Fotó: Gov.ro
Ötven intézkedést magába foglaló sürgősségi rendelettel készül csökkenteni a kormány a költségvetési kiadásokat – jelentette be a pénzügyminiszterrel tartott szerdai találkozója utáni sajtótájékoztatóján a miniszterelnök.
2023. augusztus 02., 13:372023. augusztus 02., 13:37
2023. augusztus 02., 14:202023. augusztus 02., 14:20
Marcel Ciolacu elmondta, hogy a koalícióban egyeztetett intézkedéscsomag a hazai közszféra „első valós reformját” jelenti.
Több mint 50 fajta bérpótlék van. Hihetetlen, hova jutott ez a jelenség” – idézte a kormányfőt az Agerpres hírügynökség.
Ciolacu szerint az intézkedéscsomag célja a makrogazdasági egyensúly megteremtése annak érdekében, hogy Románia növekedési kilátásai stabilak maradjanak. Alapelve pedig az, hogy a költségvetési kiadások lefaragásával párhuzamosan növelni kell az állam bevételeit is.
„Nagyon bízom a közszféra reformjában, amit készen állok felvállalni. Ez már régóta esedékes. (…) Társadalmi méltányosságra van szükség. Nem lehet, hogy az államfőnél magasabb jövedelmű személyek üdülési csekket kapjon. Meg kell értenünk, hogy a munka adóterhei sem maradhatnak a jelenlegi szinten. (…) Jelenleg jelentős az eltérés a munka és a tőke megadóztatásában” – részletezte. Ciolacu közölte, hogy jövő szerdán ismét találkozik a pénzügyminiszterrel és csapatával, akikkel a költségvetés bevételeinek növelését célzó sürgősségi rendelet tervezetét és az idei első költségvetés-kiigazítást vitatják meg.
Az állami kiadások lehető legnagyobb mértékű csökkentéséről fogadott el egy átfogó tervet a kormánykoalíció – jelentette be hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A sajtótájékoztatón jelen volt Marcel Boloş pénzügyminiszter, ő ismertette a költéségvetési kiadások lefaragását célzó intézkedéscsomagot. A tárcavezető közlése szerint
Emellett megszüntetik a jelenleg nyilvántartott 204 000 betöltetlen közalkalmazotti állások egy részét, ami a vezetői állások számának csökkenéséhez is vezet a közszférában. Boloş elmagyarázta: a továbbiakban csak azok a közintézményeken belüli szakosztályok tarthatók fenn, amelyek vezetőjének legalább 10 beosztottja van; ugyanígy csak azok az intézményen belüli igazgatóságok tarthatók fenn, amelyek vezetőjének legalább 20 beosztottja van, egy főigazgatóság működtetéséhez pedig legalább 40 beosztottra lesz szükség. Ennek megfelelően az irodavezetői állások megszűnnek.
További intézkedés, hogy a jelenlegi 12 százalékról 8 százalékra mérsékelik a vezetői állások törvényben rögzített arányát a közintézményekben,
Boloş elmondta, hogy a bérpótlékok a közszférában többé halmozottan nem haladhatják az alapbért. A szabadságpénzt eltörlik, és csak a bruttó 10.000 lejnél kisebb fizetésű közalkalmazottak részesülnek üdülési csekkben. A tárcavezető emlékeztetett, hogy az utóbbi értékjegyek évi 1,8 milliárd lejjel terhelik meg a költségvetést.
„Nem normális, hogy egy 30.000 lejes jövedelmű közhivatalnok étkezési támogatást is kapjon” – jegyezte meg Boloş. A pénzügyminiszter további intézkedésként említette a mobiltelefon-költségek korlátozását: egy készülék beszerzésére fordítható összeg felső határa 500 lej, a havi előfizetési díjé 50 lej lesz a közintézményekben.
Ahelyett, hogy az adók növelésével próbálná a kormány befoltozni a költségvetésen tátongó lukat, a rengeteg pénzt elnyelő közszférában kellene rendet tennie – figyelmeztetnek a romániai vállalkozók.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
1 hozzászólás