Úgy költekezett tavaly a romániai lakosság, mintha nem lenne holnap; idén is pörög a fogyasztás

A legtöbb pénzt a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncok pénztárainál hagyta ott a romániai lakosság •  Fotó: Rostás Szabolcs

A legtöbb pénzt a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncok pénztárainál hagyta ott a romániai lakosság

Fotó: Rostás Szabolcs

A nehéz gazdasági helyzet ellenére a romániai lakosság tavaly 36 milliárd eurót költött el a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncokban, ami 11 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox ingatlan-tanácsadó cég tanulmányából, amely 12 különböző szakterület 116 vállalatának pénzügyi eredményei alapján készült. Az elemzésből arra is fény derül, milyen típusú áruházakban ment el a legtöbb a pénz, illetve arra is, hogy milyen fogyasztási cikkek terén mérték a legnagyobb keresletbővülést.

Bálint Eszter

2024. július 06., 13:322024. július 06., 13:32

A tavaly Romániában elköltött 36 milliárd euróból a legnagyobb hányad – a teljes összeg több mint 60 százaléka –, 22,5 milliárd euró a szupermarketekben és hipermarketekben történt vásárlásokat jelentette.

A romániai lakosság 2023-ban a második legnagyobb arányban a barkácsáruházakban hagyta ott a pénzét (3,6 milliárd euró, azaz 10 százalék),

ami a korábbi évekhez képest lassabb növekedési ütemet mutatott, mivel ez a terület szorosan kapcsolódik az ingatlanpiac alakulásához. A dobogóra feljutottak még az elektronikai és IT-cikkeket kínáló üzletek (3,3 milliárd, azaz a teljes piac 9 százaléka), ez a szegmens szintén lassuló növekedési ütemet mutatott 2020 után.

A rangsorban a divat (2,2 milliárd euró, 6,1 százalék) következik, míg az ékszereket (212 millió euró, a teljes forgalom 0,6 százaléka), a lábbelit (356 millió euró, 1 százalék) és kozmetikai cikkeket kínáló boltok (458 millió euró, 1,3 százalék) részesedése volt a legalacsonyabb.

A Wall-street.ro gazdasági portál által ismertetett elemzés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme 2023-ban ugyan kissé meghaladta a tavalyi éves inflációs rátát (10,4 százalék), de lelassult 2022-hez képest, amikor a 13,8 százalékos éves inflációval szemben 16,3 százalékos volt a növekedés.

A kozmetikumok eladása ugrott meg a leglátványosabban

Viszont még így is mind a 12 vizsgált szegmensben az előző évit meghaladó forgalmat mértek.

A legnagyobb növekedést a drogériák terén mérték (33,5 százalék),

majd a szaküzletek – pl. állateledelboltok, gyógyszertárak –, újságárusok, dohányáruk stb. (20,4 százalék), a gyermekboltok (17,5 százalék), valamint az éttermek és kávézók (14,5 százalék) következtek.

2022-höz képest visszaesett, és az inflációs ráta alatt maradt a forgalom a DIY, azaz csináld magad típusú (3 százalék), a lakberendezési (4,8 százalék), az ékszer- (6 százalék), az elektronikai és IT-cikkeket (8,3 százalék), valamint a sportcikkeket kínáló üzletekben (8,6 százalék).

Minden más termékkategória esetében az eladások növekedése az infláció felett volt, a nagyobb kiskereskedelemi üzletláncok esetében 12 százalékos, a cipőboltok esetében 12,3 százalékos, a divatáruházak esetében pedig 11,3 százalékos bővülést jegyeztek.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

„A kiskereskedelmi piac tavaly továbbra is jól teljesített, annak ellenére, hogy 2023-ban már a második egymást követő évben volt kétszámjegyű az infláció. Így az általunk vizsgált összes szegmensben növekedtek az eladások 2022-hez képest, és a legtöbb területnek sikerült az inflációt meghaladó növekedési ütemet elérnie” – magyarázta Vlad Săftoiu, a Cushman & Wakefield Echinox kutatási vezetője. Elmondása szerint, ha a 2019 és 2023 közötti adatokat vesszük górcső alá, a nagyobb kiskereskedelmi üzletláncok átlagos éves forgalomnövekedése (11,5 százalék) az éves infláció (7,9 százalék) felett maradt.

Kivételt képeznek a cipőboltok (6,3 százalék) és a lakberendezési és dekorációs tárgyakat kínáló kiskereskedelmi láncok (6,8 százalék). Az ellenkező póluson, 2019 és 2023 között a legnagyobb növekedési rátával a kozmetikai láncok (17,8 százalék) és a szaküzletek (17,3 százalék) rendelkeztek.

Derűlátó várakozás a számok tükrében

Az idei évre vonatkozó kilátások pozitívak, mivel a hivatalos adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom jelentős előrelépést mutat 2023 azonos időszakához képest

– vetíti előre derűlátón a Cushman & Wakefield Echinox elemzése.

Derűlátásukat amúgy alátámasztják a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák is. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által június elején nyilvánosságra hozott adatsorok szerint az idei év első öt hónapjában 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában a nyers adatok alapján – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a kiskereskedelem 6,4 százalékkal bővült.

A nyers adatok alapján január 1. és május 31. között a nem élelmiszer jellegű termékek forgalmazásából származó árbevétel 13,3 százalékkal nőtt, az üzemanyagok terén 4,5, az élelmiszerek, italok és dohányáru eladásban 3,5 százalékos volt a növekedés.

A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a nem élelmiszer jellegű termékek kiskereskedelmi forgalma 11,5, az üzemanyagoké 3,7, az élelmiszereké pedig 2,8 százalékkal nőtt.

korábban írtuk

Nem lankad a fogyasztási kedv: nőtt a kiskereskedelmi forgalom az év első öt hónapjában
Nem lankad a fogyasztási kedv: nőtt a kiskereskedelmi forgalom az év első öt hónapjában

Az év első öt hónapjában 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában a nyers adatok alapján – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a kiskereskedelem 6,4 százalékkal bővült.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 30., szerda

Egyre gyakoribb jelenség: egyszerűen továbbállnak a vendégmunkások

Egyre több ázsiai vendégmunkást foglalkoztató romániai munkáltató szembesül egy kényes és gyakran nem egyértelmű jogi problémával: mi történik abban az esetben, ha egy nem uniós állampolgár illegálisan elhagyja Romániát?

Egyre gyakoribb jelenség: egyszerűen továbbállnak a vendégmunkások
2025. július 30., szerda

A költségvetés-kiigazítás után jön a második megszorító csomag, az Anghel Saligny-program finanszírozását is vizsgálják

A koalíciós pártok szerdai ülésükön úgy döntöttek, hogy a második reformcsomagot a költségvetés-kiigazítás után, augusztus folyamán fogadják el – nyilatkozták az Agerpresnek politikai források.

A költségvetés-kiigazítás után jön a második megszorító csomag, az Anghel Saligny-program finanszírozását is vizsgálják
2025. július 30., szerda

Kevesebbet termelt idén a román sztáráramszolgáltató, ezért a piacról vásárolva kellett pótolnia a hiányt

A Hidroelectrica, Románia legnagyobb villamosenergia-termelője, amely egyben legalább 600 000 háztartási ügyfél számára áramot is szolgáltat, az idei év első hat hónapjában kevesebb energiát termelt, mint amennyit értékesített.

Kevesebbet termelt idén a román sztáráramszolgáltató, ezért a piacról vásárolva kellett pótolnia a hiányt
2025. július 29., kedd

Elfogyott a pénz az Anghel Saligny közművesítési programra

Ilie Bolojan kormányfő kedden kijelentette, hogy a fejlesztési minisztériumnak az Anghel Saligny közművesítési programra elkülönített költségvetése gyakorlatilag kimerült. A PSD ragaszkodik a beruházások folytatásához.

Elfogyott a pénz az Anghel Saligny közművesítési programra
2025. július 29., kedd

Megakadályozná a kormány az állami intézmények közötti „népvándorlást”, hogy az elbocsátottak ne maradhassanak állami alkalmazásban

A kormány tervezetet készít elő az állami intézmények közötti áthelyezések és kiküldetések leállítására, amely a költségvetési hiány lefaragását célzó második intézkedéscsomag része.

Megakadályozná a kormány az állami intézmények közötti „népvándorlást”, hogy az elbocsátottak ne maradhassanak állami alkalmazásban
2025. július 29., kedd

Bolojan a különleges nyugdíjakról: nő a korhatár, a nyugdíj nem lehet nagyobb a fizetésnél

Sürgősen rendezni kell a különleges nyugdíjak kérdését – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján, amelynek egyik fő témája a bírák és ügyészek nyugdíjazásának reformja a speciális juttatásoktól a nyugdíjkorhatárig.

Bolojan a különleges nyugdíjakról: nő a korhatár, a nyugdíj nem lehet nagyobb a fizetésnél
2025. július 29., kedd

Ahelyett, hogy csökkenne, egyre csak dagad a deficit: mélyebb a költségvetés hiánya, mint egy éve

Egyre határozottabb megerősítést nyer, hogy Románia még messze van attól, hogy az idénre is átnyúlt tavalyi választási szuperévben óriásira duzzadt költségvetési hiány csökkentésének útjára lépjen.

Ahelyett, hogy csökkenne, egyre csak dagad a deficit: mélyebb a költségvetés hiánya, mint egy éve
2025. július 29., kedd

Dráguló vonatjegyeket hoz augusztustól az áfaemelés

A vonatjegyek árának növelését javasolja augusztus 1-től a közlekedési minisztérium. A szaktárca rendelettervezete szerint az intézkedést az áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra emelése indokolja.

Dráguló vonatjegyeket hoz augusztustól az áfaemelés
2025. július 29., kedd

Küszöbön a különleges nyugdíjak reformja: részleteket árult el a kormányfő

Ilie Bolojan miniszterelnök kedden pontban délre tervezett sajtótájékoztatón tervezi ismertetni a különleges nyugdíjak reformintézkedéseit, ám néhány részletet már hétfőn elárult a G4media.ro portálnak adott interjúban.

Küszöbön a különleges nyugdíjak reformja: részleteket árult el a kormányfő
2025. július 28., hétfő

Nőtt a háztartások havi átlagjövedelme, de továbbra is keveset sikerül félretenni

Az idei első negyedévben 9148 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 13,7 százalékkal nagyobb mint 2024 ugyanezen időszakában; a kiadások az összeg 83,8 százalékát kitevő 7667 lejt vittek el – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nőtt a háztartások havi átlagjövedelme, de továbbra is keveset sikerül félretenni