Valahogy muszáj lesz elszáguldania az európai vonatnak az erdélyi határvidék legmagasabban fekvő városáig

Araszolás. Még sokat kell várni a munkálatok elkezdésére Brassó és Predeál között (képünk illusztráció) •  Fotó: Facebook/CFR Infrastructura

Araszolás. Még sokat kell várni a munkálatok elkezdésére Brassó és Predeál között (képünk illusztráció)

Fotó: Facebook/CFR Infrastructura

Megkésve, 2024 második negyedévében készülhet el a Brassó–Predeál-vasútvonal korszerűsítési munkálatainak megvalósíthatósági tanulmánya. A Cenk alatti megyeszékhely, illetve Románia legmagasabban fekvő városa közti szakasz – mely az ország leghosszabb alagútját is magában foglalja majd – az egyetlen a Kürtös–Konstanca-fővonalon, amely korszerűsítésének még nincs kivitelezője. Pedig igyekezni kellene, hiszen 2030-ra a 4-es számú páneurópai folyosó romániai részén is lehetővé kell tenni, hogy 160 kilométer/órával száguldjanak a személyszállító szerelvények.

Páva Adorján

2023. december 27., 18:512023. december 27., 18:51

2023. december 28., 12:302023. december 28., 12:30

Mintegy kétharmadrészt készültek el a tervezők a Brassó–Predeál-vasútvonal korszerűsítési munkálatainak megvalósíthatósági tanulmányával – tájékoztatta az Economedia.ro gazdasági portált a Román Államvasutak infrastrukturális beruházásokért felelős részlege (CFR Infrastructură). A jelenlegi állás szerint a tervekkel 2024 második negyedévében, tehát legtöbb fél éven belül végeznek.

Ami több mint egyéves késést jelent. A tervező Egis vállalatnak eredetileg 40 hónap alatt kellett volna elvégeznie a munkát, de nem várt gondokkal szembesültek a 26 kilométeres szakasz pontos útvonalának kijelölése, illetve a mintegy 10 kilométer hosszú alagút megvalósítási lehetőségeinek mérlegelése során. Utóbbi Felsőtömöstől dél felé egészen Erdély és Havasalföld mai határáig, azaz Brassó és Prahova megye találkozásáig, Predeál Azuga felőli végéig húzódik majd.

A terep rendkívül nehéz, hiszen a Brassótól mintegy 25 kilométerre délre, a Tömösi-szorosban található üdülőváros – mely még az Osztrák–Magyar Monarchia idején a Román Királyság fennhatósága alá került – Románia legmagasabban fekvő városa, tengerszint felett 1030–1110 méteren helyezkedik el.

A földrajzi akadályok is közrejátszanak abban, hogy a Brassó–Predeál-sínpár az egyetlen olyan szakasz az úgynevezett IV. páneurópai folyosó Kürtös–Konstanca-vasútvonalán, amelynek korszerűsítése még nem történt meg, nincs folyamatban, sőt még a munkálatok kivitelezője sincs meg.

Éppen ezért egyre sürgetőbb az előrelépés. A CFR Infrastructură mostani tájékoztatása szerint a műszaki dokumentáció legkésőbb jövő év közepére elkészül és el is lesz fogadva. Emlékeztetnek, hogy az összesen 26 kilométeres szakaszon műszaki és gazdasági szempontból is egy csaknem tíz kilométeres alagút megépítését tartják a legmegfelelőbbnek a szakemberek – dél-észak irányban – Azuga határától Predeálon át Felsőtömösig. A végső megoldást hat variáns közül választották ki, mint a leginkább realista és költséghatékony elképzelést, a hasznokat és kockázatokat is mérlegelve.

A munkálatok legkevesebb 963 millió euróba kerülhetnek az előzetes becslések szerint, de korábban 1,4 milliárd eurós összkiadást helyeztek kilátásba a hatóságok. A pénzt uniós forrásokból teremtik elő, a Közlekedési Operatív Program 2021-2027-es kiírása révén.

A tervezett új alagút a leghosszabb lesz Romániában. Jelenleg a szintén Brassó megyei Keresztvár „büszkélkedik” a leghosszabbal: 4,3 kilométert tesz ki (Brassó–Bodzaforduló-vonal). Szintén a megyében építenek egy 7 kilométerest Ürmös térségében (Brassó–Segesvár), és ugyanekkorát terveznek Balota közelében is (Craiova–Karánsebes) – számolt be az Economedia portál.

A predeáli vasútállomás •  Fotó: Mapio.net Galéria

A predeáli vasútállomás

Fotó: Mapio.net

Egyébként Predeál és Felsőtömös között jelenleg is két vasúti alagút „szolgál”, amelyeket csaknem másfél évszázada, 1876 és 1878 között építettek. Akkor már a Monarchia és a Román Királyság megegyezése révén Predeál utóbbihoz tartozott, odáig volt kitolva a román határ (1852-ig még a délebbre fekvő Breazánál volt a hegyi határvonal). A település éppen a vasútnak, a Brassó–Ploiești-vonal megépítésének – melyről 1874-ben született megállapodás a két ország között –, illetve határátkelő szerepének köszönhetően indult fejlődésnek. Idővel népszerű üdülővárossá vált, akárcsak több más közeli Prahova-völgyi település, mint például Sinaia, Bușteni, Azuga.

A nehéz hegyi terep, a viszonylag meredek lejtők és az éles kanyarok miatt most csupán legtöbb 50 km/h-s sebességgel haladhatnak a szerelvények, viszont az új alagút a tervezők szerint 93,35 km/h-s sebességet is lehetővé tesz személyvonatok számára.

A szakasz a terep előnytelen adottságai miatt minden bizonnyal „felmentést” kap az új előírások betartása alól – az Európai Unió standardjai szerint ugyanis a tagállamokat átszelő fő vasútvonalakon 2030-ig kötelező módon el kell érni a 160 kilométer/órás sebességet. Mindezt nemrég Adina Vălean szállításügyi biztos is megerősítette. Hozzátette: az alacsonyabb rangú, de országos fontosságú szakaszokon mindezt 2040-ig lehetővé kell tenni, a többin 2050-ig.

A Brassó–Predeál-szakasz az első kategóriába tartozik, hiszen a IV. páneurópai közlekedési folyosó része. Ezeket a kontinentális szinten kiemelt fontosságú útvonalakat az 1990-es években „rajzolták meg” – akkor még a csupán Nyugat-Európát magában foglaló Európai Uniót szerették volna összekötni ily módon Kelet-Európával, de ma már utóbbi térség több országa, így Románia is az Unió és a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) része, mely hatékony és biztonságos közlekedési rendszert, modern személy- és áruszállítást feltételez.

Az évek folyamán összesen tíz páneurópai közlekedési folyosót jelöltek ki, melyek egy – a VII-es számú vízi útvonal – kivételével közúti-vasúti folyosók.

Romániát a IV-es számú érinti a leginkább, hiszen Kürtöstől Konstancáig keresztülszeli az országot.

Ez a folyosó Németországból indul – egyik szála Drezdából, a másik Nürnbergből –, majd Prága–Brno–Pozsony–Győr–Budapest-vonalon Aradra „fut be”. Itt ismét kettészakad: egyik ága Craiován keresztül Szófiáig vezet, ott pedig egyrészt Szaloniki, másrészt Isztanbul felé „osztódik”. Az Aradról kelet felé induló másik ág vasúton Piski, Segesvár, Brassó és Bukarest érintésével fut be Konstancára, elérve a Fekete-tengert.

Pirossal a IV-es számú páneurópai közlekedési folyosó •  Fotó: Wikipédia/Gogo303 Galéria

Pirossal a IV-es számú páneurópai közlekedési folyosó

Fotó: Wikipédia/Gogo303

Utóbbira tekintve a román hatóságok papíron eddig is priortásként kezelték a vonal korszerűsítését, amelyen a közismerten pocsék, felháborító helyi vasúti viszonyokhoz képest valóban történtek előrelépések, viszont nagyon-nagyon lassan. Konstanca és Bukarest között már jó ideje felújították a sínpárokat (itt jelenleg is elérhetik a 160 km/h-s sebességet a vonatok),

a fővárostól Brassó felé viszont már alaposan lelassulnak a szerelvények: a 166 kilométeres távot a leggyorsabb Intercity-járat 2 óra 13 perc alatt teszi meg a nemrég érvénybe lépett új menetrend szerint.

Brassótól Segesvár felé folyamatban van a sínpárok felújítása, Segesvár és Piski között pedig már megtörtént a korszerűsítés – viszont óriási késéseket jegyezve, volt olyan szakasz, amelyik három helyett kilenc év alatt készült el, a teljes szakaszon 11 év szünet után lehetett újra mindkét irányban párhuzamosan közlekedni. Egyébként szakemberek szerint a Brassó és Segesvár közti vonalon előfordulhat, hogy megközelítik vagy meg is döntik ezt a csúfos rekordot, itt 2020-ban fogtak neki a munkálatoknak.

Többéves késések halmozódtak fel a Piski és Arad–Kürtös közti távon is, viszont Sorin Grindeanu közlekedési miniszter idén augusztusban azt ígérte, 2024 második felében már 160 km/h sebességgel fognak közlekedni a vonatok Kürtös, azaz a magyar határ és a Maros megyei Segesvár között.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 19., kedd

Egyre nő a napenergia jelentősége a romániai áramtermelésben

A romániai napelemparkok termelési kapacitása meghaladta a gáz- és a széntüzelésű erőművekét – írta az Economica.net gazdasági portál az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) adatai alapján.

Egyre nő a napenergia jelentősége a romániai áramtermelésben
2025. augusztus 19., kedd

Ilyen is van: román cég vásárolja meg a Profi felvásárlására készülő multi több tucat boltját

A Versenytanács elvi hozzájárulását adta ahhoz, hogy a román Annabella kiskereskedelmi vállalat megvásárolja azt a 87 üzletet, amelyek eladását vállalta a Mega Image annak érdekében, hogy véglegesíthesse a Profi Rom Food felvásárlását.

Ilyen is van: román cég vásárolja meg a Profi felvásárlására készülő multi több tucat boltját
2025. augusztus 19., kedd

Ellenzi az E.On Románia MVM általi átvételét egy fontos állami hatóság

Nem hagyta jóvá a Közvetlen Külföldi Befektetéseket Vizsgáló Bizottság azt a tranzakciót, amelynek keretében a magyar állami energetikai vállalat, az MVM átvenné a német E.On romániai gáz- és villamosenergia-ellátási üzletágát.

Ellenzi az E.On Románia MVM általi átvételét egy fontos állami hatóság
2025. augusztus 19., kedd

Gazdasági miniszter: nem szabad többé megkerülni a kiváltságok megszüntetését

A deficitcsökkentő csomagok gyors egymásutánban történő elfogadása közben nem szabad megfojtani azokat, akik a költségvetés adóbevételeit biztosítják – írta hétfő este a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: nem szabad többé megkerülni a kiváltságok megszüntetését
2025. augusztus 19., kedd

Újabb fúzió zárult le a romániai bankpiacon

Lezárult az UniCredit Bank és az Alpha Bank Románia fúziója – közölte az UniCredit Bank.

Újabb fúzió zárult le a romániai bankpiacon
2025. augusztus 18., hétfő

Ingatlanpiac: inkább Nagyvárad, mint Kolozsvár

Az egyre megfizethetetlenebb kolozsvári lakások hozama a legalacsonyabb az országban a nagyvárosok között, jelenleg Temesvár vagy Nagyvárad sokkal jobb hosszú távú befektetési alternatíva – állítják ingatlanpiaci szakértők.

Ingatlanpiac: inkább Nagyvárad, mint Kolozsvár
2025. augusztus 18., hétfő

Három fontos állami hatóságnál is csökkenteni kell a béreket és az alkalmazottak létszámát

A GDP 9 százalékát meghaladó tavalyi költségvetési hiány lefaragása érdekében meghozandó megszorító intézkedések az állami hatóságokat sem kerülik el.

Három fontos állami hatóságnál is csökkenteni kell a béreket és az alkalmazottak létszámát
2025. augusztus 18., hétfő

Meghátrálhat a kormány, nagyobb összeghez biztosíthat hozzáférést egyben a magánnyugdíjból

Nem az eredeti formájában fogadják el a magánnyugdíjak kifizetéséről szóló törvénytervezetet, miután az heves vitákat váltott ki a társadalomban és politikai körökben – értesült az Economica.net.

Meghátrálhat a kormány, nagyobb összeghez biztosíthat hozzáférést egyben a magánnyugdíjból
2025. augusztus 18., hétfő

Bolojan: Romániának be kell tartania a vállalt kötelezettségeket, hogy visszanyerje a hitelességét

A kötelezettségvállalások betartása és a döntések következetessége az egyetlen módja annak, hogy Románia hosszú távon visszanyerje hitelességét és kiszámíthatóságát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő.

Bolojan: Romániának be kell tartania a vállalt kötelezettségeket, hogy visszanyerje a hitelességét
2025. augusztus 18., hétfő

„Bolojan hibát követett el” egy PSD-s szenátor szerint, aki azt is elárulta: nem Iliescu miatt nem tárgyalnak a koalícióval

Durván beszólt Ilie Bolojan miniszterelnöknek Daniel Zamfir, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője, aki szerint vannak más lehetőségek is az óriásira dagadt költségvetési hiány visszaszorítására, mint a kormányfő által bejelentettek.

„Bolojan hibát követett el” egy PSD-s szenátor szerint, aki azt is elárulta: nem Iliescu miatt nem tárgyalnak a koalícióval