A legtöbb pénzt a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncok pénztárainál hagyta ott a romániai lakosság
Fotó: Rostás Szabolcs
A nehéz gazdasági helyzet ellenére a romániai lakosság tavaly 36 milliárd eurót költött el a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncokban, ami 11 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox ingatlan-tanácsadó cég tanulmányából, amely 12 különböző szakterület 116 vállalatának pénzügyi eredményei alapján készült. Az elemzésből arra is fény derül, milyen típusú áruházakban ment el a legtöbb a pénz, illetve arra is, hogy milyen fogyasztási cikkek terén mérték a legnagyobb keresletbővülést.
2024. július 06., 13:322024. július 06., 13:32
A tavaly Romániában elköltött 36 milliárd euróból a legnagyobb hányad – a teljes összeg több mint 60 százaléka –, 22,5 milliárd euró a szupermarketekben és hipermarketekben történt vásárlásokat jelentette.
ami a korábbi évekhez képest lassabb növekedési ütemet mutatott, mivel ez a terület szorosan kapcsolódik az ingatlanpiac alakulásához. A dobogóra feljutottak még az elektronikai és IT-cikkeket kínáló üzletek (3,3 milliárd, azaz a teljes piac 9 százaléka), ez a szegmens szintén lassuló növekedési ütemet mutatott 2020 után.
A rangsorban a divat (2,2 milliárd euró, 6,1 százalék) következik, míg az ékszereket (212 millió euró, a teljes forgalom 0,6 százaléka), a lábbelit (356 millió euró, 1 százalék) és kozmetikai cikkeket kínáló boltok (458 millió euró, 1,3 százalék) részesedése volt a legalacsonyabb.
A Wall-street.ro gazdasági portál által ismertetett elemzés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme 2023-ban ugyan kissé meghaladta a tavalyi éves inflációs rátát (10,4 százalék), de lelassult 2022-hez képest, amikor a 13,8 százalékos éves inflációval szemben 16,3 százalékos volt a növekedés.
Viszont még így is mind a 12 vizsgált szegmensben az előző évit meghaladó forgalmat mértek.
majd a szaküzletek – pl. állateledelboltok, gyógyszertárak –, újságárusok, dohányáruk stb. (20,4 százalék), a gyermekboltok (17,5 százalék), valamint az éttermek és kávézók (14,5 százalék) következtek.
2022-höz képest visszaesett, és az inflációs ráta alatt maradt a forgalom a DIY, azaz csináld magad típusú (3 százalék), a lakberendezési (4,8 százalék), az ékszer- (6 százalék), az elektronikai és IT-cikkeket (8,3 százalék), valamint a sportcikkeket kínáló üzletekben (8,6 százalék).
Fotó: Pixabay.com
„A kiskereskedelmi piac tavaly továbbra is jól teljesített, annak ellenére, hogy 2023-ban már a második egymást követő évben volt kétszámjegyű az infláció. Így az általunk vizsgált összes szegmensben növekedtek az eladások 2022-hez képest, és a legtöbb területnek sikerült az inflációt meghaladó növekedési ütemet elérnie” – magyarázta Vlad Săftoiu, a Cushman & Wakefield Echinox kutatási vezetője. Elmondása szerint, ha a 2019 és 2023 közötti adatokat vesszük górcső alá, a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncok átlagos éves forgalomnövekedése (11,5 százalék) az éves infláció (7,9 százalék) felett maradt.
Kivételt képeznek a cipőboltok (6,3 százalék) és a lakberendezési és dekorációs tárgyakat kínáló kiskereskedelmi láncok (6,8 százalék). Az ellenkező póluson, 2019 és 2023 között a legnagyobb növekedési rátával a kozmetikai láncok (17,8 százalék) és a szaküzletek (17,3 százalék) rendelkeztek.
– vetíti előre derűlátón a Cushman & Wakefield Echinox elemzése.
Derűlátásukat amúgy alátámasztják a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák is. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által június elején nyilvánosságra hozott adatsorok szerint az idei év első öt hónapjában 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában a nyers adatok alapján – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a kiskereskedelem 6,4 százalékkal bővült.
A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a nem élelmiszer jellegű termékek kiskereskedelmi forgalma 11,5, az üzemanyagoké 3,7, az élelmiszereké pedig 2,8 százalékkal nőtt.
Az év első öt hónapjában 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában a nyers adatok alapján – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a kiskereskedelem 6,4 százalékkal bővült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!