A környezetvédelmi előírások bevezetése a kis- és a nagygazdaságokat egyaránt érinti
Fotó: Pinti Attila
Románia azzal a kéréssel fordult az Európai Bizottsághoz (EB), hogy 2024-ben is tekintsen el a GAEC 7 és a GAEC 8 környezetvédelmi normák alkalmazásától. Az Euroactiv portál úgy tudja, hogy a brüsszeli testületre nehezedő tagállami nyomás ellenére sem fog az EB eleget tenni a kérésnek.
2023. szeptember 07., 21:392023. szeptember 07., 21:39
2023. szeptember 08., 09:322023. szeptember 08., 09:32
A bukaresti szakminisztériumi kérés arra vonatkozik, hogy az Európai Bizottság a 2024-es pályázati évre is hosszabbítsa meg a mezőgazdasági üzemekben a parlagoltatás és a vetésforgó kötelező százalékos arányára vonatkozó mentességeket. A 12 nyelven elérhető, az Európai Unió intézményeihez közel álló Euractiv internetes portál azonban úgy tudja, hogy az EB nem fog eleget tenni a román kérésnek a testületre nehezedő tagállami nyomás növekedése ellenére sem.
Románia vezetésével a közelmúltban egy tagállami koalíció kampányt indított annak érdekében, hogy ez 2024-ben is folytatódjon.
A falugadasz.ro internetes oldal tájékoztatója szerint az ökológiai intézkedések lazításának célja az volt, hogy maximálják a gabonatermesztési kapacitást az EU-ban, az ukrajnai orosz invázió utáni gabonahiány miatti félelmekre. Ez azt jelentené, hogy a vetésforgó és a parlagoltatás, a biodiverzitás érdekében elkülönített mezőgazdasági területek kötelező érvényesítése alóli ideiglenes mentességeket jövő évre is meghosszabbítják. A rugalmasabb szabályokra vonatkozó kérés a 2023-as és 2024-es őszi-téli időszakban az állandó legelőhasználatra és a növénytermesztéshez szükséges talajelőkészítésre is vonatkozik.
Az EU-biztos szerint megváltoztak a körülmények
Az EU mezőgazdasági biztosa szerint kicsi a valószínűságe annak, hogy ezeket a kéréseket elfogadják. Janusz Wojciechowski azt is megemlítette, hogy a korábbi eltérések „kivételes helyzetben” születtek, de az EU végrehajtó szervének nincs joga újabb határozatot hozni ezzel kapcsolatban: a mentességek meghosszabbításáról szóló döntés egész jogalkotási eljárást igényel – magyarázta.
A mezőgazdasági biztos rámutatott, hogy az akkori döntés más kontextusban született, ahol a két nagy mezőgazdasági ország (Ukrajna és Oroszország) kulcsfontosságú élelmiszertermékeinek exportja zuhant, és a szélsőséges időjárási viszonyok miatt az EU gabonatermelését alacsonyabbnak gondolták.
– mutatott rá Janusz Wojciechowski, aki szerint az EU-nak talán nem kellene növelnie a megművelt területeit, mert gabonafelesleg van.
A kérdés vonatkozásában nagy a tanácstalanság. Az Euractiv megszólaltatott egy másik EB-tagot, aki nem volt ennyire határozott, állítása szerint az EU végrehajtó testülete még fontolgatja, hogy meghozza-e a döntést. Az illetékes kijelentette, hogy az EB „kora ősszel”, tehát a következő hetekben kíván ezzel foglalkozni. Így a döntés a téli és tavaszi vetések előtt megszületik – magyarázta.
A döntés a termelési becsléseken alapul, ezzel kapcsolatban azonban megjegyezte, hogy az EU végrehajtó hatóságának még mindig nincs elegendő információja egyes tagállamoktól a döntés meghozatalához. Ugyanis 10 tagállam még nem adott tájékoztatást a termelésről és a készletekről, noha jogilag kötelesek havonta adatokat szolgáltatni az alapvető élelmiszer- és takarmánykészletekről.
Az elutasító döntésnek a környezetvédők örülnének
Ha Brüsszel hivatalosan is megerősíti a mentességek meghosszabbításának mellőzéséről szóló döntést, ezt üdvözölni fogják azok a környezetvédelmi civil csoportok, akik többször is figyelmeztettek arra, hogy az éghajlati válsággal összefüggésben az EU nem engedheti meg magának, hogy feláldozza a környezetet az élelmiszerbiztonság oltárán.
Egy, a kérésre adandó pozitív brüsszeli döntés valószínűleg nem fog tetszeni az EU COPA–COGECA gazdálkodói szövetségének, amely a mentességek meghosszabbítását kérte az éghajlati viszonyok következő termőévre gyakorolt hatása miatt, írja a közép-erdélyi falugazdászokat foglalkoztató Pro Agricultura egyesület honlapja, a falugazdasz.ro.
Idén csak próbálgatták, de 2024-től „élesben” megy a területalapú támogatások fejében megkövetelt környezetvédelmi előírások betartása. A Krónika által megszólaltatott mezőgazdasági szakember szerint a 27 tagországra egységes zubbonyt húztak.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!