Araszolás. Még sokat kell várni a munkálatok elkezdésére Brassó és Predeál között (képünk illusztráció)
Fotó: Facebook/CFR Infrastructura
Megkésve, 2024 második negyedévében készülhet el a Brassó–Predeál-vasútvonal korszerűsítési munkálatainak megvalósíthatósági tanulmánya. A Cenk alatti megyeszékhely, illetve Románia legmagasabban fekvő városa közti szakasz – mely az ország leghosszabb alagútját is magában foglalja majd – az egyetlen a Kürtös–Konstanca-fővonalon, amely korszerűsítésének még nincs kivitelezője. Pedig igyekezni kellene, hiszen 2030-ra a 4-es számú páneurópai folyosó romániai részén is lehetővé kell tenni, hogy 160 kilométer/órával száguldjanak a személyszállító szerelvények.
2023. december 27., 18:512023. december 27., 18:51
2023. december 28., 12:302023. december 28., 12:30
Mintegy kétharmadrészt készültek el a tervezők a Brassó–Predeál-vasútvonal korszerűsítési munkálatainak megvalósíthatósági tanulmányával – tájékoztatta az Economedia.ro gazdasági portált a Román Államvasutak infrastrukturális beruházásokért felelős részlege (CFR Infrastructură). A jelenlegi állás szerint a tervekkel 2024 második negyedévében, tehát legtöbb fél éven belül végeznek.
Ami több mint egyéves késést jelent. A tervező Egis vállalatnak eredetileg 40 hónap alatt kellett volna elvégeznie a munkát, de nem várt gondokkal szembesültek a 26 kilométeres szakasz pontos útvonalának kijelölése, illetve a mintegy 10 kilométer hosszú alagút megvalósítási lehetőségeinek mérlegelése során. Utóbbi Felsőtömöstől dél felé egészen Erdély és Havasalföld mai határáig, azaz Brassó és Prahova megye találkozásáig, Predeál Azuga felőli végéig húzódik majd.
A földrajzi akadályok is közrejátszanak abban, hogy a Brassó–Predeál-sínpár az egyetlen olyan szakasz az úgynevezett IV. páneurópai folyosó Kürtös–Konstanca-vasútvonalán, amelynek korszerűsítése még nem történt meg, nincs folyamatban, sőt még a munkálatok kivitelezője sincs meg.
Éppen ezért egyre sürgetőbb az előrelépés. A CFR Infrastructură mostani tájékoztatása szerint a műszaki dokumentáció legkésőbb jövő év közepére elkészül és el is lesz fogadva. Emlékeztetnek, hogy az összesen 26 kilométeres szakaszon műszaki és gazdasági szempontból is egy csaknem tíz kilométeres alagút megépítését tartják a legmegfelelőbbnek a szakemberek – dél-észak irányban – Azuga határától Predeálon át Felsőtömösig. A végső megoldást hat variáns közül választották ki, mint a leginkább realista és költséghatékony elképzelést, a hasznokat és kockázatokat is mérlegelve.
A tervezett új alagút a leghosszabb lesz Romániában. Jelenleg a szintén Brassó megyei Keresztvár „büszkélkedik” a leghosszabbal: 4,3 kilométert tesz ki (Brassó–Bodzaforduló-vonal). Szintén a megyében építenek egy 7 kilométerest Ürmös térségében (Brassó–Segesvár), és ugyanekkorát terveznek Balota közelében is (Craiova–Karánsebes) – számolt be az Economedia portál.
A predeáli vasútállomás
Fotó: Mapio.net
Egyébként Predeál és Felsőtömös között jelenleg is két vasúti alagút „szolgál”, amelyeket csaknem másfél évszázada, 1876 és 1878 között építettek. Akkor már a Monarchia és a Román Királyság megegyezése révén Predeál utóbbihoz tartozott, odáig volt kitolva a román határ (1852-ig még a délebbre fekvő Breazánál volt a hegyi határvonal). A település éppen a vasútnak, a Brassó–Ploiești-vonal megépítésének – melyről 1874-ben született megállapodás a két ország között –, illetve határátkelő szerepének köszönhetően indult fejlődésnek. Idővel népszerű üdülővárossá vált, akárcsak több más közeli Prahova-völgyi település, mint például Sinaia, Bușteni, Azuga.
