A környezetvédelmi előírások bevezetése a kis- és a nagygazdaságokat egyaránt érinti
Fotó: Pinti Attila
Románia azzal a kéréssel fordult az Európai Bizottsághoz (EB), hogy 2024-ben is tekintsen el a GAEC 7 és a GAEC 8 környezetvédelmi normák alkalmazásától. Az Euroactiv portál úgy tudja, hogy a brüsszeli testületre nehezedő tagállami nyomás ellenére sem fog az EB eleget tenni a kérésnek.
2023. szeptember 07., 21:392023. szeptember 07., 21:39
2023. szeptember 08., 09:322023. szeptember 08., 09:32
A bukaresti szakminisztériumi kérés arra vonatkozik, hogy az Európai Bizottság a 2024-es pályázati évre is hosszabbítsa meg a mezőgazdasági üzemekben a parlagoltatás és a vetésforgó kötelező százalékos arányára vonatkozó mentességeket. A 12 nyelven elérhető, az Európai Unió intézményeihez közel álló Euractiv internetes portál azonban úgy tudja, hogy az EB nem fog eleget tenni a román kérésnek a testületre nehezedő tagállami nyomás növekedése ellenére sem.
Románia vezetésével a közelmúltban egy tagállami koalíció kampányt indított annak érdekében, hogy ez 2024-ben is folytatódjon.
A falugadasz.ro internetes oldal tájékoztatója szerint az ökológiai intézkedések lazításának célja az volt, hogy maximálják a gabonatermesztési kapacitást az EU-ban, az ukrajnai orosz invázió utáni gabonahiány miatti félelmekre. Ez azt jelentené, hogy a vetésforgó és a parlagoltatás, a biodiverzitás érdekében elkülönített mezőgazdasági területek kötelező érvényesítése alóli ideiglenes mentességeket jövő évre is meghosszabbítják. A rugalmasabb szabályokra vonatkozó kérés a 2023-as és 2024-es őszi-téli időszakban az állandó legelőhasználatra és a növénytermesztéshez szükséges talajelőkészítésre is vonatkozik.
Az EU-biztos szerint megváltoztak a körülmények
Az EU mezőgazdasági biztosa szerint kicsi a valószínűságe annak, hogy ezeket a kéréseket elfogadják. Janusz Wojciechowski azt is megemlítette, hogy a korábbi eltérések „kivételes helyzetben” születtek, de az EU végrehajtó szervének nincs joga újabb határozatot hozni ezzel kapcsolatban: a mentességek meghosszabbításáról szóló döntés egész jogalkotási eljárást igényel – magyarázta.
A mezőgazdasági biztos rámutatott, hogy az akkori döntés más kontextusban született, ahol a két nagy mezőgazdasági ország (Ukrajna és Oroszország) kulcsfontosságú élelmiszertermékeinek exportja zuhant, és a szélsőséges időjárási viszonyok miatt az EU gabonatermelését alacsonyabbnak gondolták.
– mutatott rá Janusz Wojciechowski, aki szerint az EU-nak talán nem kellene növelnie a megművelt területeit, mert gabonafelesleg van.
A kérdés vonatkozásában nagy a tanácstalanság. Az Euractiv megszólaltatott egy másik EB-tagot, aki nem volt ennyire határozott, állítása szerint az EU végrehajtó testülete még fontolgatja, hogy meghozza-e a döntést. Az illetékes kijelentette, hogy az EB „kora ősszel”, tehát a következő hetekben kíván ezzel foglalkozni. Így a döntés a téli és tavaszi vetések előtt megszületik – magyarázta.
A döntés a termelési becsléseken alapul, ezzel kapcsolatban azonban megjegyezte, hogy az EU végrehajtó hatóságának még mindig nincs elegendő információja egyes tagállamoktól a döntés meghozatalához. Ugyanis 10 tagállam még nem adott tájékoztatást a termelésről és a készletekről, noha jogilag kötelesek havonta adatokat szolgáltatni az alapvető élelmiszer- és takarmánykészletekről.
Az elutasító döntésnek a környezetvédők örülnének
Ha Brüsszel hivatalosan is megerősíti a mentességek meghosszabbításának mellőzéséről szóló döntést, ezt üdvözölni fogják azok a környezetvédelmi civil csoportok, akik többször is figyelmeztettek arra, hogy az éghajlati válsággal összefüggésben az EU nem engedheti meg magának, hogy feláldozza a környezetet az élelmiszerbiztonság oltárán.
Egy, a kérésre adandó pozitív brüsszeli döntés valószínűleg nem fog tetszeni az EU COPA–COGECA gazdálkodói szövetségének, amely a mentességek meghosszabbítását kérte az éghajlati viszonyok következő termőévre gyakorolt hatása miatt, írja a közép-erdélyi falugazdászokat foglalkoztató Pro Agricultura egyesület honlapja, a falugazdasz.ro.
Idén csak próbálgatták, de 2024-től „élesben” megy a területalapú támogatások fejében megkövetelt környezetvédelmi előírások betartása. A Krónika által megszólaltatott mezőgazdasági szakember szerint a 27 tagországra egységes zubbonyt húztak.
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
szóljon hozzá!