Tömeges munkanélküliséggel, csődhullámokkal, rekord mértékű gazdasági visszaeséssel számol a német kormány

A hazai össztermék (GDP) az idén 6,3 százalékkal csökken, jóval meghaladva a 2009-ben regisztrált eddigi legnagyobb, 5,7 százalékos visszaesést. A mélypont májusban jöhet el, utána stabilizálódás, az év második felétől élénkülés következhet. Jövőre már 5 százalék feletti GDP-növekedés várható. Az előrejelzés bizonytalansága a megszokottnál nagyobb, a folyamatok alakulása attól függ, hogy mennyire sikerül elfojtani járványt, és mennyire lehet lazítani a korlátozásokat.

A gazdasági minisztériumban készülő prognózis szerint a rekordnagyságú, 1197 milliárd euró (430 ezer milliárd forint) keretösszegű kormányzati mentőprogramok ellenére több ágazatban csődhullám várható, a regisztrált munkanélküliek száma pedig az év végéig hárommillióra emelkedhet a márciusban regisztrált 2,335 millióról. A szövetségi kormány március közepe óta szinte hetente jelent be újabb válságkezelő csomagokat. A koronavírus-járvány társadalmi, kulturális és gazdasági hatásainak ellensúlyozására tett erőfeszítések 180 fokos fordulatot jelentenek az államháztartási egyensúly megőrzésére és az államadósság csökkentésére összpontosító eddigi politikájában.

Ezt mutatja az EU-s gazdasági és monetáris unió pilléreként számon tartott 1997-es stabilitási és növekedési egyezmény végrehajtásáról az Európai Bizottságnak készített pénzügyminisztériumi jelentés, amelyet az előző heti kormányülésen fogadtak el. Ebben az áll, hogy az államháztartásban a GDP-hez viszonyítva a tavalyi 0,75 százalékos többlet után az idén történelmi csúcsot jelentő 7,25 százalékos hiány keletkezhet, a GDP-arányos államadósság pedig a tavalyi 59,80 százalékról 75,25 százalékra szökhet fel.

A jelentésben kiemelték, hogy a prognózis a járvány első, korai szakaszában tapasztalt folyamatokról és az első válságkezelő csomagok várható hatásairól készített számításokra épül, amelyekben sok a bizonytalanság.