A szakasz a terep előnytelen adottságai miatt minden bizonnyal „felmentést” kap az új előírások betartása alól – az Európai Unió standardjai szerint ugyanis a tagállamokat átszelő fő vasútvonalakon 2030-ig kötelező módon el kell érni a 160 kilométer/órás sebességet. Mindezt nemrég Adina Vălean szállításügyi biztos is megerősítette. Hozzátette: az alacsonyabb rangú, de országos fontosságú szakaszokon mindezt 2040-ig lehetővé kell tenni, a többin 2050-ig.
A Brassó–Predeál-szakasz az első kategóriába tartozik, hiszen a IV. páneurópai közlekedési folyosó része. Ezeket a kontinentális szinten kiemelt fontosságú útvonalakat az 1990-es években „rajzolták meg” – akkor még a csupán Nyugat-Európát magában foglaló Európai Uniót szerették volna összekötni ily módon Kelet-Európával, de ma már utóbbi térség több országa, így Románia is az Unió és a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) része, mely hatékony és biztonságos közlekedési rendszert, modern személy- és áruszállítást feltételez.
Az évek folyamán összesen tíz páneurópai közlekedési folyosót jelöltek ki, melyek egy – a VII-es számú vízi útvonal – kivételével közúti-vasúti folyosók.
Ez a folyosó Németországból indul – egyik szála Drezdából, a másik Nürnbergből –, majd Prága–Brno–Pozsony–Győr–Budapest-vonalon Aradra „fut be”. Itt ismét kettészakad: egyik ága Craiován keresztül Szófiáig vezet, ott pedig egyrészt Szaloniki, másrészt Isztanbul felé „osztódik”. Az Aradról kelet felé induló másik ág vasúton Piski, Segesvár, Brassó és Bukarest érintésével fut be Konstancára, elérve a Fekete-tengert.
Pirossal a IV-es számú páneurópai közlekedési folyosó
Fotó: Wikipédia/Gogo303
Utóbbira tekintve a román hatóságok papíron eddig is priortásként kezelték a vonal korszerűsítését, amelyen a közismerten pocsék, felháborító helyi vasúti viszonyokhoz képest valóban történtek előrelépések, viszont nagyon-nagyon lassan. Konstanca és Bukarest között már jó ideje felújították a sínpárokat (itt jelenleg is elérhetik a 160 km/h-s sebességet a vonatok),
Brassótól Segesvár felé folyamatban van a sínpárok felújítása, Segesvár és Piski között pedig már megtörtént a korszerűsítés – viszont óriási késéseket jegyezve, volt olyan szakasz, amelyik három helyett kilenc év alatt készült el, a teljes szakaszon 11 év szünet után lehetett újra mindkét irányban párhuzamosan közlekedni. Egyébként szakemberek szerint a Brassó és Segesvár közti vonalon előfordulhat, hogy megközelítik vagy meg is döntik ezt a csúfos rekordot, itt 2020-ban fogtak neki a munkálatoknak.
Többéves késések halmozódtak fel a Piski és Arad–Kürtös közti távon is, viszont Sorin Grindeanu közlekedési miniszter idén augusztusban azt ígérte, 2024 második felében már 160 km/h sebességgel fognak közlekedni a vonatok Kürtös, azaz a magyar határ és a Maros megyei Segesvár között.
Az év első két hónapjában a nyers adatok szerint 2,8 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint pedig 3,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 januárjához és februárjához képest.
Az amerikai Greenbrier bezárja aradi vagongyárát, amely egyike a cég Romániában működő három gyárának – jelentette be a vállalat.
Téves az a következtetés, hogy az Egyesült Államok által kivetett importvámoknak elhanyagolható hatása lesz Románia gazdaságára – szögezi le a Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoport friss elemzése.
A tavalyi negyedik negyedévben 8568 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3424 lej az egy főre jutó bevétel; a kiadások háztartásonként 7277 lejt, személyenként 2908 lejt tettek ki – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei év első hónapjában 6327 vállalkozást töröltek a cégjegyzékből Romániában, 31,61 százalékkal kevesebbet, mint 2024 januárjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt mondta, hogy a külföldi kormányoknak „sok pénzt” kellene fizetniük az általa „gyógyszerként” jellemzett átfogó vámok feloldásáért, ami további esést váltott ki a globális pénzügyi piacokon.
Felfüggeszti az Egyesült Államokba irányuló exportját a Jaguar Land Rover (JLR) brit autóipari csoport az amerikai vámemelések miatt.
Donald Trump elnök „gazdasági forradalomnak” nevezte a héten bejelentett új amerikai vámrendszert szombaton.
Idén márciusban 907 612 nyugdíjas részesült szociális juttatásban, 8681-gyel kevesebben, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
szóljon hozzá!