Fotó: Bukaresti Értéktőzsde
Elindul szerdán reggel a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) a Hidroelectrica részvényeivel történő kereskedés, miután Románia eddigi legnagyobb részvényjegyzése keretében egy héttel ezelőtt lezárult a nyilvános ajánlattétel az energiavállalat papírjaira. A kisbefektetők valósággal tolongtak a 46,8 milliárd lejes tőzsdei kapitalizációja nyomán a legértékesebb romániai vállalatnak tekintett Hidroelectica részvényeiért, amelyek végül 104 lejes kibocsátási áron keltek el. Borbély Károly, a cég felügyelőbizottságának tagja a Krónikának elmondta, hosszú évek előkészülete áll a Hidroelectrica tőzsdei bevezetése mögött, amely szerinte maga után vonja többek között a bukaresti börze felminősítését, vonzobbá teszi Romániát a befektetők számára.
2023. július 12., 09:182023. július 12., 09:18
„A Hidroelectrica tőzsdére kerülésével eljön az igazság pillanata a vállalat számára. Eddig bármennyit lehetett filozofálni, most viszont valóban kiderül, mennyit ér a cég” – állapította meg Borbély Károly lapunknak annak kapcsán, hogy szerdán reggel kezdetét veszi a kereskedés a Hidroelectrica papírjaival a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB). A Románia, sőt a kelet-európai régió valaha volt legnagyobb tőzsdei bevezetése során több mint 78 millió Hidroelectrica-részvényt dobott piacra a társaság kisebbségi tulajdonosa, a Franklin Templeton vagyonkezelő által kezelt kárpótlási alap (Fondul Proprietatea) mintegy 8,8 milliárd lej értékben. A román pénzpiac eddigi legnagyobb részvénykibocsátása (IPO) július 4-én csaknem ötszörös túljegyzéssel zárult a kisbefektetők körében, akik – a nekik szánt 11,7 millió részvény helyett – 55,75 millió részvényre adtak be jegyzési igényt, 6,2 milliárd lej értékben.
Az ország áramellátásnak egyharmadát fedező Hidroelectrica 80,06 százalékban állami tulajdonban van, míg 19,94 százalékos részesedéssel a Franklin Templeton által kezelt, a kommunizmus idején államosított ingatlanok tulajdonosainak kárpótlására létrehozott Proprietatea Alap rendelkezik. A szerdán kezdődő tőzsdei kereskedés során ez a kisebbségi tulajdonrész fog gazdára találni.
Borbély Károly, a 182 vízerőművet és nyolc különböző telepen elhelyezett, 108 megawattóra kapacitású napelemparkot működtető társaság felügyelőbizottságának tagja lapunknak elmondta, tisztában voltak vele, hogy nagy lesz az energiavállalat részvényei iránti érdeklődés, mivel 2015 óta készítették elő a Hidroelectrica tőzsdére vitelét. Ami egyébként már több mint tíz évvel ezelőtt is a román kormány szándékában állt, ám egy 2013-ban született határozatban elhalasztották a nyilvános részvénykibocsátást.
A Hidroelectrica részvénykibocsátása Románia, sőt a régió valaha volt legnagyobb tőzsdei bevezetése lesz, ami globális viszonylatban is az egyik legjelentősebbnek ígérkezik – jelentette ki Adrian Tănase, a bukaresti értéktőzsde igazgatója.
„Az a hatalmas bizalom, aminek most a vállalat örvend, nem egyik napról a másikra lett felépítve, hanem az elmúlt hét-nyolc év munkája. Folyamatosan építettük a tőzsdére vitel folyamatát, évente három-négy konferencián vettünk részt Londonban, New Yorkban, ahol befektetési alapoknak ismertettük a cég üzleti, fejlesztési terveit” – idézte fel Borbély, aki szerint a társaság már jóval hamarabb szerette volna lebonyolítani a tőzsdei bevezetést.
(Egyébként a cég kapitalizációja elérte a 46,8 milliárd lejt, azaz több mint 9 milliárd eurót). Borbély szerint azért is tekinthető történelmi pillanatnak a mostani a román pénzpiac tekintetében, mert a Hidroelectrica a Bukaresti Értéktőzsde indexének mintegy 16-17 százalékét fogja kitenni, ezáltal a börze legnagyobb szereplőjével, a Transilvania Bankkal fog vetekedni. „Fantasztikus pillanat a román tőzsde számára, hogy ekkora volumenű beruházási szándékkal rendelkező befektetési alapok és magánszemélyek is részvényt vásároltak. Arra még nem volt precedens, hogy magánszemélyek 1,2 milliárd euró értékben jegyezni próbálnak részvényeket. Persze a hatalmas túljegyzés eredménye csak 0,32 százalékos pro rata lett, tehát aki 100 részvényt akart, az csupán 32-t tudott vásárolni. Ez hatalmas bizalmat jelent a beruházók részéről, amit mindenképpen kamatoztatni kell” – állapította meg Borbély Károly.
Hozzátette, a Hidroelectrica tőzsdére vitele egyúttal azt is feltételezi, hogy a vállalatnak eleget kell tennie az ottani szabályoknak, átláthatóságot kell biztosítania, állandó kapcsolatot kell fenntartania a befektetőkkel, akikkel mindent kommunikálni kell. Ami egy sokáig nehézkesen működő, a piaci változásokra nehezen reagáló állami vállalat esetében nem is olyan egyszerű feladat. „Az elmúlt években komoly fejlődésnek indult a társaság, privát menedzsment került a cég élére, a felügyelőbizottság immár a második négyéves mandátumát kezdte meg, a politikai szféra egyre kisebb befolyással bír. Ennek meg is lett az eredménye, az elmúlt hat-hét évben folyamatosan osztalékot fizetett a cég, ha volt víz, ha nem, sikerült megtartani, növelni a profitarányt, a hatékonyságot. Ez mind hozzájárult a mostani tőzsdei bevezetéshez” – jelentette ki a korábban a távközlési és informatikai miniszteri tisztséget betöltő Borbély.
Miután a cég részvénykibocsátása a lej erősödését is maga után vonta, megkérdeztük a társaság képviselőjét, milyen hatása lesz a tranzakciónak ezen túlmenően a román gazdaság, a tőzsdepiac szempontjából. A Hidroelectrica felügyelőbizottságának tagja úgy véli, a mostani tranzakció hozzájárul ahhoz, hogy a bukaresti tőzsde mutatói jobbak legyenek, kedvezőbb besorolást kapjon a nemzetközi hitelminősítőktől. Mindez azt vonná maga után, hogy a közepes és nagy befektetési alapok biztonságos piacnak tekintik Romániát, ezért a számukra előnyös tranzakció reményében be mernek ruházni az országban.
„Ez az egyik legnagyobb eredmény a romániai piac számára: több beruházás ígérkezik, nagyobb figyelem hárul az itteni pénzügyi piacra, és a mostanában nagyon aktív bankszektor még nagyobb lendületet kaphat. Nagyon sok pozitívuma van tehát a Hidroelectrica tőzsdére vitelének, ami utat nyit további romániai cégek részvénykibocsátása előtt” – nyilatkozta lapunknak Borbély Károly, aki optimista a tekintetben, hogy a szerda reggel 10 órakor startoló kereskedés során milyen ívet vesz majd a Hidroelectrica papírjainak görbéje.
Amint azt néhány nappal ezelőtt beharangoztuk, megkezdődött a legnagyobb román energiavállalat, a Hidroelectrica kisebbségi részvénycsomagjának tőzsdére vitele, július 4-éig tart a részvényjegyzési időszak a kis- és intézményi befektetők számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!