Fotó: 123RF
Ahelyett, hogy az adók növelésével próbálná a kormány befoltozni a költségvetésen tátongó lukat, a rengeteg pénzt elnyelő közszférában kellene rendet tennie – figyelmeztetnek a romániai vállalkozók.
2023. július 31., 21:032023. július 31., 21:03
A több mint 300 üzletembert tömörítő Romanian Business Leaders nevű szervezet közleményben bírálta a kormányt, miután Marcel Ciolacu miniszterelnök a szervezet májusban megtartott közgyűlésén még azt ígérte, hogy nem nyúlnak hozzá az adórendszerhez, ám mostanra teljesen megváltozott az álláspontja.
A szervezet felrója, hogy három hét alatt több mint húsz, a versenyszférát érintő adóügyi módosítás merült fel, miközben csupán két olyan, amely a közszférát érintené, holott
Álláspontjukat meg is indokolták. Eszerint a közalkalmazotti bérekre kifizetett közpéntek aránya az állami költségvetésen belül továbbra is a legmagasabb Európában. 2021-ben a költségvetési bevételek 33,8 százalékát költötték fizetésekre, szemben a 22,4% százalékos európai átlaggal;
Emellett
ülőpótlék, kockázati bónusz, titoktartási pótlék, neuropszichikai terhelési bónusz, káros munkakörülmények miatti pótlék (a régi számítógépes pótlék), európai projektekért járó pótlék, a munka összetettségéért járó pótlék, az orvosi tudományos címért járó pótlék csak néhány a több mint 50 pótlék közül.
Eközben állami alkalmazottak ezrei halmoznak fel olykor kolosszális jövedelmeket abból, hogy állami vállalatok, kórházak, oktatási intézmények és különböző állami intézmények igazgatótanácsaiban töltenek be tisztséget.
Az üzletemberek azt is felróják, hogy 500 állami vállalat több mint 2 milliárd lejes nettó veszteségről számol be, több mint 4 milliárd lejes adóssággal az állami költségvetés felé (a Költségvetési Tanács 2021-es adatai szerint), anélkül, hogy az átszervezésüket terveznék.
Ezzel összefüggésben a kormány most hozta létre az Állami Cégek Teljesítményét Ellenőrző és Értékelő Ügynökséget (AMEPIP), ahol természetesen szintén közalkalmazottak dolgoznak, akik
Ráadásul az ügynökség a 100 alkalmazottal rendelkező állami vállalatok bevételeinek 0,1 százalékát fogja beszedni, azzal a céllal, hogy hatékonyabbá tegye őket, megduplázva az igazgatótanácsok szerepét.
„Azt szeretnénk, ha a kormányzat arra összpontosítana, hogy hatékonyabbá tegye az állami költségvetés finanszírozására fordított pénzt. Megértjük, hogy az adórendszert át kell alakítani, de előzetes hatástanulmányokat szeretnénk látni a javasolt változtatásokról, és időt szeretnénk azok kielemzésére. Szeretnénk, ha időben konzultálnának velünk, és nem akarjuk, hogy egymásnak ellentmondó hírek cunamija érjen bennünket. Ma úgy tűnik, Románia költségvetési politikája a következő: aki a leghangosabban kiabál, az megússza. Erős a hangunk, nagyon hangosan kiabálhatunk, de nem így kell felépíteni egy adórendszert” – mondta Marius Stefan, az RBL elnöke.
Az állami költségvetés kiegyensúlyozott konszolidációjában állapodott meg hétfőn a kormánykoalíció – közölte Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Facebookon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!