Nagy a tét. Súlyos következményekkel járhat, ha a leendő kormány nem hozza meg mielőbb a deficitcsökkentő intézkedéseket
Fotó: Pixabay.com
Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési deficit csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár, aki az uniós tagállamok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) pénteki luxemburgi ülésén Romániát képviselte.
2025. június 21., 12:012025. június 21., 12:01
Az Ecofin a pénteki ülésen – ahogy az várható volt – megállapította, hogy Románia az ajánlások ellenére nem hozott hatékony intézkedéseket a költségvetési deficit csökkentésére, ezért Bukarest újabb intézkedésekre számíthat, ha nem tesz gyors lépéseket az államháztartás egyensúlyának helyreállítására.
Az államtitkár péntek este a Digi24 televíziónak nyilatkozva elmondta,
Alin Andrieș rámutatott, mivel az ország nem tett lépéseket a bevételek növelésére, idén és jövőre még inkább mérsékelnie kell kiadásainak növekedési ütemét.
Alin Andrieș pénzügyi államtitkár fogja képviselni Romániát az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) pénteki ülésén.
Az Európai Bizottság legújabb ajánlása szerint a nettó kiadások nominális növekedési üteme 2025-ben nem haladhatja meg a 2,8 százalékot, 2026-ban pedig a 2,6 százalékot. Az ezt követő évekre megszabott felső határ megegyezik az ország hét évre szóló deficitcsökkentési tervébe foglaltakkal – magyarázta az államtitkár az Agerpres szerint. Hozzátette, ez a nettó kiadási pálya biztosítani tudná, hogy 2030 végén az államháztartási hiány ne haladja meg a GDP 3 százalékát.
Az augusztusra várható újabb hitelminősítői értékelés kapcsán Alin Andrieș hangsúlyozta, egyelőre nehéz megmondani, hogy bekerül-e az ország a befektetésre nem ajánlott vagy bóvli (angolul: junk) minősítésű országok sorába.
– szögezte le az államtitkár.
A Mentsétek meg Románát Szövetség (USR) parlamenti képviselője, Oana Țoiu szerint a jövendőbeli koalíciót alkotó pártok megállapodtak a deficitcsökkentő intézkedéscsomag 80 százalékáról.
Az Ecofin pénteki ülését követően kiadott közleményében az EU Tanácsa emlékeztetett, hogy Románia ellen 2020. április 3-án indult túlzottdeficit-eljárás, és az ország GDP-arányos költségvetési hiánya azóta is jóval meghaladja a 3 százalékot.
A dokumentumban azt is leszögezték, hogy Románia nem adott kielégítő választ a Tanács 2025. január 21-én megfogalmazott ajánlásaira.
– nyomatékosították.
Mint ismeretes, az Ecofin 2025. január 21-én hagyta jóvá Románia hét évre szóló deficitcsökkentési tervét.
Tánczos Barna pénzügyminiszter akkori nyilatkozata szerint a terv célja a román államadósság stabilizálása olyan körülmények között, hogy Románia a legtöbbet – a GDP 7 százaléka feletti összeget – költi az EU-ban állami beruházásokra. Emellett a terv előírja a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítását a 2025–2031-es időszakban, valamint az államháztartás fenntarthatóságának megteremtését.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Januári ajánlásában a Tanács azt várta el Romániától, hogy nettó kiadásainak nominális növekedési üteme
Mint ismeretes, Románia a bruttó hazai termék 9,3 százalékára rúgó költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi évet, a 2025-ös évi állami költségvetésben pedig azt vállalta, hogy 7 százalék alá szorítja a deficitet. A kiadások és bevételek eddigi alakulása szerint ez a vállalás nagy valószínűség szerint nem teljesíthető, de sürgős lépésekre van szükség, mivel komoly európai uniós pénzek úszhatnak el, az államadósságot pedig nagyon magas kamatok mellett lehetne csak finanszírozni, az ország pedig kockáztatná a leminősítését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
A Pro Infrastruktúra Egyesület arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások miatt a jövő hónapban leállhat az autópálya-építések finanszírozása, ha a közlekedési minisztérium nem kap további 4–5 milliárd lejt a költségvetés-kiigazítás során.
Az óriásira dagadt költségvetési hiány visszafaragását célzó, újabb intézkedéseket jelentett be szerdán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!