két hónapjában 5,62 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 35,1 százalékkal nagyobb, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Terv szerint halad Románia OECD-csatlakozásának folyamata, mivel a 25-ből már 13 bizottságban lezárta a tárgyalásokat, legutóbb a vállalatirányítási bizottságban – számolt be szerdán a Facebook-oldalán Marcel Ciolacu kormányfő.
szóljon hozzá